Négy évvel a modern európai történelem egyik legjelentősebb szabotázscselekménye után Hamburgban bíróság elé állt az első gyanúsított, akit a BBC beszámolója szerint az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával vádolnak.
A német ügyészség által Serhii K.-ként azonosított férfit azzal vádolják, hogy más ukrán katonai személyekkel együtt tervelte ki a vezetékek megrongálását, hogy megakadályozzák Oroszországot abban, hogy a gázbevételekből finanszírozza az Ukrajna elleni háborút.
Az ügy különösen érzékeny Németországban, amely Oroszország 2022 februárjában megindított teljes körű inváziója óta Ukrajna egyik legfontosabb európai támogatója.
A tavaly Németországnak kiadott Serhii K. az első gyanúsított, aki bíróság elé áll a robbanások miatt. A férfi tagadja a vádakat, csakúgy, mint egy második gyanúsított, aki jelenleg Horvátországban küzd a kiadatása ellen.
A 2022. szeptember 26-án, a Bornholm szigetétől északra fekvő Balti-tengeren történt robbanások a négy gázvezetékből hármat megrongáltak. A támadás után a nyugati gyanú Moszkva felé fordult, bár közvetlen vádakat nem fogalmaztak meg.
Oroszország már hetekkel a robbanások előtt leállította a gázszállítást az Északi Áramlat–1 vezetéken, az Északi Áramlat–2-t pedig soha nem helyezték üzembe, miután Berlin a háború előtt befagyasztotta a több milliárd dolláros projektet.
A nyomozás az Andromeda nevű jachtig vezetett
Miközben svéd, dán és német nyomozók próbálták kideríteni, kik állhattak a támadás mögött, Vlagyimir Putyin az Egyesült Államokat és brit szövetségeseit vádolta, „az angolszászokra” mutogatva. Az érintett országok visszautasították a vádat.
Miután Dánia és Svédország lezárta saját vizsgálatát, a német ügyészek egy hivatásos búvárokból álló csoportra összpontosítottak, amely az Andromeda nevű jachtot bérelte ki a németországi Rostock kikötőjében.
A német hatóságok később azt közölték, hogy a hajóról vett mintákban víz alatti robbanóanyagok nyomait találták.
A Kijevvel fennálló politikai érzékenység ellenére a német ügyészség folytatta az eljárást. 2025 januárjában a német szövetségi bíróság úgy döntött, hogy az ügy német joghatóság alá tartozik, az ügyészeknek pedig el kell járniuk, mert a történtek a bíróság megfogalmazása szerint aláásták Németország belső biztonságát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök következetesen azt állította, hogy Ukrajnának nincs köze az Északi Áramlat elleni robbanásokhoz. A német vádirat ugyanakkor azt állítja, hogy a szabotőrök ukrán állami szervek utasítására hajtották végre az akciót.
A német ügyészség az esetet a nemzetközi jog megsértésének minősülő bűncselekményként, polgári objektumok elleni katonai támadásként kezeli.
Kijev és Berlin eltérően látja az ügyet
Az eljárás a német és az ukrán álláspont közötti különbségekre is ráirányította a figyelmet.
Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy a robbanások az Oroszországgal vívott háború idején történtek. A politikus szerint az Északi Áramlat–2 Oroszország számára a háborús felkészülés egyik eszköze volt.
Merezsko hangsúlyozta, hogy az ukrán félnek nincs megerősített információja a német nyomozati változat helyességéről, és azt csak az egyik lehetséges magyarázatnak tekintik.
Stefan Meister, a Német Külügyi Tanács munkatársa szerint a német vezetés igyekezett távol tartani a politikai vitát az ügytől.
„Igyekeztek nem politikai ügyként kezelni, hanem az intézményekre és az igazságszolgáltatásra bízni a kérdést. Nem akarták, hogy ebből nagy politikai történet legyen.”
Serhii K.-t 2025 augusztusában tartóztatták le egy Rimini melletti szállodában a német szövetségi ügyészek által kiadott európai elfogatóparancs alapján. A bírósági iratokban Serhii Kuznyecovként azonosított férfit tavaly év végén szállították Németországba.
A vád szerint 2022-ben az ukrán hadsereg tisztje volt, és egy hivatásos búvárokból, egy hajóskapitányból és egy robbanóanyag-szakértőből álló csoportot vezetett.
Az olaszországi kiadatási eljárással párhuzamosan egy másik ukrán férfi, Volodimir Zsuravlov sikeresen fellebbezett a német kiadatási kérelem ellen egy lengyel bíróságon.
A varsói bíró 2025 októberében elrendelte Zsuravlov szabadon bocsátását, és azzal érvelt, hogy amennyiben Ukrajna fegyveres műveletet szervezett a vezetékek ellen, az a háborús körülmények között igazolhatónak tekinthető.
A bíró szerint egy ilyen művelet „igazolt, racionális és igazságos” lehetett.
Zsuravlovot Varsóban ugyan szabadon engedték, később azonban Horvátországban ismét őrizetbe vették, mert felmerült a gyanú, hogy részt vett a szabotázshoz kapcsolódó merülésekben.
Horvátország a múlt hónapban jóváhagyta a férfi kiadatását, de egyelőre nem világos, mikor kerülhet erre sor, illetve hogy az ügye összekapcsolható-e a hamburgi perrel.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
