Magyar Péter: A magyar embereknek joguk van megismerni a saját történetüket

Magyar Péter miniszterelnök a Parlamentben jelentette be az állambiztonsági szolgálatok eddig titkos iratainak fokozatos nyilvánosságra hozatalát.

Az állambiztonsági szolgálatok eddig titkos iratainak nyilvánossá tételéről beszélt a Parlamentben napirend előtti felszólalásában a kormányfő. Magyar Péter arra figyelmeztetett, ez egy többlépcsős folyamat, szerdától csak az adatok egy részét lehet megismerni.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2026. november 4-én hozza nyilvánosságra az úgynevezett ügynökaktákat. Ez az eddig titkos dokumentumok feltárásának első lépése, amelyet a beszervezési dossziék megnyitása követ majd, legkésőbb a kommunizmus áldozatainak február 25-ei emléknapjáig.

„Harminchat éves adósságot törlesztünk most” – mondta a folyamatról napirend előtti felszólalásában Magyar Péter miniszterelnök a Parlamentben. “Adósságot azokkal szemben, akiket megfigyeltek, akiket megzsaroltak, akiknek kettétörték az életét, és azokkal szemben is, akik nem tudják, mi történt a szüleikkel, a nagyszüleikkel, a saját családjukkal. Évtizedek óta vártak hiába a válaszokra. Ennek a kiszolgáltatottságnak most véget vetünk: a magyar embereknek joguk van megismerni a saját történetüket.”

A kormányfő megköszönte azoknak a levéltárosoknak, történészeknek és kutatóknak a munkáját, akik évtizedek óta dolgoznak ezen. Mint mondta, a most nyilvánosságra kerülő adatok nem teljesek, de ez nem lehet érv amellett, hogy tovább titkolják az iratok tartalmát.

Az iratok egy része korábban eltűnt, egy részét a rendszerváltás után szándékosan semmisítették meg. Sok esetben elsőre nehéz felderíteni, hogy egy aktában szereplő név egy megfigyelt embert jelent, vagy annak a neve, aki valakit megfigyelt. A dokumentumok nyilvánossága nem egy-egy emberről mond ítéletet, hanem a diktatúra embertelenségéről – mondta a miniszterelnök. A valódi bűnösök a politikai vezetők, akik irányították az elnyomó rendszert, megrendelték a megfigyeléseket – tette hozzá. Volt, akit megpróbáltak beszervezni, és ellenállt. Volt, aki aláírt, de később megtagadta az együttműködést. Volt, akit megzsaroltak, és volt, aki önként, előnyökért vállalta mások megfigyelését – vázolta a lehetséges életutakat a megjelenő nevek mögött Magyar Péter.

„Ez a nemzet (…) csak akkor tud gyógyulni, ha szembenézünk a traumákkal és saját felelősségünkkel is” – fogalmazott. „Mindegyikük történetének megismerése szükséges ahhoz, hogy megértsük a diktatúra végtelen gonoszságát.”

A kormányfő szerint a szembenézés nehéz lesz, a felmerülő kérdések miatt időre, őszinteségre és egymás iránti emberségre lesz szükség. Azzal folytatta, hogy a múlt megismerésének nem lehet célja a nyilvános megbélyegzés vagy megszégyenítés. A gyerekek és az unokák pedig semmilyen felelősséggel nem tartoznak a szüleik vagy a nagyszüleik tetteiért. Ezért a kormányfő felelősséget kért a sajtótól és a közélet szereplőitől is.

„A 20. század következményei ma is velünk élnek” – mondta Magyar Péter miniszterelnök. “Tegyük meg az első lépést a gyógyuláshoz vezető úton. A hősöknek tisztelettel, az áldozatoknak igazsággal, a gyermekeinknek őszinteséggel tartozunk. Harminchat év után ideje teljesítenünk ezt a kötelességünket.”

A dokumentumok feltárása november 4-én kezdődik, a folyamat a tervek szerint a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig zárul le.

Forrás: Magyarország Kormánya.