A The Guardian beszámolója szerint Japán hamarosan elindítja a világ első olyan űrkutatási küldetését, amelynek célja, hogy mintákat hozzon vissza a Phobosról, a Mars két apró, szabálytalan alakú holdjának egyikéről. A tudósok azt remélik, hogy az ötévesre tervezett küldetés fontos információkkal szolgál majd arról, hogyan alakult ki a Phobos és kisebb társa, a Deimos, valamint a Naprendszerben kialakult élet eredetének kutatásához is új adatokat adhat.
A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) az új, japán fejlesztésű H3 rakétával tervezi útnak indítani az űrszondát. Yasuhiro Kawakatsu, a Martian Moons eXploration (MMX) küldetés projektmenedzsere szerint a Phobosról származó minták a jövőbeli emberes Mars-expedíciók tervezéséhez is értékes adatokat szolgáltathatnak, mivel valamelyik marsi hold akár egy későbbi küldetés bázisaként is szóba kerülhet. Bár az Egyesült Államok, Kína és más országok is terveznek emberes Mars-küldetéseket, a bolygó holdjait eddig még nem vizsgálták részletesen.
A szakemberek a Phobost és a Deimost a Naprendszer legfontosabb, még alig feltárt égitestjei között tartják számon. A küldetés nemzetközi együttműködésben valósul meg: a NASA és más űrügynökségek műszerekkel, illetve kommunikációs támogatással vesznek részt benne. A múltban több orosz kísérlet is történt a Phobos elérésére, köztük egy 2011-ben indított küldetés, ezek azonban sikertelenül végződtek.
Mintákból derülhet ki, hogyan keletkezett a Phobos
A két marsi hold neve a görög mitológiából származik: Phobos és Deimos a félelem és a rettegés megszemélyesítői, Arész hadisten fiai voltak. Arész római megfelelője Mars.
A kutatók egyik legfontosabb kérdése, hogy miből épülnek fel ezek az égitestek, és hogyan keletkeztek. Egyes elméletek szerint a kráterekkel borított, szabálytalan alakú holdak egy nagy égitest és a Mars ütközése után keletkezett törmelékből állhatnak, míg más elképzelések szerint olyan aszteroidák lehetnek, amelyeket később fogott be a Mars gravitációja.
Kiyoshi Kuramoto, a küldetés vezető kutatója szerint a Phobosról visszahozott minták elemzésével nagy valószínűséggel eldönthető lesz, melyik elmélet áll közelebb a valósághoz.
A Phobos azért is különösen érdekes célpont, mert közelebb kering a Marshoz, mint a Deimos, ezért felszínén nagyobb mennyiségben lehet jelen a Marsról származó anyag. A JAXA becslése szerint a begyűjtött minták körülbelül 0,1 százaléka származhat magáról a vörös bolygóról.
A Phobos legnagyobb átmérője körülbelül 27 kilométer, és nagyjából 6000 kilométerrel a Mars felszíne felett keringve naponta háromszor kerüli meg a bolygót. Az MMX a Deimos mellett is elrepül majd, hogy megfigyeléseket végezzen.
A Mars a Földhöz legközelebbi helyzetében is mintegy 55 millió kilométerre található, a küldetés tényleges repülési távolsága azonban várhatóan 500–600 millió kilométer lesz.
A H3 rakétával történő indítást követően az űrszonda várhatóan 2027 augusztusa körül érkezik meg a Mars térségébe. Ezután mintegy három éven keresztül vizsgálja majd a Phobost, mielőtt 2031-ben visszatérne a Földre a begyűjtött mintákkal.
Az MMX három fő egységből áll: a meghajtásért, a kutatásért és a visszatérésért felelős modulból. Ezek közül csak a visszatérő egység jut majd vissza a Földre a mintákkal.
Két alkalommal is mintát vesznek a Phobos felszínéről
A szonda 13 különböző műszert visz magával. Ezek között lesz egy francia–német fejlesztésű rover, egy NASA által készített mintavevő berendezés, egy gamma-sugárzást mérő műszer, valamint az Európai Űrügynökség mélyűri kommunikációs berendezése. Egy japán sugárzásmérő műszer pedig olyan adatokat gyűjt majd, amelyek a későbbi emberes Mars-küldetések tervezésénél is hasznosak lehetnek.
A francia–német Idefix rover várhatóan 2029 körül érkezik a Phobos felszínére. Körülbelül száznapos küldetése során feltérképezi a területet, és segít kiválasztani a későbbi japán mintavételhez megfelelő, viszonylag sima és sík helyszínt.
A leszállás komoly műszaki kihívást jelent a hold rendkívül gyenge gravitációja miatt, amely mindössze körülbelül kétezred része a földinek. A visszapattanás veszélyének csökkentésére az MMX kutatóegységét négy, lengéscsillapítással ellátott leszállólábbal szerelték fel. A rover speciális kerekei pedig lehetővé teszik, hogy a rendkívül alacsony gravitációban is haladjon, és fel tudjon állni, ha felborul.
A JAXA szakemberei legalább 10 grammnyi anyagot szeretnének begyűjteni a Phobos felszínéről két külön mintavétel során.
Az első alkalommal két különböző módszert alkalmaznak. A NASA berendezése sűrített gázzal juttatja a felszíni port egy mintatartóba, míg a JAXA saját mintavevő eszköze körülbelül két centiméter mélységből gyűjt anyagot. Az első leszállás során így felszíni és felszín alatti mintákat egyaránt begyűjtenek, a második mintavételnél pedig további, mélyebbről származó anyaghoz próbálnak hozzájutni.
A kutatók szerint a több helyszínről származó minták növelik annak az esélyét, hogy olyan anyagot is találjanak, amely valaha a Marsról került a Phobosra. Ezek között akár a múltbeli mikrobiális életre utaló nyomok is lehetnek.
A begyűjtött mintákat hővédő kapszulában hozzák vissza a Földre. A tervek szerint a kapszula Ausztráliában ér földet, ahonnan később Japánba szállítják.
A Phobos vizsgálata így nemcsak a marsi holdak eredetének tisztázásában segíthet, hanem a Mars korai történetéről is új információkat szolgáltathat. Az MMX tapasztalatai emellett a jövőbeli emberes Mars-küldetések előkészítésében is felhasználhatók lehetnek.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
