Donald Trump amerikai elnök számos Oroszország elleni szankciót blokkolt mindössze két nappal azelőtt, hogy azok hatályba léptek volna, ami tovább mélyítette a feszültséget az ukrán vezetéssel. A szankciókat még szeptemberben fogadta el az amerikai kongresszus, és az elnök akkor alá is írta azokat, ám péntek este egy elnöki rendelettel egyes korlátozások felfüggesztése mellett döntött, arra hivatkozva, hogy ez az Egyesült Államok „nemzeti érdeke” – írja a BBC.
Trump felfüggesztette az újabb Oroszország elleni szankciók egy részét
A döntés éles visszhangot váltott ki az amerikai törvényhozók körében is. Az ukrán elnök sajnálatosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, „teljes mértékben figyelmen kívül hagyja” a szankciókat. A két ország közötti kapcsolatok azután romlottak meg, hogy Washington vitatott megállapodást kötött orosz dízel importjáról, amire válaszul Ukrajna azzal vádolta a kormányzatot, hogy megvonta tőlük a kulcsfontosságú katonai támogatást.
A két vezető között éles szóváltások zajlottak; az ukrán elnök egy uniós csúcstalálkozón „valódi vezetők” között érezte magát, miután Trump úgy nyilatkozott, hogy az ukrán féllel „nehezebb tárgyalni”, mint az orosz elnökkel. Az eredeti törvény célja az orosz gazdaság gyengítése volt, amely széles körű felhatalmazást adott az elnöknek akár 100 százalékos vámok kivetésére az orosz olaj és gáz legnagyobb vásárlóival szemben, mint Kína és India.
A jogszabály emellett szankciókat tartalmazott magas rangú orosz tisztségviselők, pénzintézetek és az úgynevezett „árnyékflotta” ellen is, amelyet Moszkva az embargók kijátszására használ. Az orosz küldöttség képviselője „fontos és valóban történelmi pillanatnak” nevezte a felfüggesztést, mondván, a szankciók súlyos károkat okoztak volna az amerikai és a globális piacnak, és a gazdasági együttműködés mindkét nemzet számára előnyös.
Éles bírálatok Washingtonban és Kijevben
Ezzel szemben az amerikai demokraták, köztük Don Beyer kongresszusi képviselő, élesen bírálták a döntést, azzal vádolva az elnököt, hogy kapitulált Moszkva előtt, és cserbenhagyta Kijevet. A bírálók szerint a lépés elárulja az ukrán partnereket, és szembemegy a kongresszus azon szándékával, hogy megbüntessék Oroszországot az agresszióért.
A képviselő közösségi oldalán úgy fogalmazott:
„Trump legutóbbi kapitulációja Putyin előtt ismét elárulja ukrán partnereinket, és szembemegy a kongresszus egyértelmű szándékával, amely az Oroszország illegális agressziós háborújának megbüntetésére irányuló jogszabályt alkotta meg.”
Az ukrán vezetés szerint a szankciók „hatalmas segítséget jelenthettek volna”, és a törvény célja az volt, hogy hatékony nyomást gyakoroljanak a háború lezárása érdekében. Az ukrán elnök rámutatott, hogy Oroszország 15 ukrán energetikai létesítményt támadott az éjszaka folyamán, ami több régióban áramkimaradásokat okozott.
„Oroszország áramszünetet próbál okozni Ukrajnában – közvetlenül a tél előtt”
– fogalmazott a politikus.
Az ukrán elnök később újságíróknak elmondta, úgy véli, az amerikai kormányzat további szankciókat is feloldhat Oroszországgal szemben. Megjegyezte, hogy a tárgyalófelek pénteken egyeztettek amerikai kollégáikkal, és a két csapat a jövő héten ismét találkozhat.
Az orosz energiaexport és az „energia-tűzszünet” is vita tárgya
A korábbi, orosz dízelimportra vonatkozó átmeneti felfüggesztés célja az volt, hogy csökkentsék az amerikai energiaárakat, amelyek az iráni háború alatt az egekbe szöktek.
Trump hónapok óta küzd a közel-keleti konfliktus politikai következményeivel, amely az amerikai félidős választások előtt az üzemanyagárak drasztikus emelkedését okozta. Az infláció növekedése rontotta az elnök megítélését az amerikai közvélemény előtt. Az ukrán elnök korábban úgy vélte, a megállapodás felér azzal, mintha az Egyesült Államok az orosz háborús erőfeszítésekbe fektetne be.
Néhány nappal később Trump azt állította, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott egy „energia-tűzszünetben”, hogy megkönnyítsék az orosz dízel exportját. Mindkét nemzet intenzíven támadja egymás energetikai infrastruktúráját. Kijev szerint ez az orosz háborús gépezet bevételeinek korlátozását szolgálja, míg Moszkva azt állítja, csak az ukrán hadsereg által használt létesítményeket célozzák.
Az ukrán elnök kezdetben meglepetésének adott hangot a bejelentés kapcsán, és jelezte, Kijev leállítja a csapásokat, ha Oroszország is így tesz. Miután három nap alatt több friss orosz támadás is történt, Kijev folytatta az orosz olajfinomítók elleni támadásokat. Ez Trump éles elítélését váltotta ki, aki „szégyenteljesnek” nevezte a csapásokat, amire az ukrán elnök úgy válaszolt, hogy ő „csak Ukrajna érdekeit védi”.
A Starlink korlátozásai tovább növelték a feszültséget
A félelmek, miszerint Trump Oroszország oldalára áll, felerősödtek az Ukrajna által használt amerikai műholdas rendszer zavarai miatt. A múlt héten a Starlink hirtelen és váratlanul korlátozta a drónok repülési sebességét, miközben fenntartotta az internetkapcsolatot. Ez megzavarta egyes harctéri küldetéseket, és akadályozta Kijevet abban, hogy megvédje magát az orosz támadásokkal szemben.
Az ukrán elnök pénteken közölte, hogy a Starlink sebessége még mindig nem állt helyre teljesen. Trump tagadta, hogy leállította volna a hírszerzési információk megosztását vagy szándékosan lassította volna az ukrán hálózatot.
Halálos orosz csapások Ukrajna több térségében
Az ukrán hatóságok megerősítették, hogy az elmúlt 24 órában legalább kilenc ember vesztette életét és mintegy 60-an sérültek meg az orosz csapásokban országszerte.
A beszámolók szerint egy mentőautó sofőrje életét vesztette, 20 másik ember pedig megsérült a Herszon városa elleni szombat reggeli orosz támadásokban.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a támadások az ukrán védelmi iparhoz köthető létesítményeket – köztük acélműveket, egy elektromos alállomást és egy teherhajót a Fekete-tengeren – célozták.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
