Az BBC beszámolója szerint Azerbajdzsánban komoly társadalmi feszültséget váltott ki az az új oktatási szabályozás, amely gyakorlatilag kitiltja a hidzsábot viselő lányokat az állami iskolákból. A közösségi médiában terjedő videókon látható, amint egy tinédzser lány szembesíti az iskola személyzetét a döntéssel, miközben társai támogatásukról biztosítják. A kérdés, hogy miért kellene feladnia vallási meggyőződését az oktatáshoz való jogért cserébe, központi eleme lett a tiltakozásoknak.
A kormányzat szeptember 21-én hagyta jóvá azokat az új uniformis-szabályokat, amelyek tiltják a szekularizmus elvével ellentétes öltözékek viselését az állami intézményekben. Bár a rendelet szövege kifejezetten nem említi a hidzsábot, a gyakorlatban a hatóságok az október 6-án kiterjesztett szabályozást a fejkendőt viselő diákok és tanárok ellen alkalmazzák. A belügyminisztérium közlése szerint hétfőn 37 embert vettek őrizetbe, akik a rend fenntartását akadályozták.
A tiltakozások nemcsak a fővárosban, Bakuban, hanem olyan déli körzetekben is megjelentek, mint Masally és Jalilabad. Az országban, ahol a lakosság több mint 60%-a síita muszlimnak vallja magát, a hatóságok hagyományosan tartanak a vallási befolyástól, különösen a szomszédos Irán irányából. A feszültséget jelzi, hogy a tüntetések kezdete óta több közösségi platform, köztük az Instagram és a TikTok elérése is akadozik az országban.
A hatósági nyomás közepette az aktivisták is célkeresztbe kerültek. Ilkin Huseynov, aki online platformot indított a kitiltott diákok megsegítésére, szerda délután óta elérhetetlen, barátai szerint őrizetbe vették. A hatóságok egyelőre nem kommentálták az esetet, de a civil kezdeményezések elleni fellépés tovább mélyíti a társadalmi elégedetlenséget.
Shahiza Huseynova, egy édesanya, akit a főváros Mashtaga kerületében tartóztattak le kedden, szintén a hatósági fellépés áldozatává vált. Férje, Agha egy németországi székhelyű, azeri nyelvű független csatornának, a Meydan TV-nek adott interjúban számolt be arról, hogy feleségét azzal fenyegették meg: vagy leveszi gyermeke hidzsábját, vagy börtönbe kerül.
A helyzet nemzetközi szintre emelkedett, mivel Törökország, Azerbajdzsán legszorosabb szövetségese, élesen bírálta a lépést. Oktay Saral, a török elnök főtanácsadója elfogadhatatlannak nevezte a korlátozásokat, és felszólította Bakut a hiba kijavítására. A török kormányzó párt több képviselője is csatlakozott a kritikákhoz, Ankarában és Isztambulban pedig kisebb tüntetéseket szerveztek az azeri külképviseletek előtt.
Az azeri kormányzat visszautasította a beavatkozási kísérleteket. Ilham Aliyev elnök korábban hangsúlyozta, hogy senkinek sem szabad beleszólnia az ország életmódjába. A bakui vezetés szerint a török tisztviselők alaptalan vádakkal illetik az országot, ami veszélyeztetheti a két állam közötti stratégiai partnerséget.
Elemzők szerint a konfliktus mögött mélyebb geopolitikai okok is állhatnak. A törökországi tiltakozók közül többen összefüggésbe hozták a hidzsábtilalmat Azerbajdzsán Izraellel ápolt szoros kapcsolataival. Míg Törökország és Izrael viszonya a gázai események miatt megromlott, Baku igyekszik egyensúlyozni a két fél között, ami egyre nehezebb feladatnak bizonyul.
A feszültséget tovább fokozta, hogy egy bakui biztonsági csúcstalálkozón a török és iráni delegációk kivonultak, amikor az izraeli elnök felszólalt. A diplomáciai feszültségek mellett a kibertérben is megjelent a konfliktus: október 13-án azeri állami weboldalak váltak támadás célpontjává, amelyért egy magát 313 Teamnek nevező, Irán-barát csoport vállalta a felelősséget.
Nigar Arpadarai parlamenti képviselő a 1news.az portálnak nyilatkozva védelmébe vette a szabályozást. Szerinte a gyermekeknek nincs szabadságuk a vallás megválasztására, az a felnőttek tudatos döntése, így az iskolai környezetnek mentesnek kell maradnia a vallási befolyástól.
A helyzetet bonyolítja, hogy Azerbajdzsán alkotmányosan szekuláris állam, és a kormányzat 2003 óta, Ilham Aliyev vezetése alatt következetesen fellép az ellenzéki hangok ellen. A mostani tiltakozások ritkaságszámba mennek az olajban és gázban gazdag, 10,5 millió lakosú országban.
A tiltakozók által használt szlogenek, mint például a „a hidzsáb nem akadályoz meg senkit az oktatásban”, rávilágítanak a társadalmi szakadékra a konzervatívabb rétegek és az állami szekularizációs törekvések között. A hatóságok továbbra is kitartanak amellett, hogy a szabályok a közoktatás világi jellegének megőrzését szolgálják.
A nemzetközi közösség figyelme továbbra is a térségre irányul, különösen a Törökországgal való viszony alakulása miatt. A két ország közötti „egy nemzet, két állam” elv most komoly próbát áll ki, miközben a belpolitikai feszültségek tovább gyűrűznek az iskolák falain kívül is.
A jövőbeli fejlemények attól függnek, mennyire lesz képes a kormányzat kezelni a vallási érzékenységet anélkül, hogy tovább mélyítené a társadalmi elégedetlenséget, vagy további nemzetközi diplomáciai konfliktusokat kockáztatna.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
