Hatósági razziát tartottak a török Halk TV-nél, leállították az adást

A Deutsche Welle beszámolója szerint a török hatóságok szerdán átvették az irányítást a Halk TV felett, miután rendőri razziát tartottak a csatorna isztambuli stúdióiban. Az akció során a hatóságok minden adást leállítottak, és kormányzati biztost neveztek ki a vállalat felügyeletére, miközben egy korrupciós ügyben indított vizsgálat zajlik a cég ellen. A csatorna az X közösségi oldalon tette közzé a hírt, miszerint rendőrségi razzia zajlik a központjukban, a műsorszórást megszakították, miközben pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó nyomozók kutatták át az irodákat és a számítógépeket.

Megszakított adás és hatósági vizsgálat

Az online közzétett felvételeken látható volt a pillanat, amikor a csatorna élő adását megszakították – éppen egy jelentős befektetési alapokkal kapcsolatos botrányról szóló interjú közben –, és a helyére egy 1973-as török filmet tettek be. Az isztambuli ügyészség közleménye szerint a Halk TV tulajdonosa, Cafer Mahiroglu ellen „vesztegetés, pályázati csalás és bűncselekményből származó vagyon tisztára mosása” miatt indult eljárás. A hatóságok nemcsak a televízióhoz, hanem Mahiroglu más vállalataihoz is kormányzati biztosokat rendeltek ki. Az ügyészség összesen 17 elfogatóparancsot adott ki, amelyek nyomán 11 személyt vettek őrizetbe.

A külföldön élő és a hatóságok által keresett tulajdonos egy videóüzenetben reagált a történtekre, amelyet az X-en osztott meg. Mahiroglu „sötét napnak” nevezte a történteket Törökország számára, és alaptalannak minősítette az ellene felhozott vádakat. A csatorna vezetője arról is beszámolt, hogy hét rokonát szintén őrizetbe vették a hatóságok. Kiemelte: „A nyilvánosság tájékozódáshoz való jogát politikai okokból kobozzák el. Az igazságszolgáltatás fegyverként való használata a legnagyobb kár, amelyet Törökország elszenved.”

Politikai tiltakozás és sajtószabadság

A sajtószabadságért küzdő szervezetek és az ellenzéki pártok egyaránt elítélték a kormányzati beavatkozást, amelyet Recep Tayyip Erdogan elnök újabb lépésének tartanak a kritikus hangok elhallgattatására. Ozgur Ozel, a fő ellenzéki párt vezetője szerint a razzia a kormányzati hatalommal való visszaélés. Ozel gyávának és gyengének nevezte az akciót, megjegyezve, hogy nem véletlen az időzítés: a lépés éppen akkor történt, amikor a bebörtönzött ellenzéki politikus, Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester éppen védőbeszédére készült egy nagyszabású korrupciós perben. „Hajnalban razziázni egy televíziós csatornánál és biztost kinevezni olyan cselekedet, amelyet csak diktátorok követnek el. Sajnos ez az az állapot, amelyre az országunkat süllyesztették” – írta Ozel az X-en.

A sajtószabadság helyzete drámai mértékben romlott Erdogan 22 éves hatalma alatt. A Riporterek Határok Nélkül legutóbbi világranglistáján Törökország a 180 országból a 163. helyen végzett. Az ankarai székhelyű Kortárs Újságírók Egyesülete szintén élesen bírálta a Halk TV elleni fellépést, hangsúlyozva, hogy a biztos kinevezése és az adás felfüggesztése súlyos beavatkozás a sajtószabadságba és a véleménynyilvánítás szabadságába. Ez a döntés, amely figyelmen kívül hagyja az alkotmányos jogokat és a nyilvánosság tájékozódáshoz való jogát, elfogadhatatlan.

A Halk TV átvétele a sorban az ötödik jelentős török hírportál, amelyet erőszakkal állítottak hatósági felügyelet alá, hasonló sorsra jutott korábban a Flash TV, az Eko Turk, a Haberturk és a Tele1 is. Veysel Ok, az MLSA médiaszabadság-figyelő szervezet társigazgatója szerint a Halk TV elleni beavatkozás az egyik legjelentősebb lépés a kormány azon törekvésében, hogy monopolizálja az információáramlást. A szakértő szerint a csatorna népszerűsége miatt vált a hatóságok elsődleges célpontjává, mivel a kormány célja az, hogy megfossza a közvéleményt a különböző forrásokból származó hírekhez való hozzáféréstől. Az Európai Parlament törökországi jelentéstevője, Nacho Sanchez Amor szintén bírálta a lépést, mondván, a kormány láthatóan nem elégszik meg a média 90 százalékának ellenőrzésével, hanem a 100 százalékra törekszik.