Programtól a támogatásig: így működött a sport-tao-pályázatok rendszere

A kormány 2027-től megszünteti a sport-tao rendszerét, mivel az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A döntés hátterében a fenntarthatósági problémák és a közpénzarányos társadalmi megtérülés hiánya áll.

Ki döntött valójában a sport-tao-támogatásokról? Az egyes programok jóváhagyásában szerepe volt a szakszövetségeknek, a minisztériumoknak és a kormánynak is – ennek a folyamatát mutatjuk most be egy döntési térképen.

A sport-tao-rendszer kívülről egyszerűnek tűnhet: egy sportszervezet fejlesztési programot készít, támogatást kér, majd egy vállalkozás társaságiadó-kedvezmény mellett finanszírozza azt. A jogszabályok mögé nézve azonban ennél jóval összetettebb volt a döntési rendszer: nem ugyanaz a szerv hagyta jóvá egy vidéki sportegyesület néhány 10 millió forintos utánpótlás-programját, egy országos sportági szakszövetség programját vagy egy több százmilliós sportakadémiai fejlesztést. Sőt, egy bizonyos összeghatár felett adott esetben maga a kormány is részt vett az eljárásban.

Tizenegy év alatt összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki a sport-tao rendszerében. A támogatási forma azonban több tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött várakozásokat. Bár a sport-tao megoldást nyújtott a rendszerváltás után eltűnt, vagy leromlott sportingatlanok számbeli és minőségi pótlására, a létesítményszám drasztikus növekedése problémát okozott a fenntarthatóság terén, társadalmi megtérülése pedig nem állt arányban a ráfordított közpénz mértékével.

Ezért a kormány úgy döntött, 2027-től megszünteti a sport-tao rendszerét, helyette közvetlen költségvetési támogatást juttat a sportszervezeteknek. Az eddigi sport-tao-támogatásokról szóló adatriport elérhető a kormany.hu/sporttao oldalon, most pedig bemutatjuk, milyen rendszer alapján működött a tao-támogatási programok jóváhagyása.

Kormányzati jóváhagyás kellett minden 300 millió forint feletti programra

A Tao. törvény szerint hat látvány-csapatsportág esetében lehetett sportfejlesztési programot benyújtani: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és röplabda. A támogatásra többféle szervezet is jogosult: országos sportági szakszövetség, szakszövetség tagjaként működő amatőr sportszervezet, hivatásos sportszervezet, látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, valamint a Tao. törvényben meghatározott sportköztestület.

A szervezetek által benyújtott sportfejlesztési programok határozták meg az igényelt tao-támogatás célját és keretét. Azonban nem volt egyetlen központi “tao-hatóság”, amely minden program sorsáról döntött volna:

• Az amatőr és hivatásos sportszervezetek, illetve a látvány-csapatsport fejlesztésére létrehozott alapítványok esetében az adott sportág országos szakszövetsége járt el.

• A sportakadémiák, a szakszövetségek és a sport stratégiai fejlesztését szolgáló szervezetek esetében pedig a sportért felelős miniszter volt a jóváhagyó.

Az amatőr és hivatásos sportszervezetek, illetve a látvány-csapatsport fejlesztésére létrehozott alapítványok esetében az adott sportág országos szakszövetsége járt el.

A sportakadémiák, a szakszövetségek és a sport stratégiai fejlesztését szolgáló szervezetek esetében pedig a sportért felelős miniszter volt a jóváhagyó.

A jóváhagyónak vizsgálnia kellett, hogy a kérelmező megfelel-e a Tao. törvény jogosultsági feltételeinek, hiánytalanul benyújtotta-e az előírt dokumentumokat, a program összhangban van-e az adott sportág fejlesztési koncepciójával, és mekkora keretösszeg áll a sportág rendelkezésére. Az ingatlanfejlesztéseknél a kérelmezőnek vállalnia kellett, hogy nyílt pályázatot ír ki annak megvalósítására, 300 millió forint feletti ingatlanprojekteknél pedig figyelembe kellett venni a térségben már meglévő sportlétesítmények piaci helyzetét is.

Minden 300 millió forint feletti program esetén szükség volt a sportért és az adópolitikáért felelős miniszter véleményére is a szakági szövetségek döntése előtt. Ha nem volt egyetértés a két miniszter között, a kormány közösen döntött a program jóváhagyásáról. A jóváhagyott sportfejlesztési program azonban önmagában még nem jelentett megkapott pénzt.

A jóváhagyás után kellett támogatót keresni a program mögé

A sportfejlesztési program elfogadásával ugyanis csak megnyílt a keret a támogatások gyűjtésére. A program jóváhagyása után lehetett támogatót állítani a program mögé, akitől támogatási igazolást kellett kérni, rögzítve a konkrét anyagi támogatást. Ehhez a kedvezményezettnek többek között nyilatkoznia kellett az önrészről, a támogató köztartozás-mentességéről, és arról, hogy a támogató legalább az igazolásban szereplő összeget a rendelkezésére bocsátja.

Így például egy 500 millió forintos, jóváhagyott sportfejlesztési program nem jelentett 500 millió forint ténylegesen megszerzett támogatást, ha nem volt mögötte támogató. A jóváhagyott programot a szervezeteknek közzé is kellett tenniük a honlapjukon, benne szerepeltetve annak költségtervét és a jóváhagyott támogatás összegét. Erről nyilvántartást kellett vezetnie emellett a programot jóváhagyó szervezetnek is.

Ezzel rekonstruálható minden egyes konkrét tao-projekt útja: a jóváhagyó határozat, az sportfejlesztési program, a költségterv és a kiállított támogatási igazolások is egymással összevethetők. Ezért egy tao-program vizsgálatakor legalább három kérdésre kell választ keresni: mit hagytak jóvá, ki hagyta jóvá, és a jóváhagyott összegből végül mennyi mögé állítottak tényleges támogatási igazolást és finanszírozást?

Három konkrét ügyet mutatunk be

A rendszer működését a jogszabályoknál talán jobban bemutatják azok az ügyek, amelyekben végigkövethető, mi történt a sportfejlesztési program benyújtása után. A sport-tao-támogatásokat összesítő honlapon három ügyet mutatunk be:

• A Nyíregyházi Kosárlabda Klub 2025/2026-os, viszonylag kis összegű sportfejlesztési programját, amit a szakszövetség hagyott jóvá, és a beruházás fizikailag is megvalósult.

• A Pilisi Labdarúgó Klubnál több mint 700 millió forintnyi tao-támogatást hagytak jóvá 2016-ban, a keretet viszont nem sikerült tényleges támogatásokkal feltölteni, így nem épült meg az eredetileg tervezett sportcsarnok sem.

• A Debreceni Egyetem Atlétikai Clubjának jégkorong-akadémiájának programjáról pedig már nem a sportági szövetség, hanem a minisztérium döntött.

A Nyíregyházi Kosárlabda Klub 2025/2026-os, viszonylag kis összegű sportfejlesztési programját, amit a szakszövetség hagyott jóvá, és a beruházás fizikailag is megvalósult.

A Pilisi Labdarúgó Klubnál több mint 700 millió forintnyi tao-támogatást hagytak jóvá 2016-ban, a keretet viszont nem sikerült tényleges támogatásokkal feltölteni, így nem épült meg az eredetileg tervezett sportcsarnok sem.

A Debreceni Egyetem Atlétikai Clubjának jégkorong-akadémiájának programjáról pedig már nem a sportági szövetség, hanem a minisztérium döntött.

Az ügyekről bővebben a kormany.hu/sporttao oldalon olvashat, ahol interaktív diagramokon, térképen és táblázatban foglaltuk össze a társasági adóból származó sporttámogatások adatait, összegeit és kedvezményezettjeit.

A kormányzati adatriport részletesen bemutatja a korábbi támogatási folyamatokat és a rendszer működésének sajátosságait.

Forrás: Magyarország Kormánya.