Csaknem húsz év kellett a bicskei visszaélések feltárásához

A kormányzati jelentés részletesen bemutatja, hogyan maradtak rejtve két évtizeden át a bicskei gyermekotthonban történt bántalmazások.

A bicskei gyermekotthonban történt bántalmazásokat feltáró jelentés részletesen kitér arra, miként maradhattak rejtve az igazgatóval szemben felhozott panaszok. Időrendben mutatjuk be, hogyan vallott kudarcot az elmúlt két évtizedben a gyermekvédelem állami gondoskodást biztosító része Bicskén.

Már igazgatói kinevezése előtt is felmerült a gyanú, hogy Vásárhelyi János nem megfelelően bánik a rá bízott gyerekekkel. Iskolai tanárként is szóbeszéd tárgya lett a fiúkkal ápolt kapcsolata. Erről az időszakról kevés megbízható információ maradt fenn, de korábbi kollégái vagy a gyermekotthonban mellette dolgozók beszámolói kiegészítik a hivatalos feljegyzéseket.

1990 előtt

Vásárhelyi 1990-ben lett a bicskei gyermekotthon igazgatója, és alig három éven belül megszületett az első írásbeli jelzés is vele kapcsolatban. Erről egy gyermekotthoni vezető beszélt, de többet nem tudni, mert nem maradtak fenn dokumentumok. Azonosítható nyoma mindenesetre nincs annak, hogy indult-e vizsgálat, vagy bármilyen intézkedés történt volna ezzel összefüggésben.

Arra azonban van kézzelfogható bizonyíték, hogy igazgatói ténykedése mellett Vásárhelyi szorgosan dolgozott szakmai és társadalmi elismerésének javításán. 2000-ben miniszteri elismerést kapott, és Bicske díszpolgárává választották. Tehát amikor 2007-ben egy gyerek először jelezte dokumentáltan, hogy szexuálisan bántalmazta őt az igazgató, a férfi már másfél évtizede hivatalban lévő, köztiszteletnek örvendő alakja volt a helyi és a szakmai közéletnek.

2007

Egy gyerek a gyógypedagógusának beszélt Vásárhelyi szexuálisan bántalmazó magatartásáról. De azt is elmondta, hogy le fogja tagadni a történteket, ha nyilvánosságra kerül az eset. Ez három dologra utal: egyrészt a gyerek nem érezte magát biztonságban, másrészt félt a következményektől, harmadrészt a gyerekek meglátása szerint az igazgatónak lehetősége lett volna a bosszúra. A gyógypedagógus azt tanácsolta a gyereknek, hogy csak akkor menjen be az igazgató irodájába, ha más felnőtt is ott van. Sem a gyógypedagógus, sem az esetről állítólag tudó 8-9 másik munkatárs nem jelezte hivatalosan a gyanút.

2007-2011

Egymástól függetlenül három másik gyerek tett hasonló jelzést különböző munkatársaknak. Félreérthető érintésekről, megjegyzésekről, konkrét szexuális tevékenységekre vonatkozó kérésekről beszéltek. Ekkor sem történt határozott és összehangolt fellépés az igazgatóval szemben: a panaszokat meghallgató munkatársak vagy kételkedtek az állításokban, vagy hallgatást javasoltak a gyerekeknek. Volt olyan, aki önmaga kezdett bizonyítékok gyűjtésébe, más szembesítette Vásárhelyit a vádakkal. De független vizsgálat a panaszokkal kapcsolatban nem indult.

2008-2010

Több független, átfogó vizsgálat is indult az intézményben, de nem a korábban a gyerekek által említett visszásságokkal összefüggésben. Mindegyik eljárás azzal zárult, hogy nem találtak visszásságokat. Ez azt jelzi, hogy az általános ellenőrzések nem voltak alkalmasak a bizalmasan megosztott, hivatalosan nem továbbított bántalmazások feltárására.

2011

A gyerekek bántalmazásával összefüggő első hivatalos vizsgálatot a fenntartó Fővárosi Önkormányzat kezdeményezte, miután a gyermekotthon több munkatársa jelezte a panaszokat. Az eljárást megnehezítette az intézmény vezetőinek ellenállása, Vásárhelyit megvédték igazgatóhelyettesei, akik a gyerekek állításait alaptalan, aljas támadásnak minősítették. Azt állították, hogy a gyerekeket egyéni érdekek és sérelmek, a munkatársakat irigység és személyi sérelmek motiválják. A vizsgálat idejére nem függesztették fel az igazgatót, csak szabadságra küldték, így ő visszajárt az intézményben lévő szolgálati lakásába, találkozhatott a rá panaszt tevő gyerekekkel is.

A fenntartó Fővárosi Önkormányzat azt kérte az Országos Rendőr-főkapitányságtól, hogy ne a Fejér megyei főkapitányság nyomozzon az ügyben, de elfogultsági aggályukat elutasították. Mivel a nyomozás nem talált bizonyítékot, a területi gyermekvédelmi szolgálat szakértője sem látta indokoltnak a fenntartói belső vizsgálatot.

2012

A munkatársak kitartásának köszönhetően a Fejér Megyei Gyámhivatal ellenőrzést kezdett a gyermekotthonban, a fenntartó pedig intézménylátogatásokkal próbálta ellenőrizni az állításokat. Eredménye ezeknek az eljárásoknak sem volt, a gyerekek az idegenek előtt visszavonták a panaszaikat, és feltételezhető, hogy folyamatosan nyomás alatt voltak a nevelők és kortársaik részéről. Mint utólag kiderült, jutalmak ígéretével vagy megvonásával, fenyegetésekkel manipulálták a tanúkat. Ezután a megyei rendőrség bizonyítékok hiányában megszüntette az előző évben kezdett nyomozását. Az ügyben megkeresett ombudsman sem a vezetőket, hanem a szakmai munkatársakat marasztalta el, amiért azok a korábbi jelzéseiket nem továbbították a gyámi tanácsadónak. Vásárhelyi maradhatott a helyén, bármilyen retorzió nélkül.

2013

Az intézmény 2013-tól a Fővárosi Önkormányzattól a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz került. Ezzel a korábbi jelzések és eljárások nyoma is fokozatosan eltűnt az intézményi dokumentációból. A fenntartói felelősség nem terjedt ki az átvett intézmény(ek) teljes előtörténetének és iratanyagának átadására.

2014

Egy újabb eredménytelen hatósági ellenőrzés zajlott az intézménynél. A vizsgálók nem találtak a korábbi eljárással vagy Vásárhelyivel kapcsolatos jelzésekkel összefüggő adatot.

2015

Vásárhelyi Jánost a Bárczy István-díjjal tünteti ki a Fővárosi Önkormányzat. Később a Városházán azzal magyarázták a nyilvánvaló felületességet, hogy a fenntartóváltás és a személyi változások miatt elvesztek vagy hozzáférhetetlenné váltak az igazgatót kompromittáló információk.

2016

Vásárhelyit ismét a bicskei gyermekotthon igazgatójának választják, és az akkori miniszterelnök felterjesztésére megkapta a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatát. 2013 és 2016 között három hatósági és öt fenntartói ellenőrzés zajlott, de egyik során sem merült fel olyan adat vagy utalás, amely megalapozhatta volna a Vásárhelyivel szembeni későbbi büntetőeljárás gyanúját.

2016 ősze

Szeptember 6-án az egyik, a korábbi eljárásban érintett fiatal öngyilkosságot követett el. Halála után egy barátja, a gyermekotthon egykori lakója Budapesten feljelentést tett, így négy évvel az első nyomozás lezárása után új büntetőeljárás indult. Pár nappal később egy intézményben élő gyerek újabb bántalmazásról számolt be gyermekvédelmi gyámjának, és kérte, hogy ne forduljanak a helyi hatóságokhoz, mert attól tartott, azok Vásárhelyi oldalára állnak. A rendőrségi nyomozásra hivatkozva a gyermekvédelmi szolgálat nem foglalkozott az ügyével, ehelyett áttették egy másik gondozási helyre.

Szeptember 23-án Vásárhelyit mentesítették a munkavégzési kötelezettség alól, öt nappal később elrendelték a nyomozást ellene. A felmentett igazgató végül csak az RTL Klub Házon kívül című műsorának riportja után költözött ki az intézmény területén lévő szolgálati lakásából. Október 24-én szűnt meg közalkalmazotti jogviszonya, előzetes letartóztatásba helyezték.

2018

A Székesfehérvári Törvényszék 2018 novemberében első fokon Vásárhelyi Jánost nyolc év fegyházra ítélte. A Győri Ítélőtábla 2019. szeptember 10-én jogerősen helybenhagyta Vásárhelyi nyolcéves büntetését, és végleg eltiltotta a kiskorúakkal végzett munkától.

2019

Több sértett kártérítési igényt nyújtott be a Fővárosi Önkormányzathoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumához és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz. A főigazgatóság később peren kívüli megállapodást kötött, az érintettek pénzbeli kártérítést kaptak, kölcsönös titoktartás vállalása mellett.

2021

Mivel mind Vásárhelyi, mind egyik igazgatóhelyettese a vallomások visszavonására kényszerítette az érintett gyerekeket, őket különböző mértékben szabadságvesztésre ítélte a bíróság egy 2021-es eljárásban.

2023

Az akkori államfő kegyelemben részesíti az igazgatóhelyettest.

2024

Napvilágra kerül a kegyelmi ügy, amelybe belebukik a köztársasági elnök és a kegyelmi döntését ellenjegyző igazságügyi miniszter. A Belügyminisztérium megtöri a titoktartási egyezséget, és nyilvánosságra hozza a kártérítések összegét, hogy az érintetteket rossz színben tüntesse fel.

2025

Újabb egykori lakó beszélt nyilvánosan a vele történtekről, így az ismert érintettek száma 18-ra emelkedett, miközben a tényleges szám feltehetően magasabb.

A Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárság jelentését a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történt visszaélésekről itt olvashatja.

Arról, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója hogyan manipulálta a gyerekeket, a hatóságokat és a teljes környezetét, itt olvashat.

A kormány egymilliárd forintos Jóvátételi Alapot hozott létre azoknak, akiket a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazás ért, erről bővebben itt talál információt.

A bicskei ügyben érintett egykori igazgatót 2019-ben jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélte a Győri Ítélőtábla.

Forrás: Magyarország Kormánya.