Karácsony Gergely: Hét év után új korszak kezdődik Budapest fejlesztésében

Karácsony Gergely Facebook oldalán írta, miszerint hét éve volt kedden, hogy a budapestiek bizalmából főpolgármesterként vezetheti a várost, amely időszak alatt több mint 2500 napon át dolgozott a lakosság bizalmának megszolgálásáért. A városvezető szerint a hét év egyfajta cezúrát jelent, amely lezárja a küzdelmekkel teli múltat, és megnyitja az utat a dinamikus fejlődés előtt. Bár a tudomány vitatja a hétéves ciklikusságot, a főpolgármester úgy érzi, személyesen is sokat változott, miközben igyekezett megőrizni alapvető értékrendjét és álmait.

Az elmúlt hat évben a város működőképességének megőrzése és az értékeinek védelme állt a középpontban, különösen az Orbán-kormány Budapest-ellenes politikájával szembeni küzdelem miatt. Ez a helyzet azonban gátolta a város szükséges mértékű átalakulását. Mostanra azonban eljött a változás ideje, hiszen időkényszerben kell behozni a lemaradást, miközben a hazaérkező uniós források felhasználási szabályai is új kereteket szabnak a fejlesztéseknek.

A főpolgármester a millenniumi időszak nagy fejlesztőinek, mint Andrássy Gyula, Podmaniczky Frigyes és Bárczy István örökségére hivatkozva hangsúlyozta, hogy a város most olyan beruházások kapujában áll, amelyek a következő 130 évre határozzák meg Budapest jövőjét. A cél immár nem a kormánnyal való küzdelem, hanem a partnerség, amelyhez a megszokások elhagyása és a részérdekek helyett az egész város érdekének előtérbe helyezése szükséges.

A városvezetés tisztában van azzal, hogy a nagyszabású fejlesztések átmeneti kellemetlenségekkel járnak, amelyek miatt a lakosság türelmét kérik. A főpolgármester előrevetítette, hogy a következő években heves vitákra számít, amelyeket azonban üdvözlendőnek tart, mivel azok végre a város jövőjéről szólnak. A fejlesztési dömping célja az ellenálló képesség növelése a klímaváltozással és a lakhatási válsággal szemben, az emberi léptékű környezet kialakítása mellett.

A következő hónapokban induló projektek között szerepel a budai és a pesti fonódó villamoshálózat kiépítése, a Nagykörút megújítása, valamint a pesti alsó rakpart átalakítása a város egyik legvonzóbb közösségi terévé. A Városháza Park a szivacsváros elvei szerint zöldül ki, emellett folytatódik a 3-as metró meghosszabbítása, valamint megkezdődik a Diákváros és a Rákosrendező beruházás.

A zöld tervek kiterjednek a Népligettől a Városmajorig, valamint a Gellért-hegytől a Római-partig. A közösségi közlekedésben a HÉV-ek megújítása mellett új villamosok és elektromos buszok állnak forgalomba. A rendszert regionális alapon szervezik át, hogy csökkentsék a városba beáramló autók számát, amit egy egységes parkolási rendszerrel egészítenek ki a külváros és a belváros érdekében.

A városvezetés kiemelt figyelmet fordít az elhasználódott úthálózat megújítására is. Ezzel párhuzamosan kezelni kívánják a Budapesten megjelent mély szociális válság jelenségeit és a közbiztonsági problémákat, utóbbiakat a rendőrséggel szoros együttműködésben. A szociális krízis gyökereinek kezelésére egy újra életre hívott szolidaritási alap tervét dolgozták ki.

Az első hét év küzdelmei után a városvezetés most a fejlesztés és a megújulás éveire készül. A cél egy olyan élhető és otthonos Budapest megteremtése, amely a jövő generációi számára is biztos alapot nyújt. A főpolgármester szerint a megkezdett munka minden eleme azt a célt szolgálja, hogy a főváros megerősödve kerüljön ki a jelenlegi kihívásokból.

A fejlesztések ütemezése és a párhuzamosan zajló beruházások jelentős logisztikai feladatot rónak a városra, ugyanakkor a főpolgármester szerint elkerülhetetlenek a modernizációhoz. A türelemre való felhívás mellett a városvezetés elkötelezett amellett, hogy a folyamatok átláthatóak és a budapestiek érdekeit szolgálóak legyenek.

Összességében a főpolgármester optimistán tekint a jövőbe, bízva abban, hogy a partnerségen alapuló kormányzati viszony és a tudatos városfejlesztési stratégia révén Budapest sikeresen küzdheti le a rá váró akadályokat, és valóban megújulhat a következő években.