Vizsgálatot kezdeményezett Kürtös László a volt honvédelmi miniszter korábbi fellépése miatt

Kivizsgálást kezdeményez Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára annak kapcsán, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter tavasszal állami szerződésre hivatkozva lépett fel az őt foglalkoztató magánvállalat vezetésénél a politikai szerepvállalása miatt.

A parlamenti államtitkár pénteken a közösségi oldalán osztotta meg, hogy 2025 őszén kapcsolódott be a Tisza Párt Heves megyei politikai munkájába. Ekkor már több mint tizenhárom éve dolgozott a norvég Kongsberg magyarországi leányvállalatánál, ahol projektmenedzserből cégvezetővé vált. Közlekedésmérnökként a védelmi iparban építette fel szakmai pályafutását, és részt vett a Magyar Honvédség légvédelmi és katonai kommunikációs fejlesztéseiben is.

Az összeférhetetlenségi eljárás és a politikai szerepvállalás

Kürtös László elmondta, hogy a Tisza országgyűlési jelöltállításának időszakában mérlegelte a képviselőjelöltség lehetőségét, de mivel munkáltatója jelentős nemzetközi védelmi ipari vállalat volt, előzetesen kezdeményezte a belső összeférhetetlenségi és engedélyezési eljárást. A jelöltséget végül nem vállalta el a vállalat hivatalos engedélyének hiányában, a politikai szerepvállalásának jóváhagyása csak az országgyűlési jelöltek bemutatását követő napon érkezett meg. December 1-jétől Bódis Péter kampánymenedzsereként dolgozott díjazás nélkül, a munkáltatója tudtával és engedélyével, szakmai munkáját és politikai tevékenységét egymástól elkülönítve.

Miniszteri levél a cégvezetésnek

A birtokába jutott levél szerint március 9-én Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori honvédelmi miniszter hivatalos levelet küldött Geir Haoynak, a Kongsberg Gruppen ASA elnök-vezérigazgatójának. Ebben név szerint említette Kürtös Lászlót, és kifogásolta, hogy a hivatalban lévő kormánnyal szembeni politikai kampányban vesz részt. A miniszter ezt súlyos összeférhetetlenségnek és szakmaiatlan magatartásnak nevezte, bizalomvesztést vizionálva a magyar állam és a cég között.

A levél különös jelentőségét az adja, hogy a miniszter a Kongsberg és a magyar állam közötti, jelentős értékű szerződéses kapcsolatokra is hivatkozott, majd a vállalat legfelső vezetésétől sürgős intézkedést és a kifogásolt helyzet azonnali rendezését kérte. A dokumentum végén biztosítékot várt arra, hogy a konfliktust haladéktalanul rendezik, és ezzel biztosítják a további eredményes együttműködést.

A parlamenti államtitkár beszámolója szerint a levél nem tartalmazza szó szerint az elbocsátására vonatkozó utasítást, de egyértelműen dokumentálja, hogy egy hivatalban lévő magyar miniszter az állami szerződéses kapcsolatokra hivatkozva lépett fel egy magánvállalat vezetésénél. Munkaviszonya több mint 13 év után tíz nappal később szűnt meg, a szerződést közös megegyezéssel bontották fel.

Vizsgálat a hivatali visszaélés gyanúja miatt

Kürtös László szerint nem az a kérdés, hogy elveszítette-e a munkáját, hanem az, hogy egy miniszter meddig mehet el a hatalma gyakorlásában, és felhasználhatja-e a miniszteri tisztségét, az állam gazdasági súlyát és a stratégiai szerződéses kapcsolatokat arra, hogy egy vele politikailag szemben álló magánszeméllyel szemben intézkedést kezdeményezzen. Bejelentette, hogy kezdeményezi a Honvédelmi Minisztériumnál a levél keletkezésének, előkészítésének és kiküldésének körülményeit, valamint a miniszteri fellépés jogalapját és etikai vonatkozásait vizsgáló eljárást. Indokoltnak tartja a hivatali visszaélés gyanújának vizsgálatát is.

A parlamenti államtitkár hangsúlyozta, meggyőződése szerint a közhatalom nem magántulajdon, a miniszteri tisztség nem személyes politikai fegyver, és senki sem állhat a törvények felett, függetlenül attól, ki van kormányon.