A HungaroMet Zrt. pénteken közzétett hivatalos elemzése szerint az idei június a második legmelegebb hónapnak bizonyult a 20. század kezdete óta Magyarországon. Az országos átlagban mért 22,5 Celsius-fokos középhőmérséklet jelentős, 2,7 fokos emelkedést mutat az 1991-2020-as évek 19,8 fokos sokéves átlagához képest. Bár országos szinten a második helyre került az idei június, az Alföld középső tájain a helyzet még drasztikusabb volt: ott több területen is minden idők legmelegebb júniusát regisztrálták 1901 óta.
Rekordok és extrém hőhullámok
A meteorológiai szolgálat által készített infografika rávilágít arra, hogy az ideinél magasabb középhőmérsékletet csupán 2019 júniusában mértek, akkor 22,67 fok volt az országos átlag. Az idei évben az Alföldön több helyen is 23,5 fok fölé emelkedett a havi középérték, míg a hűvösebb régiók, mint az északi völgyek és a magasabb hegyvidékek, 20 fok alatti értékeket mutattak. A hónap során Európa-szerte tapasztalt hőhullámok Magyarországot is elérték, ami drasztikus hőmérsékleti csúcsokat eredményezett: Szécsényben például 42,0 fokkal megdőlt az abszolút magyarországi maximum-hőmérsékleti rekord.
A hőség intenzitását jól mutatja, hogy június 29-én a napi középhőmérséklet országos átlaga elérte a 30,2 fokot, ami a 20. század kezdete óta a legmagasabb értéknek számít. A hónap végén, június 29-én és 30-án a napi maximum-hőmérséklet országos átlaga 38,7 fok körül alakult; ennél magasabb értéket csupán egyszer, 2007. július 20-án rögzítettek a meteorológusok. Ezek az adatok jól szemléltetik azt az extrém terhelést, amelyet a lakosságnak és a környezetnek el kellett viselnie.
Jelentős csapadékhiány az országban
A hőmérsékleti rekordok mellett a csapadékviszonyok is aggasztóak voltak, hiszen az idei június kifejezetten száraznak bizonyult. Az eddig beérkezett adatok alapján az országos átlagos csapadékmennyiség mindössze 39,8 milliméter volt, ami 45 százalékkal marad el az 1991-2020-as időszak 71,9 milliméteres átlagától. Az ország legnagyobb részén 25 és 50 milliméter közötti csapadék hullott, azonban a középső országrészben több helyen a 20 millimétert sem érte el a havi összeg.
A csapadékosabb térségekben is ritkán haladta meg a mennyiség a 80 millimétert, érdemi esőzés csak elszórtan, például a Bükk térségében fordult elő. A szárazság és a hőség együttes hatása komoly kihívást jelentett a mezőgazdaság és a természetes élőhelyek számára is. A részletes elemzést a HungaroMet Zrt. tette közzé, amely alapján a szakértők továbbra is figyelemmel kísérik a klímaváltozás hazai hatásait. A forrásanyag elérhető a MTI oldalán.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
