Zelenszkij aggódik a tervezett orosz-kínai-amerikai csúcstalálkozó miatt

A Deutsche Welle beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éles kritikával illette a jövő hónapra tervezett orosz-kínai-amerikai csúcstalálkozó tervét. Az ukrán államfő attól tart, hogy a három nagyhatalom találkozója lehetőséget adhat a globális befolyási övezetek újrafelosztására. „Valóban nem szeretnénk, ha ez egyfajta ‘Jalta 2, 3, 4’-gyé alakulna, a befolyás újraelosztásával” – fogalmazott szerdán újságíróknak, utalva az 1945-ös krími konferenciára, ahol a szövetséges hatalmak a második világháború után újrarajzolták a világ térképét.

A Kreml korábban jelezte, hogy előkészületek zajlanak egy találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint amerikai és kínai partnerei, Donald Trump és Hszi Csin-ping között egy közelgő ázsiai-csendes-óceáni csúcs margóján. Bár a The Wall Street Journal értesülései szerint Donald Trump kezdetben nem egyezett bele a részvételbe, a lap szerint nyitottá vált a javaslatra, mivel célja az ukrajnai háború lezárása. Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a napirend még nem tisztázott, de figyelmeztetett: Oroszország mindenkinél jobban akarja ezt a találkozót, és óvott attól, hogy Moszkva újabb jelentős diplomáciai előnyhöz jusson.

Oroszország évek óta törekszik egy új európai biztonsági megállapodásra Washingtonnal, különösen a NATO keleti irányú bővítésének leállítására. Vlagyimir Putyin továbbra is önvédelemként állítja be az ukrajnai inváziót, amit Kijev és Európa nagy része határozottan elutasít. A diplomáciai feszültséget tovább növeli, hogy a jövő hónapban az Egyesült Arab Emírségekben ukrán, orosz és amerikai küldöttek közötti tárgyalásokra is sor kerülhet, amelyeket Kijev még a nagyhatalmi csúcs előtt szeretne tető alá hozni. Emellett szerdán megerősítették, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Egyesült Államokba utazik, hogy október 30-31-én Atlantában találkozzon a G20-ak képviselőivel.

Volodimir Zelenszkij a napokban Hollandiába látogatott, ahol Rob Jetten miniszterelnökkel és Vilmos Sándor holland királlyal egyeztetett Hágában. A holland kormány szerdán bejelentette, hogy 1,2 milliárd euró (kb. 468 milliárd forint) értékű nem katonai támogatást nyújt Ukrajnának a következő években. Emellett az ukrán elnök telefonon egyeztetett Andy Burnham brit miniszterelnökkel, megköszönve a korábban bejelentett 10 milliárd font (kb. 4800 milliárd forint) értékű támogatást. „Egy igazán erős és időszerű lépés, amely azt üzeni, hogy Ukrajna nem marad magára a problémák kezelésében, amelyeket Oroszország annyira fokozni akar” – írta közösségi oldalán.

A védelem szempontjából kulcsfontosságúak az amerikai Patriot légvédelmi rakéták, amelyekből Volodimir Zelenszkij szerint többre lenne szükség. Az ukrán elnök rámutatott, hogy bár Ukrajna idén havi 12 rakétát kapott, az országot havi 150 ballisztikus rakétával támadják. A nemzetközi közösség és a szövetségesek támogatása továbbra is kritikus fontosságú a háború elhúzódó szakaszában, ahol a légvédelem hiánya közvetlen veszélyt jelent a polgári infrastruktúrára és a lakosságra.

Eközben a dél-ukrajnai Herszon régióban található Oleski városában hatnapos tűzszünet kezdődött, amely lehetővé teszi a humanitárius segélyek célba juttatását és a lakosság evakuálását. A misszióban Melania Trump amerikai first lady is közreműködött, segítve a humanitárius küldetés közvetítését. Davyd Arakhamia ukrán tárgyaló szerint ez a legnagyobb deeszkaláció 2022 óta, és minden ilyen lépés közelebb viszi a feleket a békéhez, bár a korábbi kísérletek gyakran kudarcba fulladtak.

A harcok azonban más frontokon nem csillapodnak. Harkivban egy orosz dróntámadásban öten sérültek meg, köztük egy négyéves gyermek. Moszkva állítása szerint 531 ukrán drónt semmisítettek meg, míg a belgorodi határ menti régióban egy halálos áldozatról számoltak be. Szófiában Dimitar Sztojanov bolgár védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy három tengeri drón talált el egy konténerhajót a bolgár partok közelében. Az incidens idején a bolgár, román és török védelmi miniszterek éppen a fekete-tengeri biztonságról tárgyaltak.

Yasar Guler török védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki a kereskedelmi hajók elleni támadások miatt, és felszólította a feleket a navigációs biztonság tiszteletben tartására. „Folyamatosan közvetítjük a szükséges figyelmeztetéseket mindkét fél felé, hogy a kereskedelmi hajózást távol tartsuk a konfliktusövezettől, és azonnal állítsák le a polgári hajók elleni támadásokat” – hangsúlyozta a török tárcavezető. A fekete-tengeri incidensek sorozata komoly biztonsági kihívást jelent a NATO-tagállamok számára is.

Bár Oroszország nem vállalta a felelősséget a tengeri támadásokért, a gyanú egyre inkább Moszkvára terelődik. Rumen Radev bolgár miniszterelnök korábban a parlamentben úgy fogalmazott, hogy a logika ebbe az irányba mutat, ugyanakkor elismerte, hogy a bizonyítási folyamat nehézségekbe ütközik. A nemzetközi közösség továbbra is figyelemmel kíséri a régióban zajló eseményeket, miközben a diplomáciai és katonai feszültségek egyaránt fokozódnak.