Egymilliárd forintos Jóvátételi Alapot hozott létre a kormány a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazottaknak

A kormány egymilliárd forintos Jóvátételi Alapot hozott létre azok számára, akiket a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazás vagy elhanyagolás ért. A program 2027. január 1-jén indul.

A korábbi bejelentésnek megfelelően a kormány egymilliárd forintos Jóvátételi Alapot hozott létre azok számára, akiket a gyermekvédelmi rendszerben fizikai, lelki, szexuális bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem ért.

Miért jött létre a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap?

A korábbi bejelentésnek megfelelően a kormány egymilliárd forintos Jóvátételi Alapot hozott létre azok számára, akiket a gyermekvédelmi rendszerben fizikai, lelki, szexuális bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem ért. A kormány ilyen módon is felelősséget vállal azért, hogy az állami gondoskodásban élő gyerekeknek korábban okozott bántalmazások ne maradjanak következmények nélkül. Sok ügy soha nem derült ki, sok elévült, vagy olyan típusú és súlyú bántás történt, amiben nem lehet büntetőeljárást indítani – mégis fontos, hogy elismerést kapjanak azok, akikről az állam korábban nem gondoskodott megfelelően.

Hogyan jött létre a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap?

Ez a munka mostanra lezárult, 2027. január 1-jén pedig megnyílik a jelentkezési felület. Az előttünk álló három hónapban terjesztjük a parlament elé a program működéséhez szükséges jogszabályokat, és megszervezzük a lebonyolításhoz szükséges folyamatokat, kapacitásokat.

Hogyan fog működni a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap?

Az első évben kísérleti programként működik az Alap. A működést és az érintettek tapasztalatait folyamatosan értékeljük, és ezek alapján szükség esetén fejlesztjük, módosítjuk a rendszert.

A folyamatok megfelelő nyomonkövetése érdekében Tanácsadó Testületet hoztunk létre, amelynek tagjai figyelemmel kísérik az Alap működésével kapcsolatos tapasztalatokat, és segítenek a megfelelő, végleges keretek kidolgozásában.

A Tanácsadó Testület tagjai:

• Mészáros Flóra, tapasztalati szakértő

• Pető Attila, tapasztalati szakértő

• Dobszay Benedek, Emberi Méltóság Munkacsoport, Magyar Katolikus Egyház

• Solt Ágnes, Országos Kriminológiai Intézet (OKRI)

• Fellegi Borbála, resztoratív szakértő

• Dr Berdár Valéria, gyermekjogi képviselő

• Szilas Péter, gyermekjogi helyettes államtitkár

Mészáros Flóra, tapasztalati szakértő

Pető Attila, tapasztalati szakértő

Dobszay Benedek, Emberi Méltóság Munkacsoport, Magyar Katolikus Egyház

Solt Ágnes, Országos Kriminológiai Intézet (OKRI)

Fellegi Borbála, resztoratív szakértő

Dr Berdár Valéria, gyermekjogi képviselő

Szilas Péter, gyermekjogi helyettes államtitkár

A Testület külföldi tagjaival az egyeztetés még folyamatban van.

Ki fordulhat a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alaphoz?

A programba az a nagykorú személy jelentkezhet, aki 1997. november 1-jét követően gyermekvédelmi bentlakásos elhelyezésben (lakásotthon, gyermekotthon, nevelőszülő, átmeneti gyermekvédelmi gondoskodás) vagy javítóintézetben legalább egy napot eltöltött, és nyilatkozata szerint az elhelyezése során bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem érte.

Bántalmazás alatt a fizikai erőszakot, testi fenyítést, érzelmi és lelki bántalmazást, a szexuális visszaélést és az elhanyagolást kell érteni tekintet nélkül arra, hogy a bántalmazást felnőtt, vagy egy kortárs, esetleg idősebb gyerek követte el a gyermekvédelmi rendszeren belül.

Mit kell bizonyítani annak, aki a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alaphoz fordul?

Nem feltétel a bántalmazás korábbi hatósági vagy bírósági megállapítása. Az érintettnek elegendő nyilatkoznia arról, hogy ilyen sérelem érte; részletes tényfeltárásra nincs szükség, arra nem kötelezhető.

Abban az esetben, ha az érintett szeretné megosztani az átélt eseményeket, a jóvátételi folyamat részeként erre lehetőséget biztosítunk. Kizárólag önkéntes alapon, és olyan módon, ami az érintett számára nem megterhelő.

Sok eset évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt történt, ezért nem várható el az érintettektől ugyanaz a bizonyítás, mint egy büntetőeljárásban, és nem kívánjuk “mérlegelni” vagy “értékelni” sem, hogy milyen súlyú bántalmazás történt.

Az Alap működésének nem része a bántalmazással gyanúsított személyek felelősségre vonása vagy a teljes tényfeltárás. Az ilyen kérdések bírósági útra tartoznak.

Az Alap működése során az érintett személy állításából indulunk ki, és kizárólag azt a körülményt ellenőrizzük, hogy valóban töltött-e időt gyermekvédelmi gondoskodásban.

A cél az, hogy a folyamat maga ne okozzon újabb sérelmet annak, aki segítséget kér. Mivel az aktuális szükségleteik mentén szeretnénk segíteni az érintetteknek, ezért a legfontosabb, hogy beszélgethessünk velük arról, hogy hogyan vannak és miben segíthetünk.

Mit ad a Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap?

Az Alap nem készpénzes kártérítési-kártalanítási program, már csak amiatt sem, mert nem az elszenvedett, objektív módon nem mérhető és pénzben nehezen kifejezhető sérelmekre, hanem az érintettek aktuális szükségleteire fókuszálunk.

Az Alap keretében igénybe vehető segítség ahhoz igazodik, hogy az elszenvedett sérelem milyen, aktuálisan azonosítható következményekkel járt az érintett életében. Ennek meghatározása az érintett aktív részvételével, szakember segítségével történik.

Az Alap keretében az alábbi szolgáltatások vehetőek igénybe (nem kizárólagos felsorolás):

• pszichológiai vagy pszichiátriai segítség,

• egészségügyi vagy rehabilitációs ellátás,

• jogi támogatás,

• lakhatási segítség,

• támogatás a tanulás vagy

• támogatás a munkába való visszatérés területén.

pszichológiai vagy pszichiátriai segítség,

egészségügyi vagy rehabilitációs ellátás,

jogi támogatás,

lakhatási segítség,

támogatás a tanulás vagy

támogatás a munkába való visszatérés területén.

A Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap valamennyi kérelmező számára biztosítja az alábbiakat:

• Minden érintettet megillet annak elismerésre, hogy amit gyerekként átélt, az bántalmazás volt, és ilyen módon megengedhetetlen.

• Minden érintettet megillet a bocsánatkérés azért, hogy a gyermekvédelmi rendszerben sérelmet szenvedett el.

• Minden érintettet megillet a meghallgatás lehetősége.

• Minden érintettet megillet a világos tájékoztatás arról, hogy milyen további segítséget és milyen folyamat keretében vehet igénybe.

Minden érintettet megillet annak elismerésre, hogy amit gyerekként átélt, az bántalmazás volt, és ilyen módon megengedhetetlen.

Minden érintettet megillet a bocsánatkérés azért, hogy a gyermekvédelmi rendszerben sérelmet szenvedett el.

Minden érintettet megillet a meghallgatás lehetősége.

Minden érintettet megillet a világos tájékoztatás arról, hogy milyen további segítséget és milyen folyamat keretében vehet igénybe.

Csak magánszemélyek fordulhatnak az Alaphoz?

Az Alap nemcsak egyéneknek nyújthat segítséget. Ha egy intézményben vagy közösségben több embert érintő, rendszerszintű bántalmazás történt, közösségi jóvátétel és támogatás is lehetséges.

Hogyan zajlik majd az eljárás?

A jelentkezés 2027. január 1-jétől több felületen indul majd. A program elsődleges belépési pontjai az Áldozatsegítő Központok (ÁSK) és Áldozatsegítő Pontok lesznek, ahol a személyes, elektronikus és postai jelentkezés is elérhető lesz. Az érintettnek első lépésben csak a legszükségesebb személyes adatait kell megadnia. Ezek alapján ellenőrizzük, hogy a jelentkező valóban töltött-e állami gondoskodásban időt.

Ezt követően felvesszük vele a kapcsolatot és megszervezzük azt a meghallgatást, amelynek keretében megtörténhet az érintett szükségleteinek felmérése.

Személyes beszélgetések során az érintett és az erre felkészített szakemberek közösen mérik fel az érintett élethelyzetét, nehézségeit, és azt, hogy milyen segítség jelentene számára valódi támogatást.

A program egyik fontos alapelve, hogy az érintett végig aktív résztvevője a saját jóvátételi folyamatának: a támogatás formájáról nem nélküle vagy helyette születik döntés. A segítő folyamat akkor működhet csak jól, ha az érintett azt érzi, hogy annak aktív alakítója.

Az érintett személyes mentort kap (kivéve, ha már eleve van mellette ilyen segítő személy), aki végigkíséri a programban, segít eligazodni a lehetőségek között, és támogatja abban is, hogy a számára kiválasztott szolgáltatásokat ténylegesen igénybe tudja venni. A cél nem egyszeri segítségnyújtás, hanem egy személyre szabott, együttműködésen alapuló támogatási folyamat.

Akinek a jelentkezéssel, a jogosultsági feltételekkel vagy a folyamat működésével kapcsolatban kérdése van, írjon a jovatetel@szcsm.gov.hu e-mail-címre.

A Gyermekvédelmi Jóvátételi Alap jelentkezési felületének elérhetőségét 2027. január 1-jén tesszük közé.

Forrás: Magyarország Kormánya.