A történelem egyik legsúlyosabb klímakatasztrófája: a szuper El Niño hatásai

Az Indian Defense Review beszámolója szerint az 1876–78-as időszakban bekövetkezett éhínség az elmúlt 150 év egyik legpusztítóbb katasztrófája volt. A Journal of Climate 2018-as tanulmánya alapján az eseményt „arguably the worst environmental disaster to ever befall humanity” jelzővel illették a kutatók.

Klímaváltozás és társadalmi sebezhetőség

A katasztrófa hátterében egy rendkívül erős El Niño-Southern Oscillation (ENSO) fázis állt. A kutatások rámutatnak, hogy a jelenség nem önmagában, hanem több óceáni és légköri minta, például az indiai-óceáni dipólus és az Atlanti-óceán szokatlanul magas felszíni hőmérsékletének egybeesése miatt vált végzetessé. A klímaadatok mellett azonban a társadalmi tényezők is kulcsszerepet játszottak.

Az emberi döntések szerepe

A szakértők hangsúlyozzák, hogy bár az aszály indította el az éhínséget, a tragédia mértékét a politikai és gazdasági döntések határozták meg. „Az éhínséget kiváltó okok a súlyos aszályok voltak, de a politikai és gazdasági tényezők – különösen a hagyományos víz- és gabonatároló rendszerek elhanyagolása vagy lerombolása – voltak a felelősek azért, hogy a terméskiesés példatlan méretű tömeges halálozáshoz vezetett.”” – áll a kutatásban. A hagyományos víz- és gabonatároló rendszerek elhanyagolása vagy elpusztítása közvetlenül hozzájárult a tömeges halálozáshoz.

Bár a modern mezőgazdasági rendszerek ma már szorosan monitorozzák az ENSO-körülményeket, a múltbéli események tanulságai elengedhetetlenek a jövőbeli felkészüléshez. Ahogy Vimal Mishra, az Indian Institute of Technology Gandhinagar mérnöke fogalmazott, a történelmi példák segítenek megérteni, hogyan lehetünk felkészültebbek a szélsőséges időjárási helyzetekre. Az Indian Defense Review által közölt adatok alapján a fenyegetés nem tűnt el, csupán a technológiai és társadalmi válaszlépések fejlődtek az elmúlt évszázadban.