A kormány az erdőbényei kihelyezett ülésén tárgyalja a környezetvédelmi jogszabálytervezetet, amelynek elsődleges célja a víz visszatartása és a folyók, tavak megmentése. A jogszabályt, amelynek társadalmi egyeztetése szeptemberben lezárult, a kormány az idei évben tervezi benyújtani az Országgyűlésnek.
A Tisza-frakció kezdeményezésére a nemzetbiztonsági bizottság hétfőn hallgatná meg Szijjártó Péter volt minisztert a BYD-nél betöltött új pozíciója kapcsán.
A Nemzeti Kulturális Alap forrásainak elosztása körüli visszaélések gyanúja és az érintett volt miniszter, Hankó Balázs letartóztatása után a Miniszterelnökség interaktív felületen tette mindenki számára elérhetővé a 2021 és 2026 közötti támogatások részletes listáját.
Az Országház és a hozzá tartozó mélygarázs környékén bevezetett rendőrségi intézkedés a Duna-parti szakaszokat és a közeli lehajtókat is érinti. A lépés az objektumvédelem átszervezésével függ össze, mivel az Országgyűlési Őrség állománya beolvadt a Készenléti Rendőrségbe.
A gyermekvédelmi vizsgálóbizottság szerdai ülésén szakemberek rámutattak: a kórházban maradó csecsemők száma 300-ra nőtt, az örökbefogadási rendszer pedig átfogó, szakmai alapú reformra szorul.
Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető alelnöke szerint a Tisza Párt gyermekvédelmi javaslata teret enged a genderlobbinak, és figyelmen kívül hagyja a digitális gyermekvédelmet.
A parlamenti ciklusban először fordult elő, hogy bizottsági szinten zöld utat kapott egy ellenzéki indítvány, amely a tűzoltók munkaidő-rendezését célozza.
Október 1-jétől Magyarországon a vármegyebérletek elnevezése megyebérletre változik. A módosítás a közigazgatási elnevezések visszaállításához igazodik.
A Sándor-palota által megfogalmazott észrevételeket az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága érdemben fogja megtárgyalni a közeljövőben.
Baka András köztársasági elnök aláírta a javítóintézetekkel kapcsolatos törvénymódosítást, ugyanakkor kifogásolta az elfogadás eljárási körülményeit.
Baka András köztársasági elnök nem írta alá az egészségügyi kamarákat érintő törvénymódosítást, hanem megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek.
Az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottsága meghallgatta azokat a volt katonákat, akiket a koronavírus elleni oltás elutasítása miatt távolítottak el a seregtől. Az érintettek a jogsértések tisztázása mellett anyagi és erkölcsi kárpótlást várnak, a nekik felajánlott visszatérési lehetőséget pedig nem tartják elfogadhatónak.
A Tisza Párt kezdeményezte az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvény hatályba lépésének elhalasztását, hogy több idő jusson az iratanyagok előkészítésére.
Magyar Péter közösségi oldalán értékelte a hétfői eseményeket, hangsúlyozva a törvény előtti egyenlőség jelentőségét.
Hankó Balázs országgyűlési képviselő a Fidesz- és a KDNP-frakció tagjainak, valamint családtagjainak kíséretében távozott a Parlamentből, miután megkapta az ügyészségi idézést. A politikus szerint politikai koncepciós eljárás zajlik ellene.
A parlamentben zajló vitában a miniszterelnök tisztázta, hogy az Országház rendjéért az Országgyűlési Őrség felel, más hatóságok csak engedéllyel léphetnek be. A kormányfő élesen bírálta a Fidesz-frakciót, amiért szerinte akadályozzák a hatóságok munkáját azzal, hogy egy mentelmi jogától megfosztott képviselőt rejtegetnek az épületben.
Bóka János szerint a Parlament épületében tapasztalható rendőri intézkedések mögött politikai látványműsor áll, amelynek célja a képviselők és családjaik megalázása. A politikus emellett közölte, hogy a Fidesz közokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tesz a képviselők egymás helyett leadott szavazatai miatt.
Az Országgyűlés hétfői ülésén a kormányfő a múlt bűneinek feltárását és az intézményi bizalom újjáépítését helyezte a középpontba. Magyar Péter beszédében kiemelte a vagyonvisszaszerzés jelentőségét, valamint sürgette a választók bizalmával visszaélők felelősségre vonását.
A kormányfő napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt 16 évben a vádhatóság a hatalmi gépezet részévé vált, és tétlenül asszisztált a közjavak elköltéséhez. Beszédében konkrétan megnevezett több kormánypárti képviselőt, akiknek ügyeiben szerinte a hatóságok cinkosan hallgattak a visszaélések során.
Magyar Péter az Országgyűlésben bírálta a Legfőbb Ügyészség eljárását, amely szerinte a mentelmi ügyek együttes kezelésével önmagát leplezte le.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese jelentette be a feljelentést, miután videófelvételek alapján kérdésessé vált a Tisza Párt képviselőjének szabálytalan szavazati gyakorlata. Az érintett politikusok elismerték a hibát és sajnálatukat fejezték ki, ugyanakkor a parlamenti ülésvezetés felhívta a figyelmet a szavazógépek előírt használatára.
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő és a Nemzeti Kulturális Alap munkájával kapcsolatban Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a politikai-haveri szempontok helyett az átláthatóság és a szakmaiság a legfőbb irányelv. A nyilatkozat azután született, hogy az Országgyűlés felfüggesztette Hankó Balázs mentelmi jogát.
Az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén döntött a kormányfő és két korábbi tárcavezető érintettségéről a büntetőeljárásokban. Ezzel párhuzamosan a képviselők nem támogatták a köztársasági elnök által javasolt legfőbb ügyész jelöltjét, így a poszt betöltése továbbra is nyitott kérdés maradt.
Miután a parlament másodszor is leszavazta Szathmáry Zoltánt, az államfő kijelentette, hogy folytatja a jelölési folyamatot. Baka András olyan felkészült szakembert választana, aki képes az ügyészség megújítására és a közbizalom helyreállítására.
Nem szavazta meg a Parlament legfőbb ügyésznek Szathmáry Zoltánt. A parlament a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára kilenc évre választja meg. A legfőbb ügyész megválasztásához az Országgyűlés kétharmadának szavazata szükséges.
Nagy Ervin államtitkár élesen bírálta Hankó Balázs korábbi minisztert, akinek mentelmi jogáról az Országgyűlés rendkívüli ülésen dönt.
A parlament megkezdte a voksolást Baka András köztársasági elnök javaslatáról, aki a szakmai tapasztalattal rendelkező, politikai kötődéstől mentes osztályvezető ügyészt jelölte a tisztségre. A kinevezéshez a kétharmados parlamenti többség támogatása elengedhetetlen, miközben a Tisza-frakció már jelezte, hogy nem támogatja a jelölt megválasztását.
A korábbi kulturális és innovációs miniszter visszautasította az ellene felhozott vádakat, és kijelentette, hogy nem kíván elrejtőzni a hatóságok elől. A politikus hangsúlyozta, hogy tiszta lelkiismerettel áll a vizsgálatok elé, ezért döntött úgy, hogy a további fejleményekig a Parlament épületében marad.
Az Országgyűlés hétfőn szavazott Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztéséről. Bóka János szerint az eljárások politikai indíttatásúak.
Az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén felfüggesztette Magyar Péter mentelmi jogát. A döntést a miniszterelnök maga is kérte a parlamenttől.
Az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén döntött Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztéséről. A döntést a Központi Nyomozó Ügyészség indítványára hozták meg.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésén döntött a volt miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről. A lépésre hűtlen kezelés gyanúja miatt került sor.
A Fidesz és a KDNP frakciója távol marad a parlament rendkívüli ülésétől, amelyen Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának kérdése szerepel napirenden.
A testület hétfői zárt ülésén a bizottsági tagok paritásos megoszlása miatt nem alakult ki többség, így a három érintett képviselő mentelmi jogának ügyében az Országgyűlés elé kerül a kérdés. A nem szavazó tagok az eljárást boszorkányüldözésnek nevezték, miközben a Tisza képviselői a joguk kiadását indítványozták.
Az Országgyűlés hétfőn rendkívüli ülést tart a mentelmi ügyek megtárgyalására, amelyet a rendes ülés folytatása követ.
Az elfogadott törvényjavaslat értelmében a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa érdemi döntési jogkörrel ruházódik fel, hogy a kormány és a főváros összehangoltan hajthassa végre a jövőbeni nagyberuházásokat. Ezzel párhuzamosan a Városliget további beépítését megtiltották, a zöldterületeket pedig rehabilitálják.
A környezetvédelmi szabályokat megsértő beruházásoknál akár fél évre is felfüggeszthetik az engedélyeztetést, emellett megszűnik az építőanyagok kivitelére vonatkozó állami elővásárlási jog és bejelentési kötelezettség.
A kormány elindította a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakaszát, amelyhez tíz mikrotérségben keresnek fejlesztési testületi tagokat. A kiválasztott tagok a helyi fejlesztési tervek kidolgozásában vesznek részt.
Az EmpowerHER Balaton konferencián Forsthoffer Ágnes országgyűlési képviselő a női látásmód parlamenti jelentőségét elemezte. Kifejtette, hogy a nők és férfiak eltérő világlátásának ötvözése révén olyan szabályok alkothatók, amelyek a társadalom igényeit átfogóan szolgálják, emellett kitért a női parlamenti arányok növekedésére is.
A kormány racionalizálja az állami szervek működését, amelynek részeként a honvédség átveszi a védett létesítmények őrzésének egy részét. A felszabaduló rendőri kapacitást a közterületi közbiztonság javítására fordítják, emellett a népegészségügyi és gyógyszerészeti hatósági feladatok szétválasztásáról is döntöttek.
A Tisza-frakció indítványára hétfő reggel kilenc órakor kezdődő parlamenti ülésen több politikus mentelmi ügye kerül napirendre, köztük Magyar Péteré és Seszták Miklósé is. A képviselők emellett a legfőbb ügyész megválasztásáról is határoznak a házbizottság döntését követően.
A Tisza Párt által kezdeményezett hétfői rendkívüli parlamenti ülésen öt különböző előterjesztés megvitatását javasolja a frakcióvezető.
Az Egyesült Államok Képviselőházának munkatársaiból álló delegációt fogadták az Országházban, ahol a két törvényhozás működéséről folytattak szakmai párbeszédet.
Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottsága elfogadta azt a javaslatot, amely többek között egykori tárcavezetők, államtitkárok, valamint Schadl György és Völner Pál meghallgatását kezdeményezi az ügyben.
Hétfő délelőttre hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését, ahol három képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről határoznak. Az ügyészség korábban kezdeményezte a mentelmi jog megvonását Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós esetében.
Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádas bűncselekmények esetében. A tervezett módosítást a Mi Hazánk Mozgalom is támogatásáról biztosította.
December 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról nyújtottak be javaslatot a parlamentben, amely az üzletek egész napos zárva tartását is előírná.
A szakértő szerint a jelenlegi szabályozás számos esetben kényszeríti az adósokat feketemunkára, mivel a túlzott mértékű levonások ellehetetlenítik a megélhetésüket. A probléma megoldása érdekében a végrehajtási folyamatban a szociális ellátórendszer szakmai közreműködését sürgeti a törlesztési képesség pontosabb felmérése érdekében.
A törvényjavaslat értelmében 2026-tól lenne érvényes a változtatás, amely megszüntetné az év utolsó előtti napján a 14 óráig tartó nyitvatartási lehetőséget. Az előterjesztés tartalmazza azokat a kivételeket is, amelyek körében a vendéglátóhelyek, a benzinkutak és bizonyos közszolgáltatások továbbra is zavartalanul működhetnének.
A kormány által indított új vidékfejlesztési modellben tíz mikrotérség kap lehetőséget arra, hogy a lakóközösségek aktív bevonásával határozzák meg saját fejlesztési stratégiájukat. A tízmilliárd forintos keretösszegű programba október 7-ig várják a szakemberek jelentkezését a helyi fejlesztési testületekbe.
Az Országgyűlés döntése értelmében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a továbbiakban nem gyakorol hatáskört a koncessziós szerződések felett.
Magyar Péter arra kérte az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függesszék fel a mentelmi jogát, miután az ügyészség indítványt nyújtott be az ügyében.
A hatóságoknak címzett beadvány arra keresi a választ, hogy összeférhető-e a Kabinetirodának végzett folyamatos munka az Országgyűlés Hivatalával kötött megbízásokkal. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy történt-e kétszeres elszámolás az érintett cégek közösségi médiás tevékenységei kapcsán.
Október elsejétől a javítóintézetek ismét a gyermekvédelmi rendszer hatáskörébe tartoznak, miután az Országgyűlés elfogadta a kormány vonatkozó javaslatát.
A kormány által beterjesztett jogszabályt 135 igen és 50 nem szavazattal fogadta el a parlament. A módosítás nemcsak a kamarai kötelezettséget állítja vissza, de megerősíti a gyógyszerészi és szakdolgozói kamara köztestületi szerepét is az ágazati döntéshozatalban.
A kormányfő videónyilatkozatban ismertette, hogy a Tisza-frakció nem támogatja Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi kinevezését. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az új jelölttől az ügyészség politikai függetlenségének garanciáit és a szervezeti problémák hiteles kezelését várják el a jövőben.
A gyermekvédelmi törvényjavaslat vitája után napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés keddi ülése, amelyen a képviselők a gyermekek pszichés terheléséről és a plakátok hatásairól is vitáztak.
A parlamentben a gyermekvédelmi törvényjavaslat részleteiről vitáztak a képviselők, különös tekintettel a digitális tér veszélyeire és a brüsszeli elvárásokra.
Az Országgyűlés kedden megválasztotta a Médiatanács elnökét és négy tagját, valamint döntött három képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Az Országgyűlés keddi ülésén több fontos jogszabályt fogadott el, köztük az egészségügyi dolgozók kötelező kamarai tagságának visszaállítását és a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszakerülését.
A parlament keddi ülésnapján a lakossági gázárak alakulásáról, valamint a Fertő tó körüli fejlesztések jövőjéről egyeztettek a képviselők és a kormány tagjai.
A parlament keddi ülésén a képviselők az építőipari beruházások sorsáról, valamint a kormány külpolitikai és energiaszuverenitási stratégiájáról kérdezték a miniszterelnököt.
Az Országgyűlés kedden megválasztotta a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnökét és négy új tagját. A képviselők a jelöltek egy részét támogatták, míg másokat elutasítottak.
Az Országgyűlés kedden döntött Panyi Miklós és Pócs János mentelmi jogának felfüggesztéséről. A döntést rágalmazás vétsége miatt indult magánvádas eljárások indokolták.
Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely visszaállítja az egészségügyi dolgozók kötelező kamarai tagságát. A döntés értelmében az érintetteknek rövid határidőn belül kell kérniük felvételüket a szakmai kamarákba.
A parlamenti napirend részeként a képviselők szavaznak a kötelező orvoskamarai tagság visszaállításáról és a koncessziós szabályok módosításáról. Emellett a nap folyamán megválasztják a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnökét és hat tagját, valamint megvitatják a gyermekvédelmi javaslatcsomagot is.
Az elnöki javaslatot hosszas mérlegelés és egyeztetés előzte meg, amelynek eredményeként az államfő az ügyészi szervezeten belüli szakmai tapasztalattal rendelkező jelölt mellett döntött. A döntés után a kezdeményezés az Országgyűlés hatáskörébe került, amelynek képviselői döntenek az intézmény jövőbeli irányvonaláról.
Az Országgyűlés hétfő este az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével, valamint a koncessziós törvények módosításával kapcsolatos javaslatokat vitatta meg.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy hamarosan módosítják az elhízott betegek ortopédiai ellátási protokollját, amely eddig korlátozta a várólistára kerülést.
A miniszterelnök az Országgyűlésben napirend előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az ország működik és képes megvédeni az érdekeit.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén a nemzeti vagyon védelméről és a vitatott szerződések átvilágításáról beszélt.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában a nemzeti összetartozás fontosságáról és a közösségi felelősségvállalásról beszélt.
Baka András köztársasági elnök az Országgyűlésben hangsúlyozta, hogy az ügyészségbe vetett bizalom visszaszerzése elengedhetetlen az állam tekintélye szempontjából. Az államfő szerint a szervezet jelenlegi zavarait csak határozott szakmai vezetéssel és a törvényesség szigorú betartásával lehet felszámolni.
Baka András köztársasági elnök az Országgyűlésben hangsúlyozta, hogy az új legfőbb ügyész megválasztása kulcsfontosságú a jogállam jövője szempontjából. Az államfő szerint az intézmény iránti bizalmat mindenképpen helyre kell állítani.
Baka András köztársasági elnök az Országgyűlésben fejtette ki véleményét az alkotmánybírósági törvény módosításáról, hangsúlyozva a testület függetlenségének fontosságát.
Baka András köztársasági elnök megtette javaslatát az új legfőbb ügyész személyére vonatkozóan. A tisztségre Szathmáry Zoltánt jelölte az államfő.
Az Országgyűlés szakbizottsága Polyák Gábort javasolta a médiatanács elnöki tisztségére. A döntést egy nyilvános meghallgatási folyamatot követően hozták meg.
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával veszi kezdetét hétfőn az Országgyűlés kétnapos ülése. A napirenden többek között egészségügyi és ingatlanfejlesztési törvénymódosítások szerepelnek.
A kormány döntése értelmében a jövőben politikusok és kormányzati vezetők nem tölthetnek be tisztséget a nagyobb sportszervezeteknél. Ezzel párhuzamosan elindul a politikusok húsz évre visszamenőleges vagyonosodási vizsgálata, és több jelentős ágazati reform is életbe lép az országban.
A szeptember elején megalakult Független Közmédia Testület budapesti alakuló ülésén hivatalosan is megkezdte tevékenységét. A testület fő feladatai közé tartozik a közszolgálati média működésének ellenőrzése, a függetlenség megőrzése, valamint a médiavállalatok feletti tulajdonosi jogok gyakorlása.
A tárca többek között hűtlen kezelés és versenyt korlátozó megállapodás gyanúját is vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Irodával közösen. A gyanú szerint a 2024-ben alapított szervezet a támogatási összeget nem a szakmai céloknak megfelelően használta fel, miközben valódi kutatói kapacitással sem rendelkezett.
A parlament a következő hetekben módosított menetrend szerint dolgozik, amelynek keretében kilencven percre nő az interpellációk és azonnali kérdések időtartama. Az ülésszak során többek között az egészségügyi törvények módosítása, mentelmi ügyek és a gyermekek biztonságát érintő javaslatok is napirendre kerülnek.
Az új törvényi rendelkezések értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szigorú ellenőrzéseket indít a kormányzati szereplők, képviselők és korábbi tisztségviselők körében. A hatóság a vagyoni helyzetet és az életvitelt veti össze az adózott jövedelemmel, a szabálytalanságok esetén pedig büntetőjogi vagy adóhatósági eljárás indulhat.
A kormány döntése alapján új vagyonosodási vizsgálati rendszert vezetnek be a politikusok számára. A vonatkozó törvényjavaslatot sürgősen az Országgyűlés elé terjesztik.
Az Országgyűlés jelölést tevő eseti bizottsága folytatja a médiatanács elnöki tisztségére pályázók meghallgatását. A tizenegy jelentkező közül csütörtökön négyen ismertethetik elképzeléseiket.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága döntött a volt külügyminiszter kínai autóipari vállalatnál betöltött szerepének felülvizsgálatáról, amelynek keretében meghallgatnák az érintettet is. A testület elnöke szerint a vizsgálat a munkaviszony körülményeit és a felmerülő kockázatokat hivatott tisztázni.
A szakértő a vizsgálóbizottság szerdai ülésén rámutatott, hogy a gyermekvédelmi rendszer jelenleg csupán tűzoltásra képes, miközben a kiskorúak veszélyeztetettsége folyamatosan mélyül. Hangsúlyozta, hogy a szakmai intervenciók sikere kizárólag a frontvonalban dolgozók megbecsülésén és a rendszer támogatásán múlhat.
A kormány által közzétett gyermekvédelmi jelentés első fázisa az 1997-es törvényi alapoktól tekinti át az ágazat történetét, rámutatva a folyamatos erőforráshiányra és a strukturális problémákra. A dokumentum célja, hogy feltárja, miként vált a rendszer alapműködésévé a kríziskezelés, és milyen lépések szükségesek a válságból való kilábaláshoz.
A kegyelmi botrány felelőseit kereső parlamenti vizsgálóbizottság kötelezte a Fővárosi Önkormányzatot a bicskei gyermekotthonnal kapcsolatos iratok átadására. A testület emellett a rendőrségtől is nyomozati anyagokat kért be.
Az Országgyűlés szakbizottsága előtt szakértők rámutattak, hogy a végrehajtási rendszer profitorientálttá tétele alapvetően hozzájárult a visszaélések kialakulásához.
Az Országgyűlés szakbizottsága szerdán hét pályázót hallgatott meg a médiatanács elnöki tisztségére. A jelöltek ismertették szakmai elképzeléseiket és a szervezet jövőjével kapcsolatos terveiket.
Az Országgyűlés eseti bizottsága megkezdi a Médiatanács elnöki posztjára jelentkezők meghallgatását. A kétnapos folyamat során összesen tizenegy pályázó mutatkozik be a testület előtt.
Az Országgyűlés elfogadta a kommunista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvényjavaslatot. Az első dokumentumok 2026. október 22-én válnak elérhetővé.
Az Országgyűlésben a koncessziós szabályozás módosítása mellett a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásáról is egyeztettek a képviselők.
A parlament kedd délután a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésével összefüggő költségvetési átcsoportosításról, valamint a koncessziós szabályok módosításáról tárgyalt.
Az Országgyűlés elfogadta az üzemanyagárak emelkedése miatti támogatási csomagot, valamint döntött a dohánytermékek jövedéki adójának novemberi emeléséről.
Az Országgyűlés elfogadta az adótörvények és fogyasztóvédelmi szabályok módosítását, amely uniós forrásból megvalósuló informatikai fejlesztések csúszása miatt határidő-módosítást is tartalmaz.
Az üzemanyagárak emelkedésével kapcsolatos kormányelőterjesztés parlamenti vitájában több párt is a védett ár újbóli bevezetését javasolta. A képviselők az árak gazdasági hatásairól és a családok támogatásának lehetséges módjairól fejtették ki álláspontjukat.
Az Országgyűlés az üzemanyag-áremelkedéssel kapcsolatos kormányelőterjesztés és az adótörvények módosításának összevont vitájával folytatta munkáját. A képviselők között éles vita alakult ki a támogatások mértékéről, a dohánytermékeket érintő adóemelésről és a gazdaságpolitikai irányvonalakról.
Az Országgyűlés titkos szavazással megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját, majd megkezdte az üzemanyagárak emelkedését ellensúlyozó kormányelőterjesztés tárgyalását.
