Nyilvánosságra hozta az 1945 és 1990 közötti állambiztonsági iratok első csoportját a Történeti Levéltár

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára megkezdte az 1945 és 1990 közötti állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalát.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2026. november 4-én hozta nyilvánosságra az ügynökaktákként emlegetett, eddig titkos dokumentumok első csoportját. Ezzel teljesül a rendszerváltás ígérete, az ország szembenézhet saját múltjával.

Az 1945 és 1990 között működött állambiztonsági szolgálatok titkos iratai közül négy csoport válik nyilvánossá és online kereshetővé két lépésben. Ezentúl elérhető a 6-os kartonként emlegetett csoport, amely a hálózati személyek nyilvántartási lapját jelenti. Közzétették a B (azaz beszervezési) naplókat is. Ez a lista sorszám szerint rögzítette, hogy kit szerveztek be 1957 és 1962 között, illetve hogy melyik operatív szervhez tartozott. A mágnesszalagként ismert adatrögzítő eszközökön a H (azaz hálózati) adattárt vezették 1970 után, 58 ezer ügynök személyes adataival és fedőnevével. Mostantól ezeknek a tartalma is nyilvános.

A fennmaradt mintegy 10 ezer B (azaz beszervezési) dossziét folyamatosan hozzák nyilvánosságra, legkésőbb 2027. február 25-ig. Ezekben a szolgálatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket gyűjtötték össze.

A megmaradt iratanyag töredékes. Egy része eltűnt, a legérzékenyebb politikai és gazdasági iratokat ipari méretekben semmisítették meg. A belőlük megismerhető információk bizonyító ereje nem egységes. Megismerhetők belőlük cáfolhatatlan helyzetek, de számos esetben nem egyértelmű, ki figyelt meg kit, mint ahogy a beszervezés körülményeinek ismerete nélkül is nehéz lesz eldönteni, ki működött együtt a szolgálatokkal önös érdekből, és kit zsaroltak vagy kényszerítettek erre.

Az iratokhoz az érintettek vagy azok leszármazottai helyesbítést csatolhatnak. Leírhatják a történteket a saját szempontjukból, kiegészítheti az aktát további információkkal, például a beszervezés körülményeivel. Ezt elektronikus úton lehet beküldeni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, ahol az eredeti aktákhoz csatolják a kiegészítést. Az intézmény azonban sem az akták, sem a beküldött kiegészítések valóságtartalmát nem vizsgálja, azokon nem változtat.

Az iratok nyilvánosságának biztosítása során az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok és az elhunytakhoz fűződő kegyeleti jog védelmének biztosítása alapvető követelmény. A megjelent aktákból kitakarták a személyi azonosítókat (igazolványszám, útlevélszám). Nem láthatóak az olyan különösen érzékeny adatok sem, mint az egészségi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. Ugyancsak név nélkül szerepelnek az esetleges harmadik személyekről írt információk, ahol ez indokolt.

„Nehéz pillanatok ezek, de traumát feldolgozni megbeszélés, kérdések feltétele nélkül nem lehet” – fogalmazott Magyar Péter miniszterelnök a megnyitott ügynökaktákról, arra utalva, hogy az eddig titkos dokumentumok feltárása sok családnak okozhat megrázkódtatást, ha egy felmenőről, rokonról kiderül, hogy jelentett az állambiztonságnak. A kormányfő arra kért mindenkit, hogy méltósággal és emberséggel kezelje ezeket az iratokat.

A múlt bűneiért nem kizárólag, de elsődlegesen a rendszer felelős. A jelen nemzedék felelőssége abban áll, hogy az információkat alapos mérlegelés után, az emberi méltóság megőrzésével, a magánélet tiszteletben tartásával, valamint a személyes, érzékeny adatok és az elhunytakhoz fűződő kegyeleti jog védelmével mutassa be. Az is az utókor felelőssége, hogy a napvilágra kerülő információkat éretten, a belőlük megismert emberi sorsokat megértve dolgozza fel. Az akták a diktatúra embertelenségéről mondanak ítéletet, nem egyéni döntésekről. Az igazi bűnösök a rendszer irányítói, a megfigyeléseket, zsarolásokat, megfélemlítéseket elrendelő politikai vezetők voltak. A gyermekek, unokák nem felelhetnek a szülők, nagyszülők tetteiért.

Itt talál további információkat a megnyitott ügynökaktákról.

A dokumentumokhoz az érintettek vagy leszármazottaik elektronikus úton csatolhatnak saját szempontú kiegészítéseket.

Forrás: Magyarország Kormánya.