November 3-án az Egyesült Államok polgárai az urnákhoz járulnak a félidős választásokon, ahogy arról a Deutsche Welle beszámolt. Bár ezek a voksolások nem a Fehér Ház lakójáról döntenek, mégis alapvető fontosságúak, hiszen a választók arról határoznak, kik képviseljék őket a törvényhozás két kamarájában, a képviselőházban és a szenátusban. A félidős választásokat minden négy évben, pontosan az elnökválasztások közötti időszak felénél tartják, emellett számos államban kormányzói tisztségekről is döntenek.
A választási folyamat során a polgárok nem csupán a törvényhozók személyéről döntenek, hanem közvetve az ország jövőbeli irányvonaláról is. A szavazólapokon szereplő döntések messze túlmutatnak a puszta személyi kérdéseken, hiszen a választók számos egyéb szempontot is mérlegelnek a döntéshozatal során.
J. Miles Coleman, a Virginiai Egyetem Center for Politics elemzője a korábbi választások kapcsán rámutatott, hogy ezek a megmérettetések gyakran egyfajta népszavazásként is felfoghatók a hivatalban lévő elnökről és a kormányzó pártról. Amennyiben a lakosság elégedett a fennálló helyzettel, a hatalmon lévő párt általában sikeresebben szerepel, mint abban az esetben, ha a társadalom többsége elégedetlen a kormányzati teljesítménnyel.
Donald Trump elnök támogatottsága jelenleg rekordalacsony szinten mozog, ami komoly kihívást jelenthet a republikánusok számára a kampányhajrában. A választók döntései nemcsak a szövetségi, hanem az állami szintű ügyekre is kihatnak, legyen szó oktatásról, választási eljárásokról vagy éppen az abortuszszabályozásról, így az állampolgárok mindennapi életére gyakorolt hatásuk közvetlen és jelentős.
A képviselőház mind a 435 helye megmérettetésre kerül, a képviselőket kétéves ciklusra választják. A körzetek kiosztása a népességszám alapján történik, így a kisebb népességű államok, mint Wyoming, egyetlen képviselővel rendelkeznek, míg a népesebb New Jersey tizenkettővel. Ez a rendszer biztosítja, hogy a különböző méretű és népességű területek képviselete arányos legyen a lakosságszámmal.
A szenátusban ezzel szemben 100 hely van, államonként kettő, függetlenül a terület méretétől vagy a lakosság számától. A szenátorokat hat évre választják, és kétévente a mandátumok körülbelül egyharmada kerül újraválasztásra, idén 35 hely sorsa dől el, ami azt jelenti, hogy nem minden államban tartanak szenátusi választást.
A kormányzói tisztségek betöltése szintén kulcsfontosságú, hiszen a legtöbb államban a kormányzók négyéves ciklusra kapnak felhatalmazást. Mivel számos döntést állami szinten hoznak meg, a választók számára létfontosságú, hogy melyik párt képviselői kerülnek pozícióba, hiszen ők határozzák meg az állami politikát.
Jelenleg a republikánusok vékony többséggel rendelkeznek mindkét házban. A képviselőházban 218 republikánus és 214 demokrata képviselő ül, mellettük egy független politikus, aki általában a republikánusokkal szavaz, miközben két mandátum jelenleg betöltetlen.
A szenátusban 53 republikánus és 45 demokrata politikus mellett két független szenátor található, akik a demokratákhoz húznak. Szavazategyenlőség esetén az alelnök, JD Vance dönt, ami kulcsfontosságú a törvényhozási folyamatokban, hiszen ő billentheti el a mérleg nyelvét a szoros szavazásoknál.
Elemzők szerint valószínű, hogy a demokraták visszaszerzik a többséget a képviselőházban. „Meglepetés lenne, ha a demokraták legalább a képviselőházat ne szereznék meg” – nyilatkozta J. Miles Coleman a CBS amerikai műsorszolgáltatónak október végén.
A demokratáknak mindössze négy további helyre van szükségük a képviselőházban a többséghez, amivel elérnék a 218 fős létszámot. A 435 választókerületből azonban csak kevés számít bizonytalannak, ezek közé tartoznak az iowai, virginiai és montanai körzetek.
A szenátusi versenyek közül kiemelkedik a texasi küzdelem, ahol a demokrata James Talarico és a republikánus Ken Paxton áll egymással szemben. A legfrissebb felmérések szerint a két jelölt fej-fej mellett halad, ami különösen figyelemre méltó, hiszen Texasban 1994 óta nem nyert demokrata állami szinten.
A texasi helyzet érdekessége, hogy James Talarico még a Bush család egyes tagjainak támogatását is élvezi, ami szokatlan egy demokrata jelölt esetében a korábbi elnökök, George H.W. Bush és fia, George W. Bush által fémjelzett republikánus dinasztia fellegvárában.
A kormányzói választásokon is történelmi pillanatok várhatók: Minnesota és Georgia államban is esély van arra, hogy fekete nő kerüljön a kormányzói székbe. Minnesotában a demokrata Amy Klobuchar és a fekete republikánus Lisa DeMuth küzd a pozícióért.
Minnesotában Lisa DeMuth győzelme valószínűtlennek tűnik, mivel az állam hagyományosan demokrata beállítottságú, és Amy Klobuchar, aki közel két évtizede állami szenátor, jóval ismertebb a választók körében, mint kihívója.
Georgiában azonban a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint rendkívül szoros a verseny a fekete demokrata Keisha Lance Bottoms és a republikánus Rick Jackson között, ahol a jelöltnek reális esélye van a győzelemre.
A választói részvétel a félidős választásokon hagyományosan alacsonyabb, mint az elnökválasztásokon, ám a végeredmény hosszú távon meghatározza az Egyesült Államok politikai irányvonalát. A törvényhozási többség megszerzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az elnök hatékonyan tudja érvényesíteni politikai célkitűzéseit, legyen szó bel- vagy külpolitikáról.
Amennyiben a demokraták többséget szereznek az egyik vagy mindkét házban, Donald Trump számára jelentősen nehezebbé válik a kormányzás, és a bel- vagy külpolitikai változtatások végrehajtása is akadályokba ütközhet. A választók egy része azonban továbbra is bizonytalan, vagy kiábrándult a politikai folyamatokból, ami tovább növeli a bizonytalanságot a végeredményt illetően.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.