A kormányzati tájékoztatás szerint az állambiztonsági iratanyag töredékes, mivel a rendszerváltás idején számos dokumentumot megsemmisítettek.
Az állambiztonsági szolgálatok nem tételes névjegyzék vagy ügynöklista alapján működtek. A különböző szervezetek bürokratikus rendszerben működtek, többféle adathordozón tárolták az anyagokat. A papíralapú iratok mellett mikrofilmen és mágnesszalagokon is maradtak fenn információk.
A ránk maradt iratanyag azonban töredékes. Egy része eltűnt, a legérzékenyebb politikai és gazdasági iratokat ipari méretekben semmisítették meg. A 90-es évek fordulóján a korabeli Belügyminisztériumban hetekig zakatoltak az iratzúzók és a kazánok. A legérzékenyebb politikai és gazdasági iratokat – többek között az 1989-es ellenzéki kerekasztal résztvevőiről szóló anyagokat, a külkereskedelmi és kémelhárítási hálózat adatait, a pártvezetők utasításait – célzottan számolták fel. Számos dossziét a tisztek egyszerűen hazavittek.
A BM-es nyilvántartás, a 6-os kartonok és a mágnesszalagok nem minősülnek hiteles közokiratnak. Az állambiztonság sokszor a tervszámok teljesítése érdekében csak papíron szervezett be embereket, úgynevezett fantomügynököket, amiről az illető nem is tudott, vagy soha egyetlen ártó szót sem jelentett.
A megmaradt iratok, mágnesszalagok sérültek, a rajtuk fennmaradt információ bizonyító ereje nem egységes. Megismerhetők belőlük cáfolhatatlan helyzetek, de számos esetben nem egyértelmű, ki figyelt meg kit, mint ahogy a beszervezés körülményeinek ismerete nélkül is nehéz lesz eldönteni, ki működött együtt a szolgálatokkal önös érdekből, és kit zsaroltak vagy kényszerítettek erre.
A fennmaradt iratok és mágnesszalagok bizonyító ereje nem egységes, így azok hitelessége esetenként nehezen állapítható meg.
Forrás: Magyarország Kormánya.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.