A BBC beszámolója szerint újabb jogi kihívással néz szembe Donald Trump elnök a kereskedelmi vámok miatt, miután az a szervezet, amely korábban sikeresen perelte be az elnököt az úgynevezett „felszabadítás napja” importadók miatt, most a legújabb kanadai illetékek ellen nyújtott be keresetet. A Fehér Ház augusztusban, az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelmi tárgyalások megszakadását követően 50 százalékos illetéket vetett ki mintegy 20 milliárd dollár (kb. 7,5 ezer milliárd forint) értékű kanadai árura.
Jogi aggályok a kereskedelmi korlátozások körül
A Liberty Justice Center a Gellert Global Group amerikai élelmiszeripari vállalkozás nevében nyújtotta be a keresetet, sürgetve az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságát, hogy nyilvánítsa törvénytelennek az illetékeket, és kötelezze az érintett importőröket megillető visszatérítések kamatokkal történő kifizetésére. A kereset érvelése szerint a Fehér Ház túllépte hatáskörét a vámok kivetésével, és ezzel „azonnali kárt okozott az amerikai vállalkozásoknak”.
A New Jersey-i székhelyű Gellert Global Group egy harmadik generációs családi vállalkozás, amely jelenleg 50 százalékos vámot fizet a Kanadából exportált sajtok után. A cég emellett szembesül a kanadai fél által bevezetett megtorló vámokkal is, amelyeket az északi határon túl értékesített amerikai gyártású sajtokra vetettek ki. Thomas Gellert, a vállalat társ-vezérigazgatója elmondta, hogy a cég generációk óta építette kapcsolatait az élelmiszeripar beszállítóival és vásárlóival. „Ezek a vámok egyik napról a másikra szétzilálják ezeket a kapcsolatokat, és olyan költségeket, valamint bizonytalanságot teremtenek, amelyek az egész ellátási láncon végighullámzanak” – fogalmazott a cégvezető.
Az 1930-as törvény vitatott alkalmazása
A Liberty Justice Center az adminisztráció 1930-as vámtörvényének 338. szakaszát támadja, amelyet a kanadai termékek – a bortól a tejtermékeken át a jégkorongütőkig – sújtására használnak. Bár a közel 100 éves törvény ezen része az amerikai üzleti szféra külföldi diszkriminációval szembeni védelmét szolgálja, a jogi csoport érvelése szerint az nem teszi lehetővé a végrehajtó hatalom számára, hogy „átfogó vámokat vagy importkorlátozásokat vezessen be valahányszor kereskedelmi vita merül fel”.
A per megtámadja a Fehér Ház azon gyakorlatát is, amellyel a Kanada által bevezetett megtorló vámokra hivatkozva igazolja saját, 338. szakasz szerinti illetékeit. Mark Carney kanadai miniszterelnök a múlt hónapban „dollárról dollárra” válaszolt az amerikai intézkedésekre, miután Donald Trump az amerikai autók, tejtermékek és alkohol „egyenlőtlen kezelése” miatt vezette be azokat. A kereset arra is rámutat, hogy a 338. szakasz 30 napos várakozási időt ír elő az illetékek bevezetése előtt, ám a sajtokat és egyéb termékeket tartalmazó listát mindössze egy héttel a vámok beszedésének megkezdése előtt tették közzé.
Sara Albrecht, a Liberty Justice Center vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az ügy nem magáról az elnökről, hanem az elnöki hivatalról szól. „Egyetlen elnöknek sem szabadna hatalmában állnia, hogy egy szunnyadó törvényt leemeljen a polcról, és azt átfogó vámok vagy importtilalmak kivetésére használja a Kongresszus által előírt korlátok nélkül” – mondta. A jogi csoport emellett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is benyújtott a vámok beszedésének blokkolására.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
