Fokozódó feszültség a Perzsa-öbölben: újabb eszkalációtól tartanak az Irán elleni háborúban

A Tagesschau beszámolója szerint egyre fokozódik az aggodalom a Perzsa-öböl menti államokban az Irán elleni háború esetleges újabb eszkalációja miatt, ami a térségben komoly védelmi és gazdasági átrendeződéseket indított el. A manamai biztonsági konferencián, a Manama Dialogue keretében összegyűlt politikusok és szakértők központi témája az volt, vajon az Egyesült Államok tervez-e újabb jelentős katonai csapást Irán ellen. A konfliktus immár hat hónapja tart, ezalatt a régió országai kénytelenek voltak új exportútvonalak és regionális szövetségek után nézni, mivel a megszokott kereskedelmi útvonalak veszélybe kerültek, az olaj- és gázszállítások pedig folyamatosan akadoznak.

Hasan Alhasan, az IISS kutatóintézet szakértője szerint általános a várakozás egy újabb eszkalációs fázisra. A szakértő úgy véli, a Donald Trump vezette amerikai kormányzat jelzései arra utalnak, hogy a katonai előkészületek már folyamatban vannak. Bár a harcok újabb köre közvetlenül az amerikai félidős választások után bekövetkezhet, Alhasan hangsúlyozza, hogy a konfliktus további elmérgesedése nem tekinthető elkerülhetetlennek, ugyanakkor a bizonytalanság rányomja bélyegét a teljes régióra.

A konferencián részt vett Nils Schmid, a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkára is, aki kiemelte, hogy a háború hatásai már most is súlyosan érintik a régiót és a világgazdaságot. A növekvő olajárak és az infláció közvetlen veszélyt jelentenek a német és az európai gazdaság stabilitására is. Schmid szerint ezért elengedhetetlen a diplomáciai megoldások keresése, bár a jelenlegi helyzetben kérdéses, mennyire hatékonyak a nemzetközi felhívások, különösen ha Irán válaszul ismét energiaipari létesítményeket vagy katonai bázisokat vesz célba.

A diplomáciai erőfeszítések mellett a régió országai a saját védelmük megerősítésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Mariam al-Dhain, bahreini parlamenti képviselő szerint országa felkészült a kihívásokra, és a vezetés higgadtan kezeli a biztonsági kockázatokat. A háttérben azonban Sascha Bruchmann katonai elemző szerint komoly fegyverkezési hullám zajlik: a térség államai jelentős összegeket fektettek be amerikai védelmi rendszerekbe, valamint drónelhárító technológiák beszerzésébe, miközben saját katonai struktúráikat is átalakították. A szakértő kiemelte, hogy a térség országai például egy Ukrajnával kötött, drónelhárításra vonatkozó technológiai megállapodással is igyekeznek növelni védelmi képességeiket.

A szakértők szerint a Perzsa-öböl menti államokban érezhető a frusztráció az Egyesült Államok irányába, mivel a háború kitörése ellenére az arab partnerek figyelmeztetései nem találtak meghallgatásra. Ez a bizalomvesztés új regionális biztonsági szövetségek kialakulásához vezetett. Alhasan példaként említette a Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán közötti védelmi együttműködést, de más országok is keresik a diverzifikációt, például Dél-Korea védelmi rendszereinek bevonásával vagy az Egyesült Arab Emírségek esetében az izraeli technológia alkalmazásával.

Az európai szerepvállalás kapcsán Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök a konferencia megnyitóján határozottabb fellépést sürgetett. Szerinte az Európai Uniónak katonai eszközökkel is bizonyítania kell elkötelezettségét a tengeri kereskedelmi útvonalak szabadsága mellett, különösen az Aspides tengeri misszió keretében. Bár jelenleg öt uniós tagállam vesz részt a műveletben, a görög kormányfő szerint ez a szám akár tízre is emelkedhetne, amennyiben az európai államok valóban komolyan veszik a térség biztonsági igényeit.

A diplomáciai csatornák ugyanakkor továbbra is nyitottak: míg Bahrein nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat Teheránnal, Katar közvetítőként próbál fellépni az Egyesült Államok és Irán között, hogy elkerüljék a várt eszkalációt. A helyzet összetettségét mutatja, hogy a nukleáris és rakétaprogramok kérdése továbbra is megoldatlan, ami hosszú távon is fenyegeti a régió biztonságát. A világszerte tapasztalható élelmiszerár-emelkedés, amely 2022 óta a legmagasabb szintet érte el, szintén összefüggésbe hozható a konfliktusokkal és az extrém időjárási jelenségekkel, ami tovább növeli a globális gazdasági nyomást.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzetben a katonai felkészülés mellett a diplomáciai párbeszéd fenntartása az egyetlen járható út a teljes körű regionális háború elkerülése érdekében. A szakértők szerint a következő hetek kritikusak lesznek, különösen az amerikai választási eredmények és az azt követő politikai lépések tükrében. A térség államai számára a legfontosabb feladat most a stratégiai autonómia növelése, miközben továbbra is keresik a megfelelő egyensúlyt a hagyományos szövetségesek és az új, regionális partnerek között.