A MTI beszámolója szerint Az új Országgyűlésnek köszönhetően jelentősen bővültek a vizsgálóbizottsági jogosítványok – mondta Toroczkai László (Mi Hazánk) az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának csütörtöki ülésén a parlamentben. A testület első ülésén Toroczkai László elnök kiemelte: a testület jogai között már szerepel az együttműködésre kötelezés, melynek keretében előírható adatszolgáltatás, megjelenés és nyilatkozattétel. A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az új jogszabályi környezet alapjaiban változtatja meg a vizsgálatok hatékonyságát, hiszen a korábbi gyakorlattal szemben most már valódi kényszerítő eszközök állnak a képviselők rendelkezésére.
Toroczkai László részletezte a megújult jogosítványokat: a meghallgatni kívánt személyeket beidézhetik, az idézés elmulasztása esetén pedig a korábbi gyakorlattal ellentétben bírság szabható ki. Mint mondta, első alkalommal százezer, minden további alkalommal pedig egymillió forint bírság szabható ki, ezen túlmenően két ízben történő elmulasztás esetén elővezetés is alkalmazható. A bizottság elnöke rámutatott arra is, hogy akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő, ha valaki bejön a bizottsági meghallgatásra, de akadályozza a bizottság munkáját. Az új jogszabályi környezet tehát együttműködésre is kötelez – húzta alá.
Bírósági ügyek és a végrehajtói rendszer vizsgálata
Toroczkai László közölte: adott esetben folyamatban lévő bírósági ügyek érintettjei is beidézhetők. „Ha olyan közpolitikai indok van, ami miatt meg kell hívni például egy volt álla mti tkárt vagy a végrehajtói kar korábbi elnökét, aki esetleg házi őrizetben van, akkor is indítványozni fogom az ő meghallgatásukat” – fogalmazott. A vizsgálóbizottság elnöke hangsúlyozta: nagyon szeretné felszámolni az „igazságtalan, bűnszervezetként működtetett” végrehajtói rendszert, ehhez szerinte „vissza kell menni” a kilencvenes évekig. A cél az, hogy a rendszerszintű visszaélések gyökereit tárják fel, függetlenül attól, hogy az érintettek milyen pozíciót töltöttek be.
A bizottság elnöke jelezte: a vizsgálóbizottság egy paritásos bizottság, amelyben ellenzéki és kormánypárti képviselők azonos létszámban vannak jelen. Elmondta továbbá, hogy a bizottságnak év végéig jelentést kell letenni az Országgyűlés asztalára az elvégzett munkáról. A vizsgálóbizottság elnöke rögzítette: politikai részrehajlás nélkül, a jogszabályoknak megfelelően kell lefolytatniuk a vizsgálatokat. A testület munkája során a pártpolitikai érdekek helyett a tények feltárása és a jogszabályi megfelelés élvez elsőbbséget.
Eltérő álláspontok a bizottsági vitában
Balla György alelnök (Fidesz) a vitában azt javasolta, hogy a meghallgatni kívánt személyeket egyszer hívják meg, ne pedig rendszeresen. Felvetette továbbá, hogy saját magára senkinek nem kötelessége terhelő nyilatkozatot tenni. „Nem az a cél, hogy lejárassunk valakit, hanem hogy alaposan utánanézzünk dolgoknak” – mondta Balla György. A vita során a kormánypárti alelnök hangsúlyozta a mértéktartás fontosságát a meghallgatások során, elkerülve a felesleges zaklatást.
A Tisza képviselőinek álláspontja
Kiss Máté Zsolt (Tisza) a felvetésre úgy reagált, elképzelhető, hogy valaki a meghallgatáson „néma marad”, de szavai szerint az is „magáért beszél”. Hangsúlyozta: a végrehajtási rendszerrel kapcsolatos visszaélésen feltárásához mindenképpen érdemes a kilencvenes évek időszakát is kivizsgálni. Molnár Zoltán (Tisza) leszögezte: a meghallgatásokon valós kérdéseket fognak feltenni, és az érintetteket annyiszor kell behívni, ahányszor szükségesnek látja a bizottság. Hozzátette: egy pozíció sem lesz felmentés arra, hogy valakinek ne kelljen eljönnie. A bizottság munkája a következő hetekben folytatódik, a MTI tájékoztatása szerint a testület elszánt a végrehajtási visszaélések alapos kivizsgálására.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
