Uniós vezetőkkel tartottak díszülést az Országházban 1956 emlékére

Az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából díszülést tartottak az Országházban, amelyen magyar közjogi méltóságok és uniós vezetők is részt vettek.

Magyarország közjogi méltóságaival, az Európai Unió vezetőivel, valamint több ország államfőjével és képviselőjével együtt tartottak díszülést az Országgyűlésben az 1956. október 23-i forradalom 70. évfordulója alkalmából.

Az ülésen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke magyarul üdvözölte az összegyűlteket, Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár pedig családi emlékeit is megosztotta az 1956-os forradalomról. A díszülésen beszédet mondott António Costa, az Európai Tanács elnöke is, aki kiemelte: “A forradalom megmutatta a világnak a magyarokban mélyen gyökerező vágyat az önrendelkezésre és a függetlenségre.”

A díszülésen a külföldi díszvendégek mellett részt vett Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök, a kormány és az Országgyűlés tagjai, a magyarországi egyházak vezetői, több diplomáciai testület tagjai, valamint határon túli és hazai szervezetek képviselői is.

Baka: A magyarok a forradalom után egymás felé fordultak

1956-ban ezen a napon az ország szíve változásért dobogott, a forradalmárok áldozata pedig nem volt értelmetlen, emelte ki az ülés köszöntőbeszédében Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke. “Október 23. képes még hetven év után is megmutatni, hogy egyesít minket, magyarokat, így vált 1956 a nemzeti egység erős szimbólumává” – mondta a házelnök.

Forsthoffer köszönetet mondott mindazon nemzeteknek, akik menedéket biztosítottak a szabadságharc után hazájukat elhagyni kényszerülő magyaroknak. A szabadságharc áldozataira egy perc néma csenddel emlékeztek, majd híradó- és filmrészletek segítségével idézték fel az 1956-os forradalom emlékét.

“Hetven éve a magyar nemzet ítéletet mondott egy hazugságra és elnyomásra épülő rendszer felett, tízezrek követelték vissza az utcákon az igazságot és a szabadságot” – kezdte ünnepi beszédét Baka András köztársasági elnök. “A tömeg még nem tudhatta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának lett ezzel a részese.”

Az államfő kiemelte, hogy az 1956-os szabadságharcban a magyarok visszakövetelték maguknak a jogot arra, hogy a saját sorsukat alakíthassák, ezt a hangot pedig az egész világ meghallotta. “A forradalom fényképein ma is ott látjuk az erőt, a feszültség és az elszántság mellett pedig a tüntetők arcain ott van az, amit a diktatúrában nélkülöztek: a felszabadultság öröme.” A forradalom után egymás felé fordultak a magyarok, hiszen, ha néhány napra is, de megdöntötték azt a rendszert, ami a megosztásra és a félelemre épült, mondta Baka.

Von der Leyen: Éljen soká Magyarország, éljen Európa

Magyarország fiataljai egy napos délután összegyűltek, és megváltoztatták a történelem menetét – kezdte beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. “Hihetetlen bátorsággal álltak ki a hazájukért, a szabadságért és Európáért. A megtorlás azonban gyors és könyörtelen volt, a szovjetek tankokkal gyűrték le őket. De tegyük fel a kérdést: miért léptek fel ilyen brutálisan a szovjetek? A válasz egyszerű: mert féltek. Féltek attól, hogy ha a magyarok győznek, a demokrácia vágya elterjed, és az elnyomást csak még több elnyomással tarthatják hatalmon.”

Von der Leyen kiemelte, a demokrácia győzelme sosem magától értetődő, és minden generációnak meg kell küzdenie érte. “Ez áll ennek a megemlékezésnek a szívében is. Ma, itt állva ezen a napon viszont szükségtelen elmondani, mit jelent a demokrácia újjászületése” – mondta a Bizottság elnöke. “Jó érzés visszatérni Magyarországra. Egy család vagyunk, az önök története a mi európai történetünk, az önök jövője a mi európai jövőnk. Önök a bizalmukat és a hitüket ismét az Európai Unióba fektették: ezzel Európa is erősebbé válik, és ezért köszönjük a munkájukat. Éljen soká Magyarország, éljen Európa” – zárta le magyarul gondolatait Ursula von der Leyen.

Stoltenberg: A demokrácia erősebb, mint az elnyomás

Erdő Zoltán Erdélyi Magyar Örökség-díjas tárogatóművész előadása után António Costa, az Európai Tanács elnöke mondott beszédet: “A totalitárius kommunista rezsim elleni felkelés a magyar emberek szívében és elméjében soha nem bukott el. A forradalom megmutatta a világnak a magyarokban mélyen gyökerező vágyat az önrendelkezésre és a függetlenségre. Ez volt az 1848-as hősi napok mozgatórugója, ez mozgatta 1956 napjait is, és ez bontotta le a Vasfüggönyt az elsők között 1989-ben.” Costa szerint az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország kinyilvánította, amit megmutatott ezeréves történelme alatt: a magyarok Európa szívét alkotják.

Norvégia képviseletében mondott beszédet Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter, a NATO egykori főtitkára. “Budapesten lenni mindig is különleges, számtalanszor jártam itt, és különös jelentősége van annak, hogy 1956-ra emlékezünk. Úgy nőttem fel, hogy hallgattam édesanyám és édesapám történeteit a felkelésről: szüleim önkéntesként segítették a nyugati határra érkező magyarokat, és látták a bátorságukat” – mondta Stoltenberg.

“A magyar emberek évtizedeken át szenvedtek, de megmutatták, hogy a demokrácia erősebb, mint az elnyomás” – mondta a norvég miniszter, és kiemelte, a Vasfüggöny leomlása után Magyarország az első ország volt, amely megnyitotta kapuit a Nyugat előtt. Stoltenberg szerint Magyarország a NATO nagyrabecsült tagja, és most egy erősebb NATO-ra van szükségünk, mint valaha.

A megemlékezésen a magyar állami vezetők mellett több külföldi államfő és diplomáciai képviselő is jelen volt.

Forrás: Magyarország Kormánya.