Az I.D.R. beszámolója szerint egy friss, a Cell tudományos folyóiratban megjelent tanulmány újabb rejtélyes részletekkel gazdagította a Homo naledi történetét. A dél-afrikai Rising Star barlangrendszerben talált, körülbelül 236 000 és 335 000 évvel ezelőtt élt emberelőd maradványainak vizsgálata során a kutatók váratlan mintázatra bukkantak: a fosszilizálódott fogakból kinyert ősi fehérjék elemzése alapján a leletek túlnyomó többsége, vagy akár az összes vizsgált egyed nőnemű lehetett.
Az ősi fehérjék árulkodó nyomai
Mivel a DNS a meleg környezetben gyorsan lebomlik, a kutatók a fogzománcban konzerválódott fehérjékhez fordultak. A vizsgálat során az X és Y kromoszómákhoz köthető fehérjejelölteket keresték. Míg az X-kromoszómához kapcsolódó fehérjék minden mintában jelen voltak, az Y-kromoszómára utaló jeleket nem sikerült kimutatni. Bár a tudósok óvatosságra intenek – ahogy Carl Sagan fogalmazott: „a bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka” –, az eredmények statisztikailag jelentősnek tűnnek.
Társadalmi szokások vagy genetikai sajátosság?
A felfedezés számos kérdést vet fel a Homo naledi társadalmi szervezetével és esetleges temetkezési szokásaival kapcsolatban. Felmerül a kérdés, vajon a barlangot szándékosan használták-e a nők számára, vagy egyfajta társadalmi elkülönítés állhatott a háttérben. Palesa Madupe evolúciós antropológus szerint a fogzománc kiválóan alkalmas a genetikai információk megőrzésére, ami segíthet megérteni, miért mutatott a faj olyan alacsony genetikai variációt.
Alternatív magyarázatként a kutatók felvetik, hogy a populáció rendkívül alacsony genetikai sokféleséggel rendelkezhetett, esetleg beltenyészet miatt. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a hím egyedek is jelen voltak, de olyan genetikai mutációval rendelkeztek, amely miatt a jelenlegi analitikai módszerekkel nem mutatható ki az Y-kromoszómához köthető fehérjejelölésük. Ez a forgatókönyv a faj elszigeteltségére és egyedi evolúciós pályájára utalna.
A vita folytatódik
A Rising Star barlangrendszer évek óta a tudományos diskurzus középpontjában áll, különösen a szándékos temetkezés kérdése miatt. Bár a mostani eredmények nem zárják le a vitát, újabb rétegekkel bővítik azt. Marc Dickinson, a Yorki Egyetem fosszilis kémikusa szerint a felfedezés egyedülálló betekintést nyújt őseink életébe és biológiájába. A kutatók szerint a Homo naledi továbbra is az emberi családfa egyik legrejtélyesebb tagja marad, amelynek vizsgálata még hosszú ideig kihívás elé állítja a tudományt, ahogy arról az I.D.R. is beszámolt.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
