Biometángyártó egységet adott át Szarvason a Mol-csoport 2,7 milliárd forintból

Biometángyártó egységet adtak át szerdán a Mol-csoport szarvasi biogázüzemében. A 2,7 milliárd forintból megvalósult beruházás révén az üzem képes a biogáz tisztítására, így az előállított biometán közvetlenül betáplálható a gázhálózatba.

Bacsa György, a Mol Magyarország stratégiai ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az új egység éves szinten több mint 7 millió köbméter biometánt állít elő, ami mintegy 8500 háztartás éves gázigényét fedezi. A szarvasi lesz a Mol-csoport első, egyben Magyarország harmadik biometánt előállító üzeme.

Az új egység a 2011 óta működő biogázüzemben termelt biogázt speciális eljárással tisztítja meg a szén-dioxidtól. Bár az egységben jelenleg a tesztfázis zajlik, a tényleges termelés még októberben megkezdődik.

Mérföldkő az energetika és az agrárium együttműködésében

Bacsa György mérföldkőnek nevezte az eseményt, kiemelve, hogy a beruházás a fenntarthatósági célok kézzelfogható eredménye. Hozzátette, hogy a Mol a jövőben hasonló zöldmezős és barnamezős beruházásokat tervez Szlovákiában, Horvátországban és több kelet-közép-európai országban is.

A vállalat emellett kutatás-fejlesztési partnereket keres annak érdekében, hogy a biometánt a jövőben CNG vagy LNG formájában a közlekedésben is hasznosíthassák. A Mol-csoport emellett a közelmúltban a Csongrád megyei Algyőn is átadott egy napelemparkot és a hozzá kapcsolódó akkumulátoros tárolót.

A szarvasi üzem működése és háttere

Horváth Ádám, a Mol-csoport Downstream új és fenntartható üzletágak igazgatója ismertette, hogy a 2011 óta működő, 2023-ban megvásárolt szarvasi biogázüzemet a vállalat integrálta a rendszerébe. Az üzem mintegy 40 ezer tonna szerves hulladékot, 50 ezer tonna trágyát és 20 ezer tonna mezőgazdasági szubsztrátot dolgoz fel, amiből évi 12 millió köbméter nyers biogázt állít elő.

Jelenleg a biogázt gázmotorokban hasznosítják: évente közel 24 gigawattóra zöldáramot és kapcsolt hőenergiát állítanak elő; ipari gőzt és meleg energiát például a közeli, pulykafeldolgozással foglalkozó Gallicoop Zrt.-nek adnak el. Melléktermékként olyan úgynevezett fermenté keletkezik, amelyet a közeli földekre visszajuttatva a műtrágyafelhasználást csökkentik.

Az üzembejárás során kiderült, hogy a biogázüzembe a szomszédos sertéstelepről trágya, a közeli Szarvasi Mozzarella Kft.-től tejsavó, a környező földekről kukoricaszár, míg 150 kilométerről kukoricaszirup érkezik. Összesen csaknem húszféle alapanyagot használnak fel.

Naponta 300 tonna szilárd és folyékony alapanyagot használnak fel megfelelő elegyben. Az alapanyagok négy darab 2000 és három darab 3700 köbméteres tárolóban 40-50 nap alatt, 40 Celsius-fokon bomlanak biogázzá, amelyet ezt követően tisztítanak meg a szerves vegyületektől és a kéntől. A szarvasi üzemben jelenleg húszan dolgoznak.

Gazdasági és társadalmi jelentőség

Gombár Dávid (Tisza Párt), a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Gazdasági és energetikai bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy a fejlesztés erősíti a helyi, vidéki gazdaságot és segíti a munkahelyek megtartását. Emellett a beruházás hozzájárul Magyarország energiaellátásának diverzifikálásához is.

Magyarországon jelenleg mintegy 50 biogázüzem működik. Biometánt a kaposvári cukorgyár és a dunaföldvári Pannonia Bio állít elő, mindkettő saját alapanyagot dolgoz fel.

A szarvasi beruházás a Mol-csoport stratégiájának fontos eleme, amellyel a vállalat tovább bővíti megújuló energiaforrásokra épülő portfólióját a régióban.