Megszavazta az Országgyűlés a politikusok vagyonosodási vizsgálatát

Az Országgyűlés elfogadta a kormány törvényjavaslatát, amely lehetővé teszi a politikusok vagyonszerzésének akár húsz évre visszamenő vizsgálatát.

Elfogadta az Országgyűlés a kormány törvényjavaslatát a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról. Akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatják az országgyűlési képviselők és vezető politikai tisztségviselők vagyonszerzését.

Megszavazta az Országgyűlés a kormány törvényjavaslatát a politikusok vagyonosodási vizsgálatáról. A vizsgálat minden olyan országgyűlési képviselőre, miniszterelnökre, államtitkárra, kormánybiztosra és miniszterelnöki biztosra is kiterjed majd, akinek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatása, és azokra is, akik most töltik be, vagy a jövőben fogják betölteni ezeket a tisztségeket.

Az Országgyűlés által 145 igen szavazattal, 48 tartózkodás mellett elfogadott törvényjavaslatot a kormány szeptemberben nyújtotta be. Magyar Péter miniszterelnök a javaslat bejelentésekor hangsúlyozta: a cél nem a bosszú, hanem egy olyan Magyarország építése, ahol a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.

A jelenlegi politikusokkal kapcsolatban is megkezdi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzést az első megbízatástól számított két év után. Ha valaki a jelenlegi Országgyűlésből vagy kormányból lemond, vagy lemondatják, akkor harminc napon belül automatikus ellenőrzést indít vele szemben az adóhivatal.

A NAV-nak meg kell vizsgálnia, hogy a politikusok vagyona és életvitele összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel és a vagyonnyilatkozataikkal. A vizsgálat során feltárják majd többek között az ingatlanokat, a bankszámlákat, a céges érdekeltségeket, a befektetéseket, és az eddig elrejteni próbált vagyonelemeket. Ezeket összevetik a politikusok vagyonnyilatkozataival, majd kockázatelemzést készítenek. A vagyongyarapodást a NAV akár húsz évre visszamenőleg is vizsgálhatja majd, a vizsgálat pedig kiterjed a hozzátartozók vagyonára, és a vagyonmegosztásra is.

Ha az adóhivatal mindent rendben talál, akkor az eljárás lezárul. Ha viszont azt látja, hogy a vagyon és az adózott jövedelem között olyan eltérés van, amely adófizetési mulasztásra vagy illegális jövedelemre utal, tételes adóellenőrzést indít. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a NAV értesíti a saját nyomozóhatóságát, és jelzést küld a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak, az ügyészségnek vagy a rendőrségnek.

Fontos része a rendszernek a nyilvánosság és a transzparencia: a NAV havonta ellenőrzi majd, hány ilyen vizsgálatot végzett, hány esetben merült fel bűncselekmény gyanúja, és hány tételes adóellenőrzés indult. Ha egy ilyen érintett politikusnál vagy korábbi kormányzati szereplőnél jogerősen legalább 5 millió forint adóhiányt állapítanak meg, az adóhivatal közzétételi listájára felkerül a neve, a tisztsége és a megállapított adóhiány is.

A jogszabály értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeres időközönként tájékoztatást ad majd az eljárások alakulásáról.

Forrás: Magyarország Kormánya.