A 2025 év végén zajlott felmérésbe 151 háztartás kapcsolódott be, amely több, mint 400 fogyasztó élelmiszer-pazarlási szokásainak vizsgálatát jelenti. A résztvevők egy héten keresztül részletes hulladéknaplóban rögzítették valamennyi kidobott élelmiszer mennyiségét, típusát, kezelésének módját, valamint a kidobás okát.
Több, mint 30{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398} elkerülhető lenne
A kutatás az európai uniós módszertannak megfelelően szilárd és folyékony élelmiszer-hulladékokra egyaránt kiterjedt. Az eredmények alapján egy magyar ember otthonában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel, ami országos szinten közel 576 ezer tonnát jelent. Ennek több mint fele, 56,5{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398} (34,3 kg/fő/év) nem elkerülhető hulladék, például: csontok, tojáshéj vagy kávézacc.
Az összes élelmiszer-hulladék 34,3{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-a (20,8 kg/fő/év) azonban elkerülhető lenne, vagyis tényleges pazarlásnak tekinthető. Országos szinten a háztartások évente csaknem 200 ezer tonna elkerülhető élelmiszer-hulladékot termelnek. Bár ez jelentős mennyiség, a 2016-os adatokhoz képest komoly előrelépést jelent: az elmúlt kilenc évben a teljes élelmiszerhulladék mennyisége 10,8{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal, az élelmiszer-pazarlás pedig több mint egyharmadával mérséklődött.
A legnagyobb mennyiségben továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek a kukába. Ez a három élelmiszercsoport az összes elkerülhető élelmiszer-hulladék több mint háromnegyedét adja. A készételek pazarlása ugyanakkor biztató mértékben tovább csökkent: 2025-ben fejenként 7,7 kilogrammot tett ki, ami nagyjából 1 kilogrammal alacsonyabb a 2024-es értékhez képest.
Túl sokat vásárolunk
A kutatás arra is rámutatott, hogy a pazarlás leggyakoribb okai évek óta változatlanok. A kidobott élelmiszerek legnagyobb része azért végzi hulladékként, mert megfeledkezünk róluk, túl sokat vásárolunk, vagy a szükségesnél nagyobb mennyiséget készítünk el.
Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar háztartások élelmiszer-hulladék kibocsátása továbbra is kedvezőbb az európai átlagnál, (legfrissebb adat 2023: 69 kg/fő/év), ugyanakkor a további csökkentés érdekében még jelentős erőfeszítésekre van szükség. Különösen, ha meg akarunk felelni az Európai Unió tavaly publikált célkitűzésének, amely szerint 2030-ra a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét legalább 30{c6d20bfb779397d99bac4459f8437c79bd1baa50cc8a2a2ba18313e5dcfa3398}-kal kell mérsékelni a 2021-2023-as időszak átlagához képest.
A 10 éves Maradék nélkül program 2026-ban is számos szemléletformáló aktivitással, oktatási anyaggal és gyakorlati tanáccsal segíti a lakosságot abban, hogy minél kevesebb élelmiszer vesszen kárba.
A program kiadványai és tippjei a maradeknelkul.hu oldalon érhetőek el.
Kiadó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
