Zelenszkij Brüsszelben: nehéz tél és feszült viszony az Egyesült Államokkal

A Deutsche Welle beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Európai Unió vezetői tapssal fogadták brüsszeli látogatásakor, ám a találkozó során világossá vált, hogy a kijevi vezetés számára a szükséges támogatások megszerzése egyre bonyolultabbá válik. A helyzetet tovább nehezíti az Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal kialakult nyilvános vita, amely komoly diplomáciai kihívások elé állítja Ukrajnát. Az elnök a csúcstalálkozón hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin célja az ország elpusztítása, ezért Ukrajnának fel kell készülnie a rendkívül nehéznek ígérkező téli időszakra.

Szakértők egybehangzó véleménye szerint az előttünk álló hónapok kritikusak lesznek. Olena Prokopenko, a German Marshall Fund munkatársa szerint Ukrajna a teljes körű invázió kezdete óta a legnehezebb tél elé néz. A brüsszeli egyeztetéseken három fájdalmas téma dominált: az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, a Starlink műholdas rendszer körüli problémák, valamint a pénzügyi források biztosítása.

Növekszik az aggodalom az Európai Unióban és Ukrajnában is amiatt, hogy az Egyesült Államok egyre inkább Oroszország felé húz. Donald Trump a Newsmax csatornának nyilatkozva úgy fogalmazott: „Úgy gondolom, Zelenszkijjel nehezebb tárgyalni, mint Putyinnal.” A feszültséget tovább fokozta, hogy október 12-én az amerikai elnök megállapodást kötött orosz gázolaj vásárlásáról, ami a szankciók enyhítését jelzi, és közvetlen csapást mér az ukrán érdekekre. Amikor pedig az ukrán erők orosz olajfinomítókat támadtak, Trump a döntést „szégyenletesnek” nevezte.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón elismerte, hogy az amerikai rakéták immár a Közel-Keletre irányulnak, így Ukrajna prioritása csökkent. Az elnök ezért Európától várja a tél átvészeléséhez szükséges katonai eszközöket. Különösen érzékeny pont a Starlink műholdas internetrendszer, amelynek zavarai akadályozzák a harctéri kommunikációt és a védelmi műveleteket. Bár Elon Musk és a Fehér Ház is tagadja a felelősségét a lassulásért, a probléma valós. Kaja Kallas uniós külügyi vezető elismerte, hogy Európa rövid távon nem képes pótolni ezt a technológiai kapacitást.

Prokopenko szerint éppen ezért Ukrajna leginkább hiteles közép távú megoldása az, ha továbbra is az Egyesült Államokra támaszkodik. Ebben a kontextusban az Európai Unió szerepe kritikus, hiszen támogatnia kell Kijev kéréseit az amerikai adminisztráció felé, hogy a technológiák továbbra is elérhetőek maradjanak. Zelenszkij a csúcson elmondta, hogy a Starlink sebessége még nem állt helyre teljesen, de javulást tapasztaltak, és több országgal, köztük Franciaországgal is együttműködnek a részleges megoldások keresésében.

Az ukrán elnök pénteken sürgette az uniós vezetőket, hogy pénzügyileg is tartsanak ki Kijev mellett, és további közel 80 milliárd dollár (kb. 30 ezer milliárd forint) támogatást kért a következő évre. Zelenszkij szerint ez egy reális összeg, amely segíthet az orosz erők feltartóztatásában. Bár az Európai Unió tavaly mintegy 100 milliárd dollár (kb. 38 ezer milliárd forint) értékű hitelt nyújtott, amivel az ország legnagyobb nemzetközi támogatójává vált, az ukrán kormány szerint a szükségletek folyamatosan nőnek.

A háború objektíven nézve egyre drágábbá válik, miközben az ukrán gazdaságot súlyosan érintik az orosz csapások, ami az adó- és vámbevételek drasztikus csökkenéséhez vezetett. A csúcstalálkozó zárásakor Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke megerősítette, hogy Ukrajna továbbra is prioritást élvez, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot további források mozgósítására a 2027-es évre vonatkozóan.

Úgy tűnik, az Európai Unió megpróbál módot találni Ukrajna pénzügyi igényeinek kielégítésére, bár a konkrét mechanizmusok egyelőre nem tisztázottak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy az unió továbbra is vezető szerepet vállal, ugyanakkor sürgette a nemzetközi partnereket, hogy ők is fokozzák erőfeszítéseiket.

Zelenszkij bár konkrét ígéretek vagy végleges számok nélkül távozott Brüsszelből, az európai támogatás megújított elkötelezettségével térhetett haza. Az ukrán elnök érzelmes zárónyilatkozatával összegezte a helyzetet: „Tovább fogunk élni és méltósággal harcolni.”

A diplomáciai háttérben zajló folyamatok azt mutatják, hogy az európai partnerek igyekeznek fenntartani a támogatást, ugyanakkor az amerikai politikai irányváltás hatásai egyre inkább érezhetőek a frontvonalon és a gazdasági mutatókban is. A következő hónapok döntőek lehetnek abban, hogy a nemzetközi közösség képes-e ellensúlyozni az orosz nyomást és az amerikai támogatás esetleges további csökkenését.