Óraátállítás 2026: vasárnap kezdődik a téli időszámítás

Október 25-én, vasárnap hajnalban véget ér a nyári időszámítás: az órákat 3 óráról 2 órára kell visszaállítani. Bár ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk, a megváltozó napirend a felnőttek és az iskolába járó gyerekek alvását is megzavarhatja. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és az átállást segítő tanácsokat.

Mikor kell visszaállítani az órát?

A téli időszámítás 2026. október 25-én, vasárnap hajnalban kezdődik. Magyarországon hajnali 3 órakor az órák 2 órára ugranak vissza, így az átállás éjszakáján egy órával hosszabb lesz a nap.

Az okostelefonok, számítógépek és a legtöbb internetre kapcsolódó eszköz automatikusan átáll. A hagyományos faliórákat, ébresztőórákat, karórákat és egyes autók óráit viszont kézzel kell beállítani. Érdemes este ellenőrizni őket, különösen akkor, ha vasárnap reggel program vagy utazás miatt pontos időben kell elindulni.

Miért állítjuk át az órákat?

Az óraátállítás célja, hogy a társadalmi napirend jobban igazodjon az évszakok változó világos és sötét időszakaihoz. Az Európai Unióban jelenleg továbbra is érvényben van a szezonális óraátállítás rendszere: a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapján ér véget. A megszüntetéséről szóló uniós javaslatból eddig nem lett végleges döntés, ezért idén ősszel is át kell állítani az órákat.

A téli időszámításra való áttérés azt jelenti, hogy a magyarországi idő visszatér a közép-európai időhöz, vagyis a téli hónapokban UTC+1 lesz. A nyári időszámítás alatt az órák ehhez képest egy órával előrébb járnak.

Hogyan viselheti meg a szervezetet az óraátállítás?

Az őszi átálláskor az órák visszafelé mozdulnak, ezért papíron egy órával többet alhatunk. A szervezet belső ritmusa azonban nem feltétlenül követi azonnal a faliórát: egyesek néhány napig korábban ébredhetnek, este nehezebben alhatnak el, vagy fáradtabbnak, ingerlékenyebbnek érezhetik magukat.

A hatás egyénenként eltérő, és az őszi váltás sokaknál könnyebb, mint a tavaszi, amikor egy órával kevesebb idő jut alvásra. Az állandó alvási és ébredési idő, valamint a nappali természetes fény segíthet a szervezetnek alkalmazkodni az új napirendhez.

Tanácsok felnőtteknek

• Tartsuk meg a megszokott napirendet. Vasárnap és a következő napokban is lehetőleg a szokásos időben feküdjünk le és keljünk fel.
• Töltsünk időt természetes fényben. A reggeli séta vagy szabadtéri program segíthet a napi ritmus rendezésében.
• Ne próbáljuk túl hosszú alvással kompenzálni az átállást. Ha vasárnap sokkal tovább alszunk a megszokottnál, este nehezebb lehet elaludni.
• Lefekvés előtt csökkentsük az élénkítő hatásokat. A késő esti koffein, az erős fény és a képernyőhasználat megnehezítheti az elalvást.
• Vezetésnél figyeljünk a fáradtságra. Ha valaki álmosnak vagy dekoncentráltnak érzi magát, tartson szünetet, és ne induljon útnak kialvatlanul.

Mire figyeljenek az iskolás gyerekek szülei?

Az iskolás gyerekeknek is segíthet, ha a hétvége során nem borul fel teljesen a megszokott napirend. A család már az átállást megelőző néhány estén 10–15 perccel későbbre tolhatja a lefekvést és az ébredést, ha ez a gyermeknek jól esik. Nem szükséges erőltetni a változtatást: a nyugodt, kiszámítható esti rutin a legfontosabb.

Az átállás utáni napokban érdemes reggel természetes fényre vinni a gyerekeket, este pedig nyugodt tevékenységekkel készülni a lefekvésre. A képernyők kikapcsolása és a megszokott esti rutin megtartása megkönnyítheti az elalvást. Ha a gyermek néhány napig korábban ébred vagy fáradtabb, az átmeneti változás lehet; tartós alvási probléma vagy jelentős nappali kimerültség esetén a szülők kérjenek tanácsot gyermekorvostól. A nappali természetes fény az átállás után a gyermekek belső órájának alkalmazkodását is segítheti.

Az óraátállítás önmagában általában nem igényel különösebb beavatkozást. A legtöbbeknek elég néhány nap, hogy megszokják az új időrendet; az egyenletes alvási rutin felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt segítséget jelenthet.