Montenegró 2028-ra az Európai Unió 28. tagállamává válhat

Reális célkitűzésnek nevezte a német kancellár csütörtökön Montenegróban, hogy az ország 2028-ra az Európai Unió 28. tagállamává váljon. Friedrich Merz a nyugat-balkáni országok európai integrációját elősegítő berlini folyamat montenegrói csúcstalálkozóját követően a térség minden államának mielőbbi uniós csatlakozását sürgette, és Németország támogatásáról biztosította a hat tagjelöltet.

A találkozón Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia vezetői vettek részt. A német kancellár egyértelművé tette a támogatásukat:

Mi is szeretnénk az Önök uniós csatlakozását

A német kancellár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a csatlakozáshoz további reformokra és egyértelmű politikai akaratra van szükség. Kijelentette: bízik abban, hogy Podgorica és Zágráb rendezni tudja a kétoldalú vitás kérdéseket, és azok nem akadályozzák Montenegró uniós csatlakozását.

Intenzív egyeztetések a vitás kérdésekről

Merz közölte, hogy intenzív egyeztetéseket folytatott Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel a két ország közötti nézeteltérésekről. Meggyőződését fejezte ki, hogy a fennmaradó problémák megoldhatók, és nem állják útját Montenegró európai integrációjának.

Milojko Spajic montenegrói miniszterelnök szintén úgy vélekedett, hogy a Horvátországgal fennálló vitás kérdések áthidalhatók. Hangsúlyozta: országa továbbra is azt a célt követi, hogy 2026 végéig lezárja az uniós csatlakozási tárgyalásokat, és ezzel megteremtse a 2028-as csatlakozás feltételeit.

A kormányfő kijelentette: Montenegró nemcsak saját uniós tagságát kívánja elérni, hanem azt is szeretné, hogy előrelépése az egész Nyugat-Balkán számára új lehetőségeket teremtsen. Szerinte az európai integrációnak kézzelfogható előnyöket kell biztosítania a térség lakosságának, a többi között új munkahelyek, jobb életkörülmények, könnyebb kereskedelem és a fiatalok számára megnyíló lehetőségek formájában.

Igazságügyi reformok és a csatlakozás feltételei

A kormányfő közölte, hogy Montenegró már benyújtotta valamennyi szükséges tárgyalási álláspontját a 23. és 24. csatlakozási fejezettel kapcsolatban, és reményei szerint ezeket decemberben le is zárhatják. A két fejezet az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, illetve az igazságügy, a szabadság és a biztonság kérdéseit foglalja magában, így az uniós csatlakozási folyamat legfontosabb területei közé tartozik.

Montenegró és Horvátország között több lezáratlan kérdés is nehezíti a kapcsolatokat, köztük a két ország tengeri határának kijelölése, a Prevlaka-félsziget körüli vita, valamint a délszláv háborúkhoz kapcsolódó történelmi és jóvátételi ügyek. Horvátország uniós tagállamként befolyásolhatja a csatlakozási tárgyalások előrehaladását, mivel az egyes tárgyalási fejezetek lezárásához a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges.

Geopolitikai jelentőség és jövőbeli kilátások

Christian Stocker osztrák kancellár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kétoldalú viták nem lassíthatják az Európai Unió bővítését, amelynek kiemelkedő geopolitikai jelentősége van. Véleménye szerint Montenegró megérdemli az uniós tagságot, csatlakozása pedig az egész Nyugat-Balkán számára ösztönzést jelentene, és az Európai Unió bővítési politikájának hitelességét is erősítené. Emlékeztetett arra, hogy 2013, Horvátország csatlakozása óta nem bővült az Európai Unió. Közölte továbbá, hogy Ausztria 2027-ben átveszi a berlini folyamat elnökségét Montenegrótól.

Németország és Franciaország júniusban közös kezdeményezést indított a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának felgyorsítására. A két ország közös állásfoglalásában azt szorgalmazta, hogy a tagjelöltek már a teljes jogú tagság elnyerése előtt fokozatosan bekapcsolódhassanak az uniós együttműködés egyes területeibe. A javaslat szerint a csatlakozási feltételek teljesítését a többi között az egységes uniós piachoz való kedvezményes hozzáféréssel, illetve az uniós intézmények munkájában megfigyelőként való részvétel lehetőségével jutalmaznák.

A berlini folyamatot 2014-ben Angela Merkel akkori német kancellár kezdeményezésére indították el, hogy elősegítse a hat nyugat-balkáni ország regionális együttműködését és európai integrációját. Az érintett országok eltérő szakaszban tartanak a csatlakozási folyamatban, közülük Montenegró jutott a legmesszebbre. A 2012 óta uniós csatlakozási tárgyalásokat folytató ország lehet a közösség következő tagja.

A csúcstalálkozó megerősítette, hogy a nyugat-balkáni integráció továbbra is kiemelt prioritás, amelynek sikere a reformok ütemétől és a kétoldalú viták rendezésétől függ.