A 2027-es év madara: a veszélyeztetett helyzetű molnárfecske

A Tagesschau beszámolója szerint a molnárfecske lett a 2027-es év madara, miután a NABU és a bajorországi LBV természetvédelmi szervezetek által indított nyilvános online szavazáson a lakosság ezt a fajt választotta meg. A jellegzetes, fehér hasú madár állománya jelenleg veszélyeztetettnek számít, így a cím elnyerése a szakértők szerint kiemelt figyelmet irányíthat a fajt érintő környezeti kihívásokra és a természetvédelmi feladatokra.

A körülbelül 14 centiméteres testhosszú molnárfecskék megjelenésükben is könnyen felismerhetőek: fejük és hátuk fémesen csillogó fekete-kék színű, míg alsó testfelületük és a farcsíkjuk hófehér, ami a lisztes megjelenésükre utaló elnevezésük alapjául is szolgált. Ezek a rendkívül társas lények előszeretettel fészkelnek kolóniákban, és a költési időszakon kívül is nagy csapatokba verődve figyelhetőek meg, amint gyors röptükben rovarokra vadásznak.

Életciklusuk során a molnárfecskék a telet a Szaharától délre fekvő afrikai területeken töltik, majd minden év április elején térnek vissza németországi fészkelőhelyeikre. A fészeképítésük különleges folyamat: kerek, szinte teljesen zárt, csupán egy apró bejárati nyílással ellátott építményeket készítenek. Ezeket a fészkeket épületek ereszcsatornái alá, homlokzati kiugrásokhoz vagy sziklafalak mélyedéseibe tapasztják, a sarat pedig pocsolyákból gyűjtik, amelyet saját nyálukkal kevernek össze a megfelelő állag elérése érdekében. Egyetlen ilyen fészek elkészítése akár 1500 sárgolyó felhasználását is igényelheti.

A faj évente kétszer is költ, ami biológiai szempontból segíti az állomány regenerációját, különösen akkor, ha az első fészekalj valamilyen külső hatás miatt elpusztul vagy a fiókák nem élik túl a korai időszakot. Ennek ellenére a szakértők aggasztónak látják a helyzetet, hiszen bár Németországban még mintegy 770 000 költőpár él, a populáció folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

A természetvédelmi szakemberek szerint a hanyatlás hátterében több tényező áll. Gyakori probléma a meglévő fészkek illegális elpusztítása, valamint az épületek felújítása során alkalmazott sima homlokzatok, amelyeken a fecskék már nem találnak megfelelő tapadási felületet a fészkeik számára. Emellett a mezőgazdasági területek és udvarok aszfaltozása miatt eltűnnek azok a sáros pocsolyák, amelyek elengedhetetlenek a fészeképítéshez szükséges alapanyagok beszerzéséhez. A táplálékforrásként szolgáló repülő rovarok számának drasztikus csökkenése szintén súlyosbítja a faj helyzetét.

A klímaváltozás okozta hőhullámok további, közvetlen veszélyt jelentenek a madarakra. A tető alatti fészkek a nagy hőségben túlságosan felmelegedhetnek, ami a még röpképtelen fiókák számára végzetes csapdává válhat. A nyári időszakban tapasztalt szélsőséges hőmérsékletek miatt sok fiatal madár kényszerült elhagyni a fészket, ami számos sérült vagy elpusztult állathoz vezetett. A mentőállomások kapacitásuk határára kerültek, és időnként felvételi stopot kellett elrendelniük, mivel nem tudták ellátni a nagy mennyiségű, segítségre szoruló állatot.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a lakosság sokat tehet a molnárfecskék védelméért. A legfontosabb a meglévő fészkek tiszteletben tartása, hiszen azok önkényes eltávolítása törvénybe ütközik. Felújítások esetén csak külön engedéllyel lehet beavatkozni, és ilyenkor a hatóságok gyakran műfészkek kihelyezését írják elő, hogy a madarak továbbra is az adott épületnél költhessenek. A homlokzat tisztaságát egy egyszerű ürülékfelfogó deszka felszerelésével is meg lehet őrizni.

A kertben vagy az udvaron kialakított mesterséges sárgyűjtő helyekkel, valamint a rovarbarát, természetközeli kertekkel jelentősen javíthatók a madarak életkörülményei. A 2027-es év madara választásával a természetvédők azt remélik, hogy a molnárfecske sorsa a közbeszéd középpontjába kerül, és hatékonyabb védelmi intézkedések születnek a faj megőrzése érdekében, leváltva ezzel a 2026-os év madarát, a foglyot.