Kálnoki-Kiss Attila: nem egyes emberekre vonatkozik az összeférhetetlenségi törvényjavaslat

Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár a Kossuth Rádióban fejtette ki a kormány által beterjesztett, sporttal kapcsolatos összeférhetetlenségi törvényjavaslat céljait. A sportvezető szerint a jogszabálytervezet legfőbb célkitűzése, hogy a sportszervezetek működését a fair play elvei határozzák meg, és ne a napi politikai kapcsolatok befolyásolják a források elosztását.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a múltban többször előfordult, hogy politikai tisztséget viselő személyek – például dandártábornokok – vezettek sportszervezeteket, amelyek így jelentősebb forrásokhoz jutottak. Kálnoki-Kiss szerint a tervezet célja éppen az ilyen torzulások megszüntetése. Bár a javaslatot egyesek „Lex Kubatovnak” nevezik, az államtitkár leszögezte, hogy a szabályozás nem egyes személyekre, hanem az észszerűségre épül.

„Tudjuk, hogy a múltban volt ilyen, és nemcsak az elmúlt 16 évben, hanem jóval korábban is előfordult, hogy például dandártábornokok ültek bizonyos sportszervezetek élén és azok jóval jelentősebb részt szakítottak a közösből, mint azok, ahol nem feltétlenül politikában érintett emberek ültek. Ennyi a szándéka a tervezetnek”

Kálnoki-Kiss Attila utalt Kubatov Gáborra, a Ferencváros elnökére, aki korábban a Fidesz pártigazgatója, alelnöke és országgyűlési képviselője is volt. Az államtitkár kiemelte, nem zárja ki, hogy a benyújtott javaslatban még lesz módosítás, de annak elfogadása és hatályba lépése után a korábbi és jelenlegi politikusoknak nyilatkozniuk kell majd arról, érintettek-e.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok

Magyar Péter miniszterelnök szeptember 18-án jelentette be, hogy a kormány szigorú szabályokat vezet be a sportban. A javaslat értelmében miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, 500-nál több sportolót foglalkoztató sportszervezetben. Ez összesen 174 szervezetet érint.

Kálnoki-Kiss Attila példaként említette Kisvárdát, ahol a politikai tőke határozta meg a sport fejlődését, miközben a helyi utánpótlás megtartása nehézségekbe ütközik, hiszen a játékosok 14 évesen más klubokhoz igazolnak. A sportvezető kitért a nagy világversenyek költségvetésére is, megjegyezve, hogy a vizsgálatok túlárazásokat tártak fel. Példaként az idei atlétikai Világdöntőt említette, ahol hárommilliárd forint sorsa továbbra is vitatott.

Változások a közbeszerzésekben és a finanszírozásban

A 2027-es világversenyeket – amelyekre még az előző kormány szerződött – a tervek szerint megrendezik, de racionálisabb költségvetéssel, miközben a versenyek minősége az államtitkár szerint cseppet sem fog változni. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) élén történt vezetőcserék után olyan közbeszerzési rend kialakítása a cél, amely védi az állami forrásokat. A jövőben legalább 10-12 cég versenyezhet a megbízásokért, ami az államtitkár szerint a költségek csökkenését eredményezheti.

A sportvezető kiemelte, jogszabály szerint továbbra is az NRÜ hivatott az 500 millió forint fölötti állami rendezvényeket megszervezni, ugyanakkor előkészítés alatt áll egy olyan jogszabály, ami lehetővé teszi, hogy a szövetségek opcionálisan eldönthessék, szeretnék-e igénybe venni az NRÜ-t vagy sem.

A sportfinanszírozás kapcsán bejelentette, hogy a társasági adóból származó támogatás január 1-jével megszűnik, helyette a kormány 150 milliárd forintos támogatást biztosít a sportnak. A szövetségekkel heti rendszerességgel egyeztetnek az átállásról. Kálnoki-Kiss hangsúlyozta, hogy a transzparencia jegyében hamarosan a teljes tao-térkép is nyilvánosságra kerül, és a múltbeli tao-támogatások vizsgálata is folyamatban van, bár ebben komoly lemaradást tapasztaltak.

Az államtitkár szerint a kisebb szervezeteket megfelelő felkészítés után szeretnék ráterelni az új támogatási rendszerre. Hozzátette, hogy június 30-ig még a szövetségek kapják a támogatásokat, azt követően pedig ők dönthetnek arról, milyen mértékben támogatják a tagszervezeteiket.

Az államtitkár bízik abban, hogy a sportfinanszírozási rendszer átalakítása zökkenőmentesen zajlik majd le, és a szövetségek felkészülten várják a változásokat, amelyek a sportirányítás 1998 óta nem látott jelentős reformját jelentik.