A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első ülésén a kormány és Budapest vezetése megállapodott a szolidaritási hozzájárulás rendezéséről, a parkolási rendszer központosításáról és a közlekedésszervezés átalakításáról a kiszámítható működés érdekében.
A Nemzeti Kulturális Alap forrásainak elosztása körüli visszaélések gyanúja és az érintett volt miniszter, Hankó Balázs letartóztatása után a Miniszterelnökség interaktív felületen tette mindenki számára elérhetővé a 2021 és 2026 közötti támogatások részletes listáját.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette, hogy a kormányzati munka gyorsítása érdekében új munkarendet vezetnek be, amelyben a kormányülések és a kabinetülések heti váltásban követik egymást.
A 2027 februárjában induló tíz hónapos képzés során a résztvevők minisztériumi munkatapasztalatot szerezhetnek, majd három hónapos külföldi gyakorlaton vehetnek részt. A program sikeres teljesítését követően a fiatalok lehetőséget kapnak kormánytisztviselői kinevezésre is.
A kormány döntéselőkészítő testületeként megalakult a Fejlesztési kabinet, amely a jövőben a közúti, vasúti és energetikai projektek mellett az állami beruházások és uniós források koordinációjáért felel. A szervezet irányításával Vitézy Dávid minisztert bízták meg, aki a kabinetrendszer részeként kezdte meg a munkát.
A kabinet közzétette a 2010-es kormányülések összefoglalóit a kormany.hu oldalon. A dokumentumok a második Orbán-kormány megalakulását követő időszak döntéseit mutatják be.
A kormány 119 milliárd forint egyszeri átcsoportosításáról határozott a rezsivédelmi szolgáltatások harmadik negyedévi finanszírozása érdekében.
A 2026. évi adatok szerint jelentősen mérséklődött azoknak a közbeszerzési eljárásoknak a száma, amelyekre csupán egyetlen pályázó jelentkezett. A kormányzati értékelés szerint a folyamat a tisztességes verseny visszatérését, valamint a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználását tükrözi.
Dr. Constantinovits Miklós, az Országos Mentőszolgálat új főigazgatója a szervezet működésének átfogó megújítását tűzte ki célul. A cél az európai színvonal elérése, a betegbiztonság növelése és a kiérkezési idők csökkentése.
A kormány döntése értelmében a külszolgálati attasék szakmai irányítása a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerül át a jövőben.
Az elfogadott törvényjavaslat értelmében a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa érdemi döntési jogkörrel ruházódik fel, hogy a kormány és a főváros összehangoltan hajthassa végre a jövőbeni nagyberuházásokat. Ezzel párhuzamosan a Városliget további beépítését megtiltották, a zöldterületeket pedig rehabilitálják.
A környezetvédelmi szabályokat megsértő beruházásoknál akár fél évre is felfüggeszthetik az engedélyeztetést, emellett megszűnik az építőanyagok kivitelére vonatkozó állami elővásárlási jog és bejelentési kötelezettség.
A kormány elindította a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakaszát, amelyhez tíz mikrotérségben keresnek fejlesztési testületi tagokat. A kiválasztott tagok a helyi fejlesztési tervek kidolgozásában vesznek részt.
Az év végéig tartó intézkedés keretében a legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosai kapnak kompenzációt a gázolaj árának emelkedése miatt. A jogosultaknak semmilyen kérelmet nem kell benyújtaniuk, mivel a kifizetés a hivatalos nyilvántartások alapján, automatikusan történik.
A Nestlé Hungária Kft. 193 milliárd forintos beruházással bővítette büki állateledel-gyárát, amely ezzel Európa legnagyobb ilyen létesítményévé vált.
A kormány racionalizálja az állami szervek működését, amelynek részeként a honvédség átveszi a védett létesítmények őrzésének egy részét. A felszabaduló rendőri kapacitást a közterületi közbiztonság javítására fordítják, emellett a népegészségügyi és gyógyszerészeti hatósági feladatok szétválasztásáról is döntöttek.
A magyar kormányfő és az egyházfő találkozóján szóba kerültek az európai politikai kihívások, a fiatalok helyzete és a hazai katolikus egyház szerepe. A megbeszélés során Magyar Péter a magyar állam nevében gyógyszeradományt ajánlott fel a vatikáni klinikának.
Az Európai Bizottság az uniós állam- és kormányfők elé terjesztette javaslatát, amely lehetővé tenné a 2022-ben befagyasztott források megnyitását. A döntés eredményeként a magyar hallgatók és kutatók újra részt vehetnek az Erasmus- és Horizon-programokban, a kohéziós alapokból érkező összegeket pedig 2029-ig használhatják fel fejlesztésekre.
A kormány által indított új vidékfejlesztési modellben tíz mikrotérség kap lehetőséget arra, hogy a lakóközösségek aktív bevonásával határozzák meg saját fejlesztési stratégiájukat. A tízmilliárd forintos keretösszegű programba október 7-ig várják a szakemberek jelentkezését a helyi fejlesztési testületekbe.
Az Országgyűlés döntése értelmében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a továbbiakban nem gyakorol hatáskört a koncessziós szerződések felett.
A magyar kormány 1 milliárd forintos rendkívüli kiegészítő támogatást biztosít a csángóföldi magyar oktatási intézmények működésének fenntartására.
A hatóságoknak címzett beadvány arra keresi a választ, hogy összeférhető-e a Kabinetirodának végzett folyamatos munka az Országgyűlés Hivatalával kötött megbízásokkal. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy történt-e kétszeres elszámolás az érintett cégek közösségi médiás tevékenységei kapcsán.
Október elsejétől a javítóintézetek ismét a gyermekvédelmi rendszer hatáskörébe tartoznak, miután az Országgyűlés elfogadta a kormány vonatkozó javaslatát.
A kormány által beterjesztett jogszabályt 135 igen és 50 nem szavazattal fogadta el a parlament. A módosítás nemcsak a kamarai kötelezettséget állítja vissza, de megerősíti a gyógyszerészi és szakdolgozói kamara köztestületi szerepét is az ágazati döntéshozatalban.
Magyar Péter a parlamentben és közösségi oldalán is leszögezte, hogy a kormány nem fogadta el a Kárpáti Nyolcak elnevezésű formációra vonatkozó meghívást. A miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szuverén országot előzetes egyeztetés nélkül sorolták a tagok közé.
A kormány három pontban módosítja a tanári továbbképzések szabályozását, amelynek célja a centralizált rendszer rugalmasabbá tétele és a helyi igények előtérbe helyezése. A jövőben az iskolák saját belső képzéseket is szervezhetnek, amelyek finanszírozásához normatív támogatást kapnak a fenntartók.
A 2026-os és 2027-es évekre szóló program célja a fogyatékossággal élők társadalmi esélyegyenlőségének javítása és az önálló életvitel támogatása. A 9,3 milliárd forintos keretösszegből a lakhatási férőhelyek bővítése mellett komplex akadálymentesítési fejlesztések és képzési támogatások valósulnak meg.
Átalakul a nemzetközi sportesemények szervezési rendje, amelynek célja a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele és a felelősségi körök tisztázása.
A miniszterelnök az Országgyűlésben napirend előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az ország működik és képes megvédeni az érdekeit.
Nem valósul meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem budapesti kollégiumának bővítése, mivel a kabinet törölte a korábban elkülönített 12 milliárd forintos beruházási keretet. A döntésről értesítették az ingatlan tulajdonosait, akik a jövőben szabadon dönthetnek az épület hasznosításáról.
A kormány által elvégzett diagnózis 12 megye 18 intézményének vizsgálatára épült, amely feltárta, hogy a gyermekvédelmi rendszer szakellátása és alapellátása is komoly gondokkal küzd. Gyurkó Szilvia gyermekjogi államtitkár célja, hogy a szakemberek bizalmának visszaszerzésével a rendszer ismét valóban a gyermekek érdekeit szolgálja.
A kormány döntése értelmében idén a központi költségvetés fedezi a Minisztériumi Angyalka karácsonyi ajándékozási program teljes költségét.
A kormány döntése értelmében november 30-ig érkezik meg a 400 ezer rászoruló gyermek családjának járó 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
A kormány döntése értelmében a jövőben politikusok és kormányzati vezetők nem tölthetnek be tisztséget a nagyobb sportszervezeteknél. Ezzel párhuzamosan elindul a politikusok húsz évre visszamenőleges vagyonosodási vizsgálata, és több jelentős ágazati reform is életbe lép az országban.
A Nemzeti Sportügynökség Zrt. átvilágítása során feltárt szabálytalanságok miatt tett öt ügyben feljelentést a Belügyminisztérium. A tárca szerint tudatosan okoztak vagyoni hátrányt az államnak, többek között kirívóan túlárazott beszerzésekkel és versenyeztetés nélküli, hátrányos ingatlanhasznosítási szerződésekkel.
A kabinet a több évtizedes autópálya-üzemeltetési megállapodás felülvizsgálatát követően döntött a lépésről, mivel a konstrukciót túlárazottnak és szakmailag indokolatlannak tartják. A cél a százmilliárdos állami kiadások csökkentése, mivel a jelenlegi szerződésben az állam óránként több mint 41 millió forintot fizet a szolgáltatásért.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány megszünteti az autópálya-koncessziós szerződést, és feljelentést tesz az ügyben.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány új összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a sportágakban a politikai befolyás csökkentése érdekében.
A kormány döntött az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszerének átalakításáról, amelynek keretében a járási szinteket megyei szintre vonják össze.
A miniszterelnök bejelentése szerint a kormány véget vet annak a 35 éves autópálya-koncessziós gyakorlatnak, amelyet korábban a közpénzek kiszivattyúzásával bíráltak. A rendszer felszámolásának konkrét lépéseiről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ad tájékoztatást a délelőtti kormányzati sajtótájékoztatón.
Magyar Péter tájékoztatása szerint a politikusok vagyonosodásának ellenőrzése új alapokra kerül, a folyamatot pedig a NAV szakemberei bonyolítják le. Az eljárás során a hatóság kockázatelemzést végez, és bűncselekmény gyanúja esetén továbbítja az ügyet az érintett nyomozóhatóságok felé.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentette a kamarai rendszer átfogó átalakítását, amelynek részeként megszüntetik a mikrovállalkozások eddigi 5 ezer forintos kötelező hozzájárulását. A kormány emellett visszaveszi a fel nem használt állami támogatásokat és biztost rendel ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához.
A hatósági feladatok megyei szintre integrálásával és a Nébih hatáskörének bővítésével válnak gördülékenyebbé a jövőbeli válságkezelések. Az új struktúra célja a járási szintű ellenőrzések eredményességének javítása és a magyar élelmiszerek exportpiaci versenyképességének erősítése.
A tárca többek között hűtlen kezelés és versenyt korlátozó megállapodás gyanúját is vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Irodával közösen. A gyanú szerint a 2024-ben alapított szervezet a támogatási összeget nem a szakmai céloknak megfelelően használta fel, miközben valódi kutatói kapacitással sem rendelkezett.
Az új törvényi rendelkezések értelmében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szigorú ellenőrzéseket indít a kormányzati szereplők, képviselők és korábbi tisztségviselők körében. A hatóság a vagyoni helyzetet és az életvitelt veti össze az adózott jövedelemmel, a szabálytalanságok esetén pedig büntetőjogi vagy adóhatósági eljárás indulhat.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai egy rutinellenőrzés során figyeltek fel a szabálytalanul szállított állatokra. A sofőr által bemutatott útlevelek hiányosak voltak, az állatorvosi vizsgálat pedig megállapította, hogy a kölykök túl fiatalok a szállításhoz, ezért a hatóság az út folytatását megtiltotta.
A kormány által közzétett gyermekvédelmi jelentés első fázisa az 1997-es törvényi alapoktól tekinti át az ágazat történetét, rámutatva a folyamatos erőforráshiányra és a strukturális problémákra. A dokumentum célja, hogy feltárja, miként vált a rendszer alapműködésévé a kríziskezelés, és milyen lépések szükségesek a válságból való kilábaláshoz.
Szeptember 22-én, az autómentes napon 999 forintos napijeggyel utazhatnak az utasok a helyközi vonatokon és buszokon országszerte.
Az Országgyűlés elfogadta a kommunista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvényjavaslatot. Az első dokumentumok 2026. október 22-én válnak elérhetővé.
Magyar Péter miniszterelnök kedd délután egyeztetést folytatott a négy történelmi egyház képviselőivel az ország állapotáról és a közös feladatokról.
Az Országgyűlés titkos szavazással megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját, majd megkezdte az üzemanyagárak emelkedését ellensúlyozó kormányelőterjesztés tárgyalását.
A kormány a dohánytermékek jövedéki adójának emelését kezdeményezi, a többletbevételt pedig az egészségügyi ellátás fejlesztésére fordítja.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi médiában reagált Mészáros Lőrinc beszédére, amelyben a nagyvállalkozó a kormánnyal való együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Elindult a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakasza, amely tíz kiválasztott mikrotérség számára biztosít 1 milliárd forintos keretet.
A kormány gyermekvédelmi javaslatcsomagot nyújtott be, amely a közterületi hirdetések szabályozása mellett a kórházban ragadt gyermekek helyzetén is javítana.
A kormány hat törvény módosítását kezdeményezte az Országgyűlésnél a gyermekek testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének fokozottabb védelme érdekében.
A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek 20-25 százalékos béremelésben részesülnek, amelyet két ütemben kapnak meg a következő hónapokban.
A miniszterelnök megerősítette, hogy a 2027-es költségvetésben jelentős mértékben emelik a családi pótlék összegét. A döntést a költségvetési egyensúly javításával indokolta.
A kormány 9,5 milliárd forintos krízisprogramot indít a gyermekvédelmi rendszer hiányosságainak orvoslására. A forrásokat szakmai fejlesztésekre és műszaki korszerűsítésre fordítják.
Komplex országos felmérést követően 9,5 milliárd forintos azonnali krízisprogramot indít a kormány a gyermekvédelmi rendszer hiányosságainak kezelésére.
A kormány tízmilliárd forintos azonnali gyermekvédelmi krízisprogramot indít a gyermekvédelmi rendszer megerősítése érdekében. A fejlesztések célja a szakmai ellátás javítása és új férőhelyek biztosítása még az idei évben.
A kormány a jövő héten terjeszti az Országgyűlés elé azt a törvénycsomagot, amely a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célozza. A változtatások a médiatartalmakat és a kórházi ellátást is érintik.
Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatón ismertette a gyermekvédelmi rendszerről készült jelentést, amely súlyos visszaéléseket tárt fel. A kormányfő szerint a kabinet tudott a problémákról, mégsem lépett fel ellenük.
A miniszterelnök budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben nem titkolja el a gyermekvédelmi rendszerben felmerülő problémákat.
A kormányzati felmérés hiányosságokat és működési problémákat tárt fel a gyermekvédelmi rendszerben. A vizsgálat eredményeként egy 9,5 milliárd forintos krízisprogram indul.
Lezárultak az életkezdeti etikai kérdésekről szóló társadalmi egyeztetések, amelyeket Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter folytatott le. A tárca a szakmai és civil visszajelzések alapján a következő hetekben alakítja ki álláspontját.
A kormány döntése értelmében támogatást kapnak a dízelüzemű gépjárművek tulajdonosai és a mezőgazdasági termelők a gázolaj drágulása miatt. Az intézkedés célja a többletterhek ellensúlyozása és az élelmiszerárakra gyakorolt hatások mérséklése.
Szeptember elsejétől a Margitszigeten is két térgondnok dolgozik váltott műszakban a terület tisztaságának és rendjének megőrzése érdekében.
A magyar kormány cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint vissza kívánnák kérni III. Károly brit királytól a korábban átadott két lipicai lovat. A lovak a jogi rendezést követően véglegesen a brit uralkodó tulajdonába kerülnek.
Pozsonyban egyeztettek a visegrádi országok vezetői az Európai Unió Tanácsát elnöklő Írország kormányfőjével a 2028 és 2035 közötti uniós költségvetésről.
A megszűnt Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetői hivatali VIP-bankkártyájukat magáncélú kiadásokra, éttermi fogyasztásokra és utazásokra is használták. A Miniszterelnökség adatai szerint a három vezető összesen 5,76 millió forintot költött el ilyen módon.
Az Országgyűlés döntése értelmében októbertől ismét megyéknek nevezik a vármegyéket, a kormányhivatalok vezetői pedig újra kormánymegbízottak lesznek.
A Miniszterelnökség hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 közötti kommunikációs költései miatt. A hivatal költségvetésének több mint negyedét külső cégeknek fizették ki rendezvényekre és reklámokra.
A kormány új fásítási programot indít, amely vissza nem térítendő támogatásokkal segíti a klímaváltozásnak ellenálló erdők telepítését.
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány célzott támogatást tervez a dízelmeghajtású autók vezetői számára. Az intézkedés a munkába járást és a családok közlekedését kívánja könnyíteni.
A kormány határidőre teljesítette az összes vállalt feltételt az uniós források lehívásához, jelentette ki a miniszterelnök az Országgyűlésben.
Magyar Péter miniszterelnök felkérésére 2026 szeptemberétől Dr. Bíró-Nagy András irányítja a Miniszterelnökség európai uniós ügyeit.
A kormány döntése értelmében a Magyar Orvosi Kamara visszakapja korábbi jogosultságait, és újra kötelezővé válik a kamarai tagság az orvosok számára.
Az Országgyűlés őszi rendes ülésszaka hétfőn veszi kezdetét, amelynek első ülésén Magyar Péter miniszterelnök is felszólal. A képviselők számos törvényjavaslatról és személyi döntésről tárgyalnak a következő hónapokban.
Januártól tíz százalékkal emelkedik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás összege, emellett a nyugdíjkorhatárt elérők számára 120 ezer forintos minimumot vezetnek be.
Az Egészségügyi Minisztérium munkacsoportot állít fel a fogászati alapellátás nehézségeinek kezelésére, miután egyeztettek a szakmai petíció képviselőivel.
A kormány döntése értelmében 2027. január 1-jével megalakul az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság, amely országos hatáskörrel látja el a környezetvédelmi feladatokat.
A kormányfő tájékoztatása szerint a kabinet olyan támogatási formát keres az autósoknak, amely elkerüli a korábbi készlethiányokat és a költségvetési túlterhelést.
A kormány a dohány- és kaszinókoncessziók mellett a 35 éves autópálya-koncessziós szerződést is felülvizsgálja. A cél a közpénzek védelme és a korábbi szerződések átvilágítása.
A kormány az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásáról döntött a természeti erőforrások védelmének megerősítése érdekében. Az új intézmény tíz év után állítja vissza a környezetvédelmi hivatalok rendszerét.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy új interaktív felületen tette közzé az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatait. A kormányzati cél a fertőzések megelőzésének elősegítése és a szakmai folyamatok fejlesztése.
A kormányfő az ELTE tanévnyitó ünnepségén hangsúlyozta, hogy a diplomások arányának növelése társadalmi felemelkedést és versenyképességet szolgál.
November 20-tól új adósságkezelési tanácsadást indít a kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál a fizetési nehézségekkel küzdő családok számára.
Október 1-jétől négy javítóintézet kerül vissza a gyermekvédelmi rendszerbe, a kormány pedig 3 milliárd forintos fejlesztési keretet biztosít a területnek.
A kormány döntése alapján tíz százalékkal emelkedik a megváltozott munkaképességűek ellátása, emellett a 65 év felettiek esetében 120 ezer forintra nő a minimumösszeg.
A kormány átfogó felülvizsgálatot indít a büntetőeljárások elhúzódásának okairól, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye az igazságszolgáltatást.
Október elsejétől a gyermekvédelmi rendszerbe kerülnek vissza a javítóintézetek, a kormány pedig 3 milliárd forint többletforrást biztosít a fejlesztésekre. A döntés értelmében az aszódi, debreceni, rákospalotai és nagykanizsai intézmények a gyermek- és ifjúságvédelemért felelős miniszter irányítása alá kerülnek.
A Paksi Atomerőmű hűtővízellátását biztosító beruházáshoz kapcsolódóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal könnyített adózási és bejelentési szabályokat vezetett be.
A kormány a hulladékgazdálkodási rendszer átfogó felülvizsgálatáról döntött, mivel a szolgáltató nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit. A MOHU egyetért a döntéssel és a rendszer újragondolásának szükségességével.
A kormány döntése értelmében az állami erdőgazdaságoknál a lakossági vásárlók számára befagyasztják a tűzifa árát a 2026-os év eleji szinten.
A kormány elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely a klímaváltozás okozta aszályok és szélsőséges vízjárás kezelését célozza. A stratégia alapvető célja a csapadék és a folyók vizének helyben tartása a korábbi elvezetési gyakorlattal szemben.
A kormány tájékoztatása szerint Magyarország augusztus 31-ig minden feltételt teljesített a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap forrásainak lehívásához.
A kormány döntése értelmében átvilágítják a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának működését, amelynek megszüntetését is vizsgálják.
Összeroppan Budapest likviditása, ha szeptember második felére nem születik meg a kormány és a főváros megállapodása a város pénzügyi helyzetének rendezéséről.
Szeptember 1-jétől újraindult a vasúti személyforgalom a Tiszaújváros és Miskolc közötti 89-es vasútvonalon, ahol naponta tíz pár vonat közlekedik.
