Közel 21 ezer kísérlet során csaknem 7 milliárd forintot próbáltak megszerezni csalók az Erste ügyfeleitől az első fél évben. A pénzintézet a visszaélési kísérletek mintegy 80 százalékát sikeresen megakadályozta, amivel 6 milliárd forintot takarított meg az ügyfeleknek – közölte Kósa Anna, az Erste compliance vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A szakember kiemelte, hogy a csalási kísérletek száma az első fél évben már meghaladta a 2025-ben regisztrált teljes éves esetszám 60 százalékát. Az elkövetők által megcélzott összeg pedig a tavalyi éves érték több mint 80 százalékát tette ki.
Technológiai védelem és új biztonsági intézkedések
A visszaélések megakadályozásában kulcsszerepet játszik a bank valós idejű tranzakciófigyelő rendszere, valamint a 2025 júliusától működő GIRO Zrt. Központi Visszaélésszűrő Rendszer, amely fél másodperc alatt képes ellenőrizni a tranzakciókat. A bank emellett további lépéseket is tett az ügyfelek védelme érdekében.
A bank a Magyar Nemzeti Bank ajánlásával összhangban bevezette az egyéni költési szokásokhoz igazodó napi átutalási limiteket a nem-vállalati ügyfeleknél. Ezen felül a pénzintézet digitális platformja, a George április óta push-üzenetben értesíti az ügyfeleket, ha a bank munkatársa keresi őket. A megerősítés titkosított belső banki csatornán érkezik, nem e-mailben vagy SMS-ben.
A csalások jellege is jelentősen átalakult az elmúlt években. Míg korábban a kártyaadatok megszerzése volt a jellemző, 2026-ban már az ügyfeleket célzó adathalászat dominált. Bár az átutalásos csalások száma alacsonyabb, az ilyen próbálkozásoknál az elkövetők által megcélzott összegek jóval magasabbak.
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
A legtöbb csalási kísérlet a 40-59 éves korosztályt érinti: az idei esetek közel felében őket célozták meg a csalók, míg a 60 év feletti korban lévőket az esetek 28 százalékában. Földrajzilag eltolódás figyelhető meg a kisebb települések irányába: az adathalászati kísérletek 57 százaléka a fővároson és a megyeszékhelyeken kívül élőket érintette, különösen az 50-59 éves korosztályt.
A bűnözők egyre kevésbé a pénzügyi rendszerek technikai gyenge pontjait keresik, inkább közvetlenül az ügyfeleket próbálják megtéveszteni. A bankkártyás visszaéléseknél az adathalászat, az átutalásos csalásoknál pedig a pszichológiai manipuláció a legjellemzőbb módszer. A csalók gyakran mesterséges intelligenciát is bevetnek, sőt, az interneten toboroznak magyar anyanyelvűeket a megtévesztő hívásokhoz.
A szakértő egy kirívó esetet is említett, amikor a csalók egy ügyfélről készült fényképet felhasználva, mesterséges intelligencia segítségével pornóvideót készítettek, amivel zsarolták az áldozatot. Emellett a kisvállalkozások is egyre gyakrabban válnak célponttá, mivel a lakossági ügyfelekhez képest jóval magasabb kártyalimittel működnek. A Magyar Nemzeti Bank fizetési rendszerekről szóló jelentése is megerősítette, hogy emelkedett a cégeket érintő átutalási csalások száma, és ez a trend a jövőben is fennmaradhat.
A bank hangsúlyozza az ügyfelek pénzügyi tudatosságának fontosságát. Kérik, hogy senki ne adja meg telefonon vagy üzenetben banki azonosítóit, jelszavait, és kerüljék a távoli hozzáférést biztosító programok telepítését ismeretlenek kérésére, valamint ne hagyjanak jóvá ezeken keresztül tranzakciókat.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
