Ötmilliárd forintra emeli a kormány a környezetvédelmi bírságok felső határát

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) tájékoztatása szerint a kormány a környezetvédelmi bírságok összegének emeléséről döntött. A szigorítás elsődleges célja a szennyezők pénzügyi felelősségének növelése, valamint a lakosság és a tisztességesen működő vállalkozások érdekeinek védelme.

Szigorodó bírságok a nagyvállalatoknál

A Magyar Közlönyben múlt héten pénteken megjelent kormányrendelet értelmében a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozások esetében az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa a korábbi 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedik. Az új szabályozás egyúttal egy 5 százalékos korlátot is bevezet az előző évi nettó árbevétel arányában.

Külön rendelkezés vonatkozik azokra a cégekre, amelyek az elmúlt öt évben legalább kétszer követtek el környezetszennyezést, környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást. Esetükben a bírságnak el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével.

Hulladékgazdálkodási és egyéb változások

A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságánál megszűnik az eddigi 500 millió forintos felső határ: az összeget a továbbiakban a rendeleti tételek és számítási szabályok határozzák meg. A természetes személyekre vonatkozó 50 millió forintos hulladékbírság-maximum változatlan marad.

A minisztérium indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mert egyes nagy környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget termelnek, miközben a károkat a társadalom viseli. A cél az, hogy a bírság ne legyen előre betervezhető költségtétel, így a vállalatok ne kerülhessék el az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket.

A tárca hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi bírság nem adó, kizárólag jogsértés esetén alkalmazható. A szigorítás révén a szabályokat betartó cégek versenyképessége is javulhat, hiszen nem kerülnek hátrányba azokkal szemben, akik a környezetvédelmi kötelezettségek megszegésével takarítanak meg költségeket.

Az új szabályok elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érintik, így például az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket.

A Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett rendelet október 25-én lép hatályba. A köztes időszak a felkészülést szolgálja, amely alatt az érintett vállalkozások vezetői, környezetvédelmi szakemberei és jogi képviselői megismerhetik a szigorúbb jogkövetkezményeket, a hatóságok pedig felkészülhetnek az új bírságszabályok egységes alkalmazására.