Jelezték a bántalmazásokat a bicskei gyerekek, de a felnőttek nem hitték el

Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi államtitkár a bicskei gyermekotthonban történt visszaéléseket vizsgáló jelentésről adott interjút Szondi Vanda kormányszóvivőnek.

“Megrendítő volt azt látni az aktákban, hogyan könnyebbültek meg a felnőttek, amikor a gyerekek visszavonták a vallomásaikat”

– mondta Gyurkó Szilvia. A gyermekvédelmi államtitkár Szondi Vandának adott interjút a bicskei gyermekotthonban történt bántalmazásokat kivizsgáló jelentésről.

Nagyon sok szempontból egyedi eset az, ami a bicskei gyermekotthonban történt, mondta Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár, azonban sok esetben általános tanulságokat is le lehet vonni abból, ami történt. Az államtitkár Szondi Vanda kormányszóvivőnek adott interjút a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban 2005 és 2025 között történt visszaélésekről szóló jelentésről.

Gyurkó szerint azért volt egyedi a Bicskén történt bántalmazás-sorozat, mert egy nagyon magas státuszban lévő, nagyon komoly hatalommal rendelkező ember vezette huszonöt éven át az intézményt, és ennek köszönhetően “használhatta az ott élő gyerekek egy részét a saját vágyai kielégítésére”. Viszont miután elkezdték feldolgozni az államtitkárságon az ügyben megjelent adatokat, iratokat, és interjúkat készítettek a szakemberekkel, láthatóak lettek azok a tanulságok, melyek több más hasonló ügyben előfordultak a gyermekvédelmi rendszerben.

A gyermekotthonban élő gyerekek jelzéseit ugyanis nem vették komolyan, vagy ha egy gyerek bántalmazásról számolt be, azt úgy értelmezték a felnőttek, hogy a gyerek megvádol valakit, mondta Gyurkó az interjúban. “Nem voltak megfelelő eljárásrendek a kivizsgálásra, és hatalmi pozícióból nagyon könnyű megvédeni valakinek a szavahihetőségét, míg a gyerekek kiszolgáltatott helyzetben voltak.”

Gyurkó kiemelte, hogy a bántalmazásokat a gyermekotthon volt igazgatója nem fizikai erőszakkal, hanem manipulációval, érzelmi zsarolással követte el, így élt vissza a gyerekek kiszolgáltatott helyzetével és bizalmával. Az intézmény dolgozói viszont a gyerekek helyett több esetben is az intézményt és az igazgató személyét védték, mert nem tudták Vásárhelyi Jánosról elképzelni, hogy bántalmazóként lépjen fel.

“Megrendítő volt azt látni az aktákban, hogy hogyan könnyebbültek meg a felnőttek, amikor a gyerekek visszavonták a vallomásaikat. Ez a dinamika nagyon tisztán megmutatja, hogy amikor egy gyerek azt mondja, hogy »én szexuális bántalmazás áldozatává váltam«, és akivel szemben megfogalmazza ezt a kijelentést, ő hatalmi helyzetben van – ez a hatalmi helyzet hogyan idézheti elő azt, hogy a gyerek utána visszavonja a vallomását”

– mondta Gyurkó.

Többször is érkezett jelzés a gyerekektől

Vásárhelyi Jánost 1990-ben nevezték ki a bicskei gyermekotthon igazgatójává, és ahogy az a jelentésből kiderül, már a kinevezése előtt feltehetően azért kellett elhagynia a korábbi munkahelyét, mert ott valamilyen szexuális határátlépést követett el. A jelentésben szerepel az is, hogy az évtizedek során több gyerek és felnőtt is jelezte az igazgató körüli gyanús eseteket, jelzéseik mégis elsikkadtak a rendszerben.

“Ha visszamegyünk az időben, akkor látjuk, hogy 1993-ban már az első munkatárs jelzi, hogy valami nem oké az igazgató működésével. A következő mérföldkő 2000, az igazgató tízéves kinevezési évfordulója: ő egyrészt díszpolgár lesz, másrészt kap egy minisztériumi kitüntetést, de még ugyanebben az évben gyerekek jelzik, hogy valami olyat tett, ami nem oké. 2007-ben aztán megint gyerekek jelzik, 2008-ban és 2011-ben is gyerekek jelzik, hogy valamifajta bántalmazás történik”

– mondta Gyurkó Szilvia.

Bár 2011-ben elindult egy büntetőeljárás az igazgató körüli jelzések miatt, az eljárás bizonyítékok hiányában eredménytelenül zárult le. A gyerekeket ugyanis abba kényszerítették, hogy visszavonják vallomásaikat. Az államtitkár szerint rendkívüli bátorságra vall a gyerekek részéről, hogy ennek ellenére mertek jelezni, mert egy ilyen helyzetben az áldozatok akár magukat is elbizonytalaníthatják. “Minden tiszteletet megérdemelnek ezek a gyerekek, egy intézményi közegben beszélni erről elképesztően nehéz.”

Az intézmény 2013-tól a Fővárosi Önkormányzattól a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz került, ezzel pedig a korábbi jelzések és eljárások nyoma is fokozatosan eltűnt az intézményi dokumentációból, ugyanis az átadás-átvétel során nem adták át az intézmény teljes előtörténetét és iratanyagát. Bár 2013 és 2015 között is vannak jelzések a gyerekek és a munkatársak részéről, ezekre érdemi válasz a fenntartótól nem érkezett.

Csak idén tavasszal kezdődött vizsgálat az ügyben

Vizsgálat csak 2016-ban indult egy tragikus eset után: “Az egyik itt nevelkedő gyerek öngyilkosságot követett el, ami után az egyik kortársa bement a rendőrségre, és elkezdett beszélni arról, mi az, ami itt történik, hihetetlen bátorságról tanúságot téve. Utána vizsgálat indul, büntetőeljárás, és aztán a többi az történelem” – mondta az államtitkár. A büntetőeljárás végén, 2019-ben a bicskei gyermekotthon igazgatóját jogerősen 8 év fegyházbüntetésre gyermekek szexuális bántalmazása miatt.

Ennek ellenére sem 2016, sem 2019, de a 2024-ben kirobbant kegyelmi ügy után sem dolgozták fel érdemben azt, mi történt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban. Csak a kormányváltás után, 2026 májusában rendelte el az új kormány, hogy vizsgálják ki, mi vezetett ehhez a bántalmazás-sorozathoz.

Gyurkó Szilvia szerint ennek sokkal hamarabb meg kellett volna történnie, a vizsgálat ugyanis megmutatja azt, mit tanulhatunk ebből az ügyből, és hogyan építhetünk egy jobb gyermekvédelmi rendszert, amiben a gyerekek nagyobb biztonságban vannak a bántalmazásoktól.

“Nagyon fontos, hogy le tudjuk venni azt a stigmát, ami a bicskei gyermekotthont, meg úgy egyáltalán az itt élőket, itt dolgozókat, itt felnőtt gyerekeket érinti. Ehhez egy őszinte szembenézés az első lépés, és a következő pedig az, hogy ezt a közösséget nem hagyjuk magára”

– mondta a gyermekvédelmi államtitkár.

Az interjút Gyurkó Szilviával itt láthatja:

A Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárság jelentését a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történt visszaélésekről itt olvashatja.

A bicskei gyermekotthon történetét, és a gyermekvédelem kudarcát időrendben is bemutatjuk ebben a cikkben.

Arról, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója hogyan manipulálta a gyerekeket, a hatóságokat és a teljes környezetét, itt olvashat.

A kormány egymilliárd forintos Jóvátételi Alapot hozott létre azoknak, akiket a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazás ért, erről bővebben itt talál információt.

A kormány 2026 májusában rendelte el a bicskei bántalmazás-sorozatot kivizsgáló eljárást, amelynek célja a gyermekvédelmi rendszer fejlesztése.

Forrás: Magyarország Kormánya.