Vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Fidesz-KDNP az ügynökakták ügyében
A Fidesz-KDNP vizsgálóbizottság felállítását indítványozta az Országgyűlésben az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának körülményei miatt.
A Fidesz-KDNP vizsgálóbizottság felállítását indítványozta az Országgyűlésben az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának körülményei miatt.
Magyar Péter miniszterelnök dublini látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett, a találkozó helyszíneként Kárpátalja merült fel.
Az ügyészség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói jelentek meg a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál, ahol dokumentumokat foglaltak le. Az érintettek politikai bosszúként értékelik az intézkedést.
Apáti István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke pertársaság alapítását javasolja azoknak, akiket tévesen vádoltak meg ügynökmúlttal az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala során.
Tarr Zoltán miniszter a parlament társadalmi részvétel bizottságának ülését követően leszögezte, hogy a tévesen rögzített nevek miatt indult eljárás eredményéig nem hozható további intézkedés. A tárcavezető kiemelte, hogy a levéltár független intézményként felel az adatokért, a kormányzat pedig nem avatkozik be a szakmai munkába.
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója szerint az ügynökakták iránti társadalmi érdeklődés jelentősen megnőtt, miközben a téma megítélése ellentmondásos.
A Kereszténydemokrata Néppárt jogi segítséget nyújt azoknak, akiknek az ügynökakták nyilvánosságra hozatala miatt sérültek a jogaik. Latorcai Csaba ügyvezető alelnök szerint az intézkedés ártatlan embereket hurcolt meg.
Cseh Gergő Bendegúz főigazgató elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivataltól érkező, strukturálatlan mágnesszalagok feldolgozása során fellépett technikai hiba miatt 164 személyt tévesen hálózati kapcsolatúként azonosítottak. A levéltár vezetője a történtek miatt bocsánatot kért és felajánlotta lemondását.
A Fidesz és a KDNP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, hogy kiderítsék a politikai felelőseit az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körüli botránynak.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága határozatképtelenség miatt nem tudta megtartani hétfői ülését, amelyen az ügynökakták körüli ellentmondásokat vitatták volna meg.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a közelmúltban nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok körüli ügy még nem zárult le, a politikai felelősök megnevezését követelik.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfő reggel rendkívüli nyílt ülésen vizsgálja meg a nyitottaktak.hu oldalon megjelent, téves adatokat is tartalmazó iratok ügyét. Apáti István bizottsági elnök az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetőit is meghallgatja a történtekről.
Az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatos adatvédelmi incidens miatt a Fidesz politikai felelősségre vonást követel. A párt szerint tisztázni kell, kik és milyen nyomásra tették elérhetővé a hiányos adatbázist.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elhárította azt a technikai hibát, amely miatt tévesen szerepeltek nevek a nyilvános adatbázisban. A főigazgató minden érintettől bocsánatot kért a történtek miatt.
Bóka János a nyitottaktak.hu oldal leállítását követeli, miután az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elismerte, hogy tévesen tüntettek fel megfigyelt személyeket besúgóként.
A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, Dócs Dávid szerint a kormány elszalasztotta a történelmi esélyt az ügynökakták rendezésére. A politikus kifogásolja, hogy az adatbázisból hiányoznak az operatív tisztek nevei és több egykori kormányfő érintettsége is.
Rétvári Bence sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Magyar Péter személyes felelőssége az ügynökakták körüli szakmai hiba, amiért ártatlan személyeket is érintett a lista.
Egy informatikai rendszerhiba következtében mintegy 160, korábban megfigyelt személy neve került ki tévesen a nyitottaktak.hu weboldalra. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az érintettek adatainak törlését megkezdte, és belső vizsgálatot folytat a technikai mulasztás részletes okainak feltárására.
Magyar Péter bocsánatot kért Lezsák Sándortól, miután az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára informatikai hiba miatt tévesen tüntette fel nevét a hálózati személyek között.
Szikora János rendező a nyilvánosságra hozott állambiztonsági nyilvántartásból értesült arról, hogy a neve szerepel az aktákban. A volt színházigazgató tagadja, hogy beszervezték volna.
A szakértő szerint a múltbéli eseményekkel való szembenézés elmaradása hátráltatja a társadalmi tisztánlátást. A bűnbakképzés helyett a történelmi tények feltárására lenne szükség.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elnézést kért Lezsák Sándortól, amiért egy technikai hiba miatt hálózati személyként tüntették fel az adatbázisban.
Az Országgyűlés korábbi alelnöke közleményben reagált az őt ért vádakra, kijelentve, hogy nem volt ügynök, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
A nyitottaktak.hu oldalon mintegy 60 ezer hálózati személy adatai váltak nyilvánossá. A kormányfő szerint a lépés rávilágít arra, miért akadályozták évtizedekig a múlt feltárását.
Latorcai Csaba szerint az ügynökakták önmagukban nem bizonyítanak semmit, a múlt feldolgozása mellett pedig a jövőbeli kérdésekre kellene koncentrálni.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozatban reagált az ügynökakták nyilvánosságra kerülésére, amelyben bocsánatot kértek az érintett áldozatoktól.
Szita Károly kaposvári polgármester videóban reagált a róla megjelent ügynökaktákra, határozottan tagadva a hálózati múlttal kapcsolatos állításokat.
Tarr Zoltán miniszter bejelentette, hogy szakértői munkacsoport segíti a nyilvánosságra került titkosszolgálati iratok okozta traumák feldolgozását.
Tarr Zoltán miniszter a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratok közzétételéről beszélt, hangsúlyozva a múlt feldolgozásának fontosságát.
Karácsony Gergely közösségi oldalán reagált a dokumentumok nyilvánosságra kerülésére, hangsúlyozva, hogy a lépés segít a társadalomnak feldolgozni saját történelmét. A főpolgármester kiemelte a Kenedi Jánoshoz hasonló kutatók szerepét, akik évtizedek óta küzdöttek azért, hogy a diktatúra titkai ne maradjanak a demokrácia rejtett terhei.
A miniszterelnök budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a demokratikus berendezkedés alapja az állambiztonsági múlt átlátható kezelése.
A hírszerzéssel összefüggő III/I-es ügynökakták nem válnak nyilvánosan kutathatóvá. A döntést Magyar Péter miniszterelnök jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján.
A rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán tartott sajtótájékoztatót Magyar Péter Budapesten. A politikus a dokumentumok kezelésének módjáról beszélt.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára egy új, online kereshető felületen teszi közzé az 1990 előtti állambiztonsági iratok egy részét. A kezdeményezés célja a titkosszolgálati tevékenység teljes körű feltárása.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán szakértők hangsúlyozták, hogy a társadalomnak érettséggel és önmérséklettel kell viszonyulnia a feltáruló információkhoz.
Az állambiztonsági szolgálatok hálózati állományáról fennmaradt dokumentumok rávilágítanak a beszervezések változatos motivációira és a jelentők körének összetételére. A kényszertől a meggyőződésig tartó skálán mozgó együttműködők hálózata földrajzilag egyenlőtlenül oszlott meg az országban.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése. Magyar Péter kiemelte: a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb vállalását teljesítik, és egyben egy 36 éves adósságot törlesztenek az ügynökakták november 4-i nyilvánosságra hozatalával. A kormányfő felszólalására reagálva a Mi Hazánk frakcióvezetője Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök október 23-i meghívását bírálta, a KDNP frakcióvezetője pedig azt mondta, Gyurcsány Ferenccel sem ünnepeltek együtt, Magyar Péterrel és Baka Andrással sem fognak.
Magyar Péter miniszterelnök a Parlamentben jelentette be az állambiztonsági szolgálatok eddig titkos iratainak fokozatos nyilvánosságra hozatalát.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben jelentette be, hogy november 4-től megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, teljesítve ezzel a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb vállalását.
A november 4-én nyilvánossá váló állambiztonsági iratok kapcsán a közmédia háromrészes műsort indít, amely a múlt feldolgozásának pszichológiai és történelmi vetületeit járja körül.
Magyar Péter az Országgyűlésben jelentette ki, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával egy 36 éves adósságot törlesztenek a magyar társadalom felé.
November 4-től nyilvánossá válnak több tízezer egykori ügynök adatai. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója szerint az iratok értelmezése szakértelmet igényel.
November 4-én válnak nyilvánossá a szocialista diktatúra ügynökaktái, amellyel a Tisza egyik legfőbb vállalása teljesül. A döntés célja az állambiztonsági iratok szélesebb körű megismerhetősége.
Magyar Péter közölte, hogy a Tisza egyik legfőbb vállalását teljesítve november elején teszik közzé a szocialista korszak ügynökaktáit.
Az Országgyűlés keddi ülésén megválasztotta a Médiatanács új tagját és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal három elnökhelyettesét, emellett tárgyalták az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának elhalasztását.
A parlamenti képviselők keddi ülésükön megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal három elnökhelyettesét, valamint döntenek az idei költségvetés módosításáról, az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a december 24-i munkaszüneti nap kérdéséről is.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elindítja a Nyitottaktak.hu oldalt, amelyen keresztül négy dokumentumtípus lesz kutatható. A nemzetközi szinten is egyedülálló adatbázisban a hatos kartonok, a B-naplók és a beszervezési dossziék is elérhetővé válnak.
A Tisza Párt kezdeményezte az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvény hatályba lépésének elhalasztását, hogy több idő jusson az iratanyagok előkészítésére.
Az Országgyűlés elfogadta a kommunista rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvényjavaslatot. Az első dokumentumok 2026. október 22-én válnak elérhetővé.
Több mint harmincéves adósságot törlesztve megnyitják az ügynökaktákat, hogy feltárják a kommunista rendszer titkosszolgálati tevékenységét.
Az Országgyűlés keddi ülésén több jelentős jogszabályt is elfogadott, amelyek érintik a szakképzési rendszert, az állambiztonsági iratok kutathatóságát és az igazságügyi eljárásokat.
Az Országgyűlés elfogadta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló új törvényjavaslatot. A jogszabály az 1956-os forradalom 70. évfordulóján lép hatályba.
Az Országgyűlés hétfőn és kedden három jelentős törvényjavaslatot vitat meg, amelyek az ügynökakták nyilvánosságát és az igazságszolgáltatást érintik.
Az Országgyűlés a jövő héten három kiemelt törvényjavaslatról dönt, amelyek az ügynökakták nyilvánosságát, az igazságügyi rendszert és az Alkotmánybíróság működését érintik.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala során több tízezer érintett neve válhat ismertté.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében Rainer M. János történész, akadémikus tölti be a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság elnöki tisztségét.
A kabinet az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával a rendszerváltás több mint harmincéves ígéretét kívánja teljesíteni.
Társadalmi egyeztetés indult az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, a kormány új törvényjavaslattal tenné kutathatóvá a titkosszolgálati iratokat.
Az Országgyűlés kedden megkezdte az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslat általános vitáját.