Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben szólalt fel, miután dróntámadás érte Munkácsot. A kormányfő az ellenzéki képviselőket a kárpátaljai magyarok melletti egységes kiállásra kérte.
Az Országgyűlés keddi ülésén Magyar Péter a Seszták-ügy kapcsán sürgetett szembenézést a Fidesz és a KDNP soraiban, valamint a kormány nővédelmi intézkedéseinek támogatását kérte a képviselőktől.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésén folytatódik Magyarország 2027-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája. A képviselők kedden 12 órás időkeretben tárgyalják a büdzsét, amelyet a tervek szerint szerdán zár le a parlament.
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában a Fidesz vezérszónoka az adóemelések gazdasági kockázataira és a támogatások csökkenésére hívta fel a figyelmet.
A 2027-es költségvetési tervezet célja az ország pénzügyeinek rendezése, a társadalmi igazságosság erősítése és a hosszú távú gazdasági gyarapodás megalapozása.
Megkezdődött a 2027-es költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. Kármán András pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé az igazságosság és a fejlődés alapjaira épül.
Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amelyet az igazságosság és a fejlődés költségvetésének nevezett.
Benyújtották az Országgyűlésnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2027-es költségvetési javaslatát. A hatóság saját bevételeiből fedezi működését, miközben a korábbinál harminc fővel kisebb létszámkeretet és 10 milliárd forintos tartalékot irányoztak elő a dokumentumban.
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitáját Magyar Péter miniszterelnök nyitotta meg, aki a büdzsé prioritásai mellett kitért az előző kormányzati ciklushoz köthető, több ezer milliárd forintot érintő közpénzügyi vizsgálatok jelenlegi állására is.
Magyar Péter az Országgyűlés rendkívüli ülésén szólította fel azokat, akik visszaélésekről szereztek tudomást, hogy tegyenek bejelentést a hatóságoknál.
Magyar Péter az Országgyűlésben a Seszták-ügy kapcsán bírálta a közpénzek kezelését, kiemelve, hogy a megtalált 6,5 milliárd forintból sokak gondjait enyhíthették volna.
Az Országgyűlés háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es központi költségvetést, amelynek vitájára összesen 30 órás időkeretet biztosítanak a képviselők.
Sűrű politikai hét elé néz az Országgyűlés, amely hétfő reggel rendkívüli üléssel kezdődik. A napirenden az igazságosság és a fejlődés költségvetésének vitája szerepel, miközben a Tisza Párt képviselőcsoportja csütörtökön és pénteken tart kihelyezett ülést.
A kabinet megalakulása óta eltelt fél évben számos olyan intézkedést hozott, amely nem szerepelt eredeti programjában, de az állam átláthatóbb és hatékonyabb működése indokolttá tette azokat. A döntések az egészségügyet, a gyermekvédelmet, a pénzügyi szférát és a külpolitikát is érintették.
Áder János volt köztársasági elnök nyílt levélben fordult Forsthoffer Ágnes házelnökhöz, kérve a tehetséges, hátrányos helyzetű fiatalokat segítő ösztöndíjprogramja folytatását.
Trócsányi László egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt beszélt arról, hogyan választotta ki Völner Pált igazságügyi államtitkárnak. A volt miniszter elárulta, hogy a Google segítségével keresett megfelelő jelöltet, és kijelentette: nem érez személyes felelősséget a Völner–Schadl-ügyben.
Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága előtt értékelte az általa vezetett reformokat.
Navracsics Tibor korábbi miniszter a végrehajtói kamara működésével kapcsolatos vizsgálóbizottsági meghallgatáson tisztázta feladatkörét. Kiemelte, hogy a területért akkoriban az igazságügyért felelős államtitkár felelt.
Baka András köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a politikusok vagyongyarapodási vizsgálatának szabályait tartalmazó törvényt.
A kormány átfogó büntetőjogi és szociális intézkedéscsomagot mutatott be, amely szigorítja a kapcsolati erőszak elleni fellépést, könnyíti a sürgősségi fogamzásgátlást és kezdeményezi az Isztambuli egyezmény parlamenti elfogadását.
Tarr Zoltán miniszter a parlament társadalmi részvétel bizottságának ülését követően leszögezte, hogy a tévesen rögzített nevek miatt indult eljárás eredményéig nem hozható további intézkedés. A tárcavezető kiemelte, hogy a levéltár független intézményként felel az adatokért, a kormányzat pedig nem avatkozik be a szakmai munkába.
A jövő héten hétfőtől szerdáig tartó rendkívüli ülésen tárgyalja a parlament a 2027-es költségvetési javaslatot. A vitára összesen harminc óra áll rendelkezésre.
A kormány a civil szervezetek működését szabályozó jogszabályok átalakítását tervezi. A cél a szervezetek politikai nyomástól való mentesítése és a támogatási rendszer átláthatóbbá tétele.
A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amely a gazdasági növekedés helyreállítását és az igazságosabb közteherviselést célozza. A tervezet többek között a minimálbér SZJA-kulcsának csökkentését és a családi pótlék megduplázását irányozza elő.
Répássy Róbert volt államtitkár az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtt beszélt a 2010 utáni igazságügyi reformokról.
A gyermekvédelmi bizottság előtt ismertetett adatok szerint a mentális problémákkal küzdő fiatalok száma növekszik, miközben az állami ellátásban akár egy évet is várni kell a kezelésre. A szakértők szerint a krízis fő oka, hogy a szükséges szakorvosi létszámnak jelenleg csupán a negyede érhető el az állami rendszerben.
Ruff Bálint miniszter indítványára jövő hétfőtől szerdáig ülésezik az Országgyűlés. A képviselők a 2027-es költségvetési törvényjavaslat mellett egy atomenergia-ügyi megállapodásról és egy balkáni katonai békefenntartó misszióban való részvételről is döntenek.
A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2025-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amelyből kiderül, hogy a gazdasági növekedés, az infláció és a hiánycél sem teljesült a tervek szerint.
Magyar Péter miniszterelnök a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén tartott beszédet Berlinben. A kormányfő az európai egység fontosságáról és a kontinens előtt álló kihívásokról szólt.
Magyar Péter az Országgyűlés hétfői ülésén bocsánatkérésre szólította fel a Fidesz és a KDNP képviselőit az elmúlt 16 évben elkövetett cselekmények miatt. A politikus emellett ismételten elnézést kért Lezsák Sándortól egy korábbi adatbázis-tévedés kapcsán.
Az Országgyűlés a jelnyelv napjáról való megemlékezést követően a kormány fél éves tevékenységét vitatta meg, ahol a miniszterelnök mellett a frakciók is kifejtették álláspontjukat.
Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori hadifogolytáborának temetőjében tartottak ünnepélyes megemlékezést november 5-én. Az eseményen a katonai tiszteletadás mellett ökumenikus imát mondtak, valamint megáldották az idén felújított román parcellát.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben hangsúlyozta, hogy a magyarok által elért demokratikus győzelemből egy igazságos országot kell építeni. A kormányfő szerint a hazai tapasztalatok egész Európa számára iránymutatóak lehetnek.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben, eskütételének féléves évfordulóján hangsúlyozta, hogy pártjának a korábban tett vállalásait maradéktalanul teljesítenie kell. A kormányfő szerint a választói támogatottságuk bővülése jelzi, hogy a magyar társadalom továbbra is elkötelezett a megkezdett politikai rendszerváltozás mellett.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága határozatképtelenség miatt nem tudta megtartani hétfői ülését, amelyen az ügynökakták körüli ellentmondásokat vitatták volna meg.
Az Országgyűlés hétfőn 13 órakor kezdődő ülésén a miniszterelnök napirend előtti felszólalása mellett a magyar jelnyelv napjáról is megemlékeznek a képviselők.
Az Országgyűlés elnöke részvétét fejezte ki a szombati krakkói lövöldözés áldozatainak és családjaiknak. A házelnök közösségi oldalán üzent a lengyel népnek.
Pócs János fideszes képviselőt három ülésnapra kitiltották az Országgyűlésből, miután ismételten megsértette a házszabályokat és zavarta az ülések menetét.
A bicskei gyermekotthonban zajló szexuális bántalmazásokról és az ügy eltussolási kísérleteiről már 2012-ben létezett ombudsmani jelentés. Szabó Máté volt biztos a kegyelmi ügyeket vizsgáló bizottság előtt tisztázta, hogy hivatala akkoriban a hatóságok eljárását vizsgálta.
Németh Balázs országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett az Országgyűlés elnökével szemben, mivel állítása szerint egy korábbi cégvezetői tisztség kimaradt a dokumentumból.
Varga Mihály jegybankelnök a visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság előtt számolt be az MNB-nél zajló intézkedésekről és a vagyoni veszteségek elkerüléséről.
Forsthoffer Ágnes házelnök a képviselői kötelezettségeket figyelmen kívül hagyó, az Országgyűlés munkáját zavaró magatartás miatt döntött a szankcióról. Pócs János a kitiltás ideje alatt nem léphet az Országgyűlés épületébe, kivéve a titkos szavazásokat.
Az Országgyűlés csütörtöki plenáris ülésén a képviselők az Európai Unió és Mexikó közötti új partnerségi megállapodást, valamint a mezőgazdasági szektor működését és kárenyhítési rendszerét érintő jogszabályi módosításokat vitatják meg.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a vásárlók időben felkészülhetnek a december 24-i boltzárra. Az Országgyűlés döntése értelmében idén már munkaszüneti nap lesz a szenteste.
Az Országgyűlés szerdán az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulójáról emlékezik meg, ezt követően pedig a jövő évi adóváltozásokról és egyéb törvénymódosításokról folytatnak vitát a képviselők.
A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint a parlamenti sajtótudósítások szabályozásánál a nyilvánosság elsődlegességét kell szem előtt tartani.
Az Országgyűlés elfogadta a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló törvényt, amely lehetővé teszi a politikai vezetők vagyonosodási vizsgálatát.
Az Országgyűlés egyhangú döntéssel munkaszüneti nappá nyilvánította december 24-ét. A jogszabály értelmében az üzletek már az idei évtől zárva tartanak szenteste napján.
Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke keddtől csütörtökig tartó hivatalos látogatást tesz Svédországban. A program során politikai vezetőkkel és a svédországi magyar közösség képviselőivel is egyeztet.
Az Országgyűlés házbizottsága rendkívüli ülésen döntött arról, hogy kivizsgálják Pócs János fideszes képviselő vitatott szavazását. A Magyar Nemzeti Bank beszámolójáról szóló voksolás szabályosságát videófelvételek és jegyzőkönyvek elemzésével fogják ellenőrizni.
Az Országgyűlés Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek, amit Baka András köztársasági elnök a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépésnek nevezett. Az államfő szerint az új vezető megerősítheti az ügyészség függetlenségét és a szervezetbe vetett közbizalmat. Fejes Péter a megválasztását követően bocsánatot kért a társadalomtól az elmúlt időszak kifogásolható ügyészségi döntései miatt.
Magyar Péter az Országgyűlésben kezdeményezte a házbizottság összehívását, miután állítása szerint Pócs János fideszes képviselő csalást követett el a szavazásnál. A kormányfő szerint a politikus úgy jelezte a szavazógép meghibásodását, hogy nem is tartózkodott az ülésteremben.
A KDNP jelöltje a parlamenti szavazást követően letette az esküt, így megkezdheti munkáját a testületben. A képviselők ugyanakkor elutasították a Fidesz és a Mi Hazánk jelöltjeinek kinevezését.
A törvényhozás 139 igen szavazattal döntött a nemzeti hírügynökség szervezeti átalakításáról, amellyel a korábban összevont közmédiából kiemelve, önálló közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként folytathatja tevékenységét az MTI.
Többszöri, szándékos szabályszegés miatt döntött az Országgyűlés elnöke a HírTV két munkatársának egyhetes kitiltásáról. A házelnök figyelmeztetett: a jövőben a provokatív viselkedés miatt akár egy teljes szerkesztőség is elveszítheti a belépési jogosultságát.
Az Országgyűlés keddi ülésén a képviselők a kormány lakástámogatási programjának változásairól, valamint a tudományos kutatások hazai támogatásáról vitáztak.
Az Országgyűlés keddi ülésén a KDNP javaslatot tett a kárpátaljai magyar iskolák támogatásának bővítésére, míg a Mi Hazánk képviselője a kormányzás teljesítményét bírálta, amelyre Magyar Péter miniszterelnök is válaszolt.
A Tisza országgyűlési frakciója társadalmi egyeztetést kezdeményezett a Működő és Emberséges Magyarország Intézet megalapításáról, amely a közpolitikai döntések előkészítését támogatná.
Az Országgyűlés keddi ülésnapján a képviselők titkos szavazással döntenek a legfőbb ügyész személyéről, valamint megvitatják a kata módosítását, az új adójóváírást és a vagyonadót is. A napirenden továbbá a december 24-i munkaszüneti nappá nyilvánítása és az EUFOR ALTHEA misszióban való katonai szerepvállalás növelése is szerepel.
Az Országgyűlés lezárta a közvagyon védelmét szolgáló intézkedések, valamint a pénzmosás megelőzését és a zártkörű tőkealapokat érintő szabályozások vitáját.
Az Országgyűlés hétfőn este a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló javaslat vitájával folytatta munkáját. Ezt követően a képviselők a környezetvédelmi szabályok és a cégnyilvántartás módosításait tárgyalták meg.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése. Magyar Péter kiemelte: a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb vállalását teljesítik, és egyben egy 36 éves adósságot törlesztenek az ügynökakták november 4-i nyilvánosságra hozatalával. A kormányfő felszólalására reagálva a Mi Hazánk frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök október 23-i meghívását bírálta, a KDNP frakcióvezetője pedig azt mondta, Gyurcsány Ferenccel sem ünnepeltek együtt, Magyar Péterrel és Baka Andrással sem fognak.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben jelentette be, hogy november 4-től megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, teljesítve ezzel a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb vállalását.
Magyar Péter a parlamentben közölte, hogy megszüntetik a korábbi államfők több tízmilliós, szabadon felhasználható alapítványi keretét. Emellett módosítják az elnöki juttatások rendszerét, így a mandátumukat ki nem töltők a jövőben nem részesülhetnek élethosszig tartó juttatásokban.
Az Országgyűlés hétfői ülésén Magyar Péter kormányfő kifejtette, hogy a 2027-es költségvetés célja a pénzügyi stabilitás megteremtése és a nemzeti jövőkép megalapozása. A tervezetet az ország újjáépítését célzó hosszú folyamat első lépéseként értékelte.
A kormányfő több miniszter kíséretében utazik a német fővárosba, hogy a kétoldalú kapcsolatokról egyeztessen Friedrich Merz kancellárral. A berlini látogatást követően a miniszterelnök Dublinban vesz részt az uniós állam- és kormányfők találkozóján.
Magyar Péter az Országgyűlésben jelentette ki, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával egy 36 éves adósságot törlesztenek a magyar társadalom felé.
Az Országgyűlés művelődési bizottsága a Független Közmédia Testületbe javasolt jelöltek meghallgatása után döntött. A testületi posztra egyedül Koncz Attila televíziós szakember, a KDNP jelöltje kapott támogatást, míg a Fidesz és a Mi Hazánk által állított jelöltek nem nyerték el a bizottság bizalmát.
A miniszterelnök felszólalásával veszi kezdetét az Országgyűlés négynapos ülésszaka, amelyen számos törvényjavaslatot és határozati javaslatot vitatnak meg a képviselők.
November 4-én válnak nyilvánossá a szocialista diktatúra ügynökaktái, amellyel a Tisza egyik legfőbb vállalása teljesül. A döntés célja az állambiztonsági iratok szélesebb körű megismerhetősége.
A kormány október 30-án nyújtotta be a 2027. évi költségvetési tervezetet, amelynek parlamenti folyamatát a következő hetekben a Házbizottság által meghatározott szigorú menetrend szerint folytatják le. A Tisza-kormány célja a jogszabállyal a gazdaság helyreállítása és a korábbi közpénzügyi pazarlás megszüntetése.
A volt főpolgármester-helyettes a vizsgálóbizottság előtt kijelentette, hogy vállalja a politikai és erkölcsi felelősséget. Csomós Miklós elmondta, miért az Országos Rendőr-főkapitányságnál tettek feljelentést a 2011-es esetek után.
A parlament törvényalkotási bizottsága támogatta azt a módosítást, amely kiterjesztené a NAV kockázatelemzési hatáskörét a miniszterelnökre és az európai parlamenti képviselőkre is.
A parlament jövő héten kezdődő, két héten át tartó ülésszakán a képviselők számos törvényalkotási kérdés mellett döntenek. A napirend szerint a legfőbb ügyész megválasztására kedden kerül sor, amely után az új tisztségviselő azonnal le is teszi az esküt.
Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke részvétét fejezte ki a spanyolországi vonatbalesetben elhunytak családjainak, a sérülteknek pedig mielőbbi felépülést kívánt.
A benyújtott törvényjavaslat értelmében az egymilliárd forintot meghaladó vagyonok után jövő augusztusban kell először adót fizetni, emellett bevezetnék az exit taxot is.
Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottságának ülésén Kiss Ferenc volt végrehajtó állította, hogy a bűnszervezet működése a Schadl-Völner ügy után is folytatódott.
Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés tiszás alelnöke a 2004 és 2026 közötti társadalmi felzárkóztatási és esélyteremtési források felhasználásának átvilágítását indítványozta. A javasolt hatfős parlamenti testület feladata a rendszerszintű hiányosságok feltárása és a felelősségi viszonyok tisztázása lenne a roma közösségeket érintő programoknál.
A Tisza Párt képviselői határozati javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, amelyben négy vizsgálóbizottság jelentéstételi határidejének fél évvel történő meghosszabbítását kérik. Az indítvány a bizottságok által vizsgált ügyek összetettségével indokolja a módosítás szükségességét.
A kabinet kedden terjesztette az Országgyűlés elé jövő évi adócsomagját, amelyben a minimálbéresek adóterheinek csökkentése mellett a szociális juttatások jelentős növelése is szerepel. A kieső bevételeket a nagyvállalatok, bankok és energiaszektor nagyobb hozzájárulásával ellensúlyoznák.
A miniszterelnök bejelentette, hogy a jövő héten szavaz az Országgyűlés az új legfőbb ügyészről, valamint a Tisza képviselőinek december 24-i munkaszüneti nappal kapcsolatos indítványáról.
ÉLŐ2026. november 17. - Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése