Az NOS beszámolója szerint a Donald Trump amerikai elnök által a múlt héten Oroszországgal kötött dízelüzlet komoly bírálatokat váltott ki mind belföldön, mind nemzetközi szinten. A megállapodás értelmében Oroszország azonnali hatállyal 300 ezer tonna dízelt hoz a világpiacra, amely mennyiség jövő áprilisig akár 4,8 millió tonnára is emelkedhet. Az intézkedés érdekében az elnök feloldotta azokat a szankciókat, amelyeket kevesebb mint egy hónapja vezetett be, és amelyek korábban magas importvámokkal sújtották az orosz olajat és gázt vásárló országokat.
A lépés megkönnyíti Oroszország számára a dízel értékesítését a globális piacon. Bár a döntés közvetlen célja a piaci kínálat növelése és az árak mérséklése lehetett, a szakértők szerint a hatás korlátozott. Lucia van Geuns, a Den Haag Centrum voor Strategische Studies energiaszakértője szerint az Egyesült Államok maga is jelentős dízelexportőr, így a lépés inkább politikai üzenet a választók felé a közelgő kongresszusi választások előtt, semmint valódi piaci áttörés.
A dízelárak a bejelentést követően ugyan enyhén csökkentek, de a várt látványos zuhanás elmaradt, mivel a piacra kerülő többletmennyiség nem elegendő a globális árak érdemi befolyásolásához. A magas üzemanyagárak hátterében továbbra is a Hormuzi-szoros blokádja áll, amelyen keresztül jelenleg alig jut át nyersolaj vagy olajtermék. Emellett kérdéses, hogy Oroszország képes-e teljesíteni a vállalt exportmennyiséget, mivel az ukrán támadások jelentős károkat okoztak az orosz olajfinomítókban, ami belföldi dízelhiányt is előidézett.
Az amerikai politikai színtéren nagy felháborodást váltott ki a megállapodás. Számos szenátor, köztük a republikánus párt tagjai is, úgy vélik, hogy az Egyesült Államok ezzel közvetve finanszírozza az orosz-ukrán háborút. A Reuters hírügynökség becslései szerint az első 300 ezer tonna dízel mintegy 400 millió dollár (kb. 156 milliárd forint) bevételt jelenthet az orosz gazdaságnak, míg a teljes 4,8 millió tonnás mennyiség a jelenlegi piaci árakon körülbelül 6,4 milliárd dollárt (kb. 2,5 billió forint) érhet, ami 5,7 milliárd eurónak (kb. 2,3 billió forint) felel meg.
Bár a közvetlen állami bevételek ennél alacsonyabbak lehetnek, mivel Oroszország elsősorban az olajtermelést adóztatja, a szakértők szerint a kereskedők és finomítók profitja révén az orosz államkassza közvetve mégis jelentős hasznot húz a helyzetből. Mivel az Európai Unió és az Egyesült Királyság nem vásárol orosz dízelt, a kínálat olyan országokba, mint India vagy Törökország áramlik, amelyek immár nem tartanak az amerikai szankcióktól.
Az Európai Unió külügyminiszterei aggodalmuknak adtak hangot, mondván, a megállapodás gyengíti a transzatlanti egységet. Donald Trump ezzel szemben képmutatással vádolta az uniót, mivel az EU továbbra is nagy mennyiségben importál orosz gázt. Bár az olajimportot szinte teljesen leállították, a gázfüggőség továbbra is fennáll, és az unió a legnagyobb felvásárlója az orosz gáznak. A CREA kutatóintézet adatai szerint az év első nyolc hónapjában az EU több mint 12 milliárd euró (kb. 4,8 billió forint) értékben vásárolt orosz energiát.
A gázimport lassú kivezetése mögött a hosszú távú szerződések és az európai energiarendszerek sérülékenysége áll. Bár a jogi lehetőségek adottak lennének a szerződések felbontására, a gyakorlatban ez csak lassan halad. A kritikusok szerint a dízelüzlet ellentétes azokkal a korábbi megállapodásokkal, amelyekben az EU célul tűzte ki az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való teljes függetlenedést 2027-ig. A helyzet rávilágít az energiapolitika és a geopolitikai érdekek közötti feszültségre, ahol a rövid távú politikai gesztusok gyakran felülírják a hosszabb távú stratégiai célokat.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
