Melléthei-Barna Márton: 36 évvel vagyunk megkésve – megnyílhatnak az állambiztonsági akták

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden, az MTI beszámolója alapján.

Melléthei-Barna Márton (Tisza), a törvényjavaslat előterjesztőjeként hangsúlyozta: bár 36 évvel vagyunk a rendszerváltás után, pont ennyi idővel vagyunk megkésve a törvény elfogadásával.

A Tisza-kormány a rendszerváltás adósságát kívánja rendezni azzal, hogy nyilvánosságra hozza a diktatúra során a hálózatokkal együttműködők listáját és azok beszervezési kartonját a múlt megismerése és feldolgozása érdekében.

A törvényhozó képessége és a szakértők tudása megvolt eddig is, de a politikai akarat mindeddig hiányzott. Ebben az előző kormányok felelőssége egyetemleges – tette hozzá.

Kijelentette: a múlt kutathatósága nem lehet politikai alku vagy mérlegelés kérdése.

Ma már az érintettek jelentős része nincs közöttünk – sem azok, akik jelentettek, sem azok, akikről jelentettek – és bár a saját magunkra vonatkozó információk jelenleg is kikérhetők, ezzel kevesen éltek, és ez társadalmi szinten nem adott megnyugtató válaszokat.

Megemlítette, hogy kiadták neki a nagyszülőjéről összeállított iratokat, amelyek közt szerepelt Balogh György, korábbi kisgazda országgyűlési képviselő „Róka” fedőnevű hálózati személyi adatlapja.

Melléthei-Barna Márton közölte, a javaslat célja, hogy a társadalom szembe tudjon nézni azzal, hogyan működött az állambiztonság 1990 előtt, kik voltak ennek részesei, és ők a rendszerváltás után milyen karriert futottak be. A cél az , hogy szembenézzünk a múlttal – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem a sebek feltépése a céljuk.

A jogalkotás célja a nemzetbiztonsági minősítések lehető legszélesebb körű feloldása, és az iratok átadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára számára, hogy azok kutathatók legyenek – emelte ki.

Fontosnak nevezte a hálózattal együttműködést megtagadó, beszervezni kívánt emberek azonosíthatók és megnevezhetők legyenek. A nyilvánosságra hozatal nekik is erkölcsi elégtételt fog adni – mondta.

Közölte: jelentősen szűkítik a továbbra is minősített iratanyagok körét. A törvény hatályba lépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk levő valamennyi iratot, adatbázist átnézni, és dönteni a minősítés fenntartásáról. Amelyeknél a titoktartást nem kezdeményezik, átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek elkezdik az elemzéseket és felkészülnek az október 22-i nyilvánosságra hozatalra. Azokat, ahol a minősítést fenntartják a szolgálatok, egy bizottság is véleményezi majd, amelyben több lesz a civil, mint a nemzetbiztonsági szakértő – ismertette.

Azt is fontosnak nevezte, hogy megszűnik az ügynök jelenlegi definíciója, amely értelmében a hatályos törvény szerint 150-180 ezer személyből csak az lenne megnevezhető ügynöknek, akinek megvan a dossziéja, de ezekből csak kevés maradt fenn.

A kidolgozott koncepció szerint a hálózattal kapcsolatba kerültek nevének, beszervezési módjának és értékelésének nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen, azonban a teljes jelentések nyilvánosságra hozatala indokolatlan, de bővíteni kell a kutathatóság körét, és könnyíteni kell a közzététel szabályait, amely több más törvény módosítását is előrevetíti – jelezte.

Kormány: a javaslat lehetőséget ad, hogy szembenézzünk a múlttal

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy ez a javaslat újabb mérföldkő, egy újabb jelentős lépés, amellyel a rendszerváltás egy meg nem valósult ígéretének beteljesüléséhez kerülhetnek közelebb. A Fidesz-KDNP-kormány is többször tett ígéretet az ügynökaktákra vonatkozóan, de nem teljesítette azt – idézte fel.

Úgy vélte, az ügynökakták régóta kardinális pontot jelentenek a társadalom sok területén. A javaslat nemcsak a történeti kutatásokat könnyíti meg, hanem az egyes személyekhez kapcsolódó adatok bárkinek online elérhetők lesznek – magyarázta.

Kiemelte: a javaslat fő célja a nyilvánosság szolgálata, azé a nyilvánosságé, amelyet korábban olyan sokszor kizártak. Ezzel egy komoly elmaradás ledolgozását kezdik meg – magyarázta.

A tárcavezető kitért rá: hiba lenne azt várni, hogy így végre lesz egy fekete-fehér lista arról, hogy ki volt jó, ki volt rossz. Ez a javaslat nem fog segíteni, hogy bűnösökre és áldozatokra osszuk a társadalmat, de elérhető lesz sok információ, amelyek alapján közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megtudjuk, ki milyen módon vett részt a rendszerváltást megelőző pártállami működésben – közölte.

Tarr Zoltán hangsúlyozta: a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a személyiségi jogok védelmét biztosítva szembenézzünk a múlttal, amelyet az előző rendszerek elfedve tartottak előlünk.

Kiemelte: a kormány teljes mértékben támogatja a javaslatot, ezzel azon demokratikus út mellett teszik le voksukat, amelyen már évek óta járnia kellene Magyarországnak. A javaslattal a folyamatos titkolózást szüntetik meg – jelentette ki.

Úgy látja, a javaslat egy soha nem vállalt ígéret teljesítését jelenti és azt, hogy szakítanak azzal az úttal, amelyen Magyarország eddig járt, így valódi demokratikus ország lehet.

A kormányzat képviselői szerint a javaslat elfogadása elengedhetetlen lépés a demokratikus értékek megerősítéséhez és a múltbéli titkolózás felszámolásához.

Czakó Czirbus Pál a Tisza vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy ez a javaslat egy nemzet lelkiismerétől szól. Harminchat év telt el a rendszerváltás óta, nem félhet az ország a saját múltjától, nem halogathatja tovább a múlt feltárását – vélekedett.

Közölte: az előző kormánynak is minden politikai lehetősége megvolt, hogy törlessze ezt az adósságot, megtehette volna, hogy teljeskörűen megnyitja a levéltárakat és végleg lezárja az ügynökaktákról szóló történelmi vitát.

Úgy fogalmazott, hogy a javaslattal a Tisza egy fontos ígéretét teljesítik most, ők nemcsak beszéltek erről, hanem meg is csinálják.

Nem lehet érdek a diktatúra titkainak őrzése, ugyanakkor az igazság feltárása igen, és éppen ezt szolgálja a javaslat – mondta a képviselő.

Fidesz: a diktatúra áldozatai nem válhatnak a demokrácia áldozatává

Gulyás Gergely (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy Magyarországon az úgynevezett ügynökakták – vagyis a kommunista állambiztonsági szolgálat által felhalmozott iratok – kutathatók, széles körben megismerhetők. Szerinte az Országgyűlés alá tartozó Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az elmúlt években komoly tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy feltárja iratokból azt, amit lehet. Megjegyezte, a 2017-ben a történeti levéltárnak átadott állambiztonsági mágnesszalagokkal kapcsolatban is jelentős kutatások voltak.

Azt mondta, a törvényjavaslattal kapcsolatos legfőbb kritikája az, hogy nem teljesen érti, a NEB helyett miért hoz létre a kormány egy saját maga alá rendelt, a minősített iratok felülvizsgálatát segítő testületet. Ha a NEB nem jól látja el feladatát, akkor módosítható a törvény – mutatott rá, kívánatosnak nevezve, hogy a most létrehozandó testület tagjai essenek át nemzetbiztonsági átvilágításon.

Gulyás Gergely egyetértett azzal, hogy a diktatúra titkai nem maradhatnak a demokrácia titkai is, de szerinte ez azzal együtt igaz, hogy a diktatúra áldozatai nem válhatnak a demokrácia áldozatává. A beszervezettségnek fokozatai voltak, és a hatos karton sem igazol semmit a beszervezéssel kapcsolatban – magyarázta.

Véleménye szerint nem érdemes abban reménykedni, hogy az iratanyag óriási újdonságokat hoz, ugyanakkor valamivel nagyobb nyilvánosság biztosítható. Minden szembenézés helyes, minden olyan vita helyes, amely felhívja a figyelmet arra, mit jelentett a diktatúra, a szabadság hiánya – hangoztatta.

KDNP: helyes irány a törvényjavaslat

Latorcai Csaba (KDNP) azt mondta, frakciója a törvényjavaslatot egy újabb lépésnek és helyes iránynak tekinti a kommunista állambiztonság iratainak nyilvánosságra hozásakor. Elmondta, a KDNP és a jogelődje a nyilas, majd később a kommunista diktatúra fő áldozatai voltak, sokakat kényszerítettek emigrációba, akik pedig itt maradtak, megpróbálták megnyomorítani őket.

Az ellenzéki képviselő helyesnek tartotta, hogy időről időre felülvizsgálják a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt titkos iratokat, de figyelni kell arra, hogy az ország érdekei ne sérüljenek.

Úgy látta, a törvényjavaslat azt a veszélyt hordozza, hogy a későbbiekben nem lesz fenntartható az irat minősítése akkor sem, ha az a titkos információgyűjtés felfedéséhez vezetne, ha azáltal megismerhető lenne Magyarország rejtjelrendszere, ha az sértené az ország nemzetgazdasági érdekeit, védelempolitikai céljait, vagy ha sérti a honvédség nemzetközi kapcsolatait. Javasolta ennek a kérdésnek az áttekintését.

Latorcai Csaba szerint a jövőben akkor sem lesz fenntartható az irat minősítése, ha az olyan emberre vonatkozik, aki 2020-ig a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott. Ez kérdésessé teszi, hogy valóban csak a rendszerváltás előtti időszakot akarják vizsgálni, vagy az azt követőt is – firtatta.

Szerinte garanciát jelentene az, ha a most létrehozandó testület nem a kormány alá tartozna. Szorgalmazta, hogy ne új testületet hozzanak létre, hanem módosítsák a Nemzeti Emlékezet Bizottságára vonatkozó szabályokat.

Mi Hazánk: az ügynökakták teljes körű nyilvánosságát nem garantálja a törvényjavaslat

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy értékelt: sem az ügynökakták érdemi felülvizsgálatát, sem a későbbi teljes körű nyilvánosságát nem garantálja a törvényjavaslat. Úgy vélte: Tisza által tervezett szabályozás szerint csak az az ügynökakta lenne nyilvános, amelyikről „Magyar Péter is úgy gondolja, hogy nyilvánosságra szabad hozni, mert nem sérti az érdekeiket”.

Ezt a véleményét arra alapozta, hogy az előterjesztés által létrehozni kívánt bizottság mind a 11 tagját a kormány nevezheti ki, és nemzetbiztonsági ellenőrzésüket sem követelnék meg. Hozzátette: ha a bizottság javaslata ellenére egy akta titkosítását mégsem oldanák fel, arról csak a miniszterek lesznek kötelesek a kormánynak beszámolni, így a javaslat valójában nem garantálná a transzparenciát, csupán egy „szigorúan kormányzati kontroll alatt tartott szűrőt hozna létre, amely lehetőséget adna a politikai érdekek szerinti szelektív nyilvánosságra”.

Azt javasolta, a bizottságnak legalább két tagjára tehessen javaslatot az ellenzék.

Arra is kitért: a jelenlegi szabályok szerint egy akta titkosításának fenntartása akkor lehetséges, ha az érintett személy 1990. február 14. után is a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott. Indokolatlannak nevezte ezt nem szüntetnék meg, hanem csak az időkorlátot tolnák ki 2020. január 1-jére.

A képviselő az iratnyilvánosság kiterjesztése mellett érvelt, szerinte a rendszerváltás előtti állami vállalatok, minisztériumok iratait is át kellene adni a levéltárnak.

Hangsúlyozta: pártja mindig támogatta az ügynöklisták nyilvánosságát, erre vonatkozó javaslataikat azonban a Fidesz az elmúlt években 20 alkalommal szavazta le.

Képviselői hozzászólások

Néher András (Tisza) felszólalásában a Fideszt bírálta, emlékeztetve, hogy a párt 1990-ben az ügynökakták nyilvánosságával kampányolt, de kormányon sem 1998 és 2002 között, sem 2010 után, már kétharmados felhatalmazása birtokában nem teremtette meg a teljes átláthatóságot. Csak 2019 után a Fidesz és a KDNP képviselői 20-szor szavazták le a parlamentben – legutóbb 2025 februárjában – hogy az ügynökakták nyilvánosságáról szóló javaslat napirendre kerüljön – tette hozzá.

Megjegyezte: érteni véli, hogy Kövér László volt házelnök és Orbán Viktor volt miniszterelnök miért szavazta ezt le, de – folytatta – Gulyás Gergely miért szavazott ellene?

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta: ő maga soha nem szavazott nemmel az ügynökakták nyilvánosságára.

Javasolta, hogy a létrehozandó bizottság tagjainak legyen nemzetbiztonsági átvilágítása, ugyanakkor azt is felvetette: miért nem a Nemzeti Emlékezet Bizottságát használja a javaslat, miért nem ezt a szervezetet alakítja át a kormányoldal a „saját szája íze szerint”.

Melléthei-Barna Márton (Tisza) azt mondta: a törvényalkotó feladata, hogy minden irat átadását érje el, a társadalom feladata pedig az, hogy ha akarja, értékelje ezeket. Az előterjesztő célja, hogy minél nagyobb mértékben hozzanak nyilvánosságra iratokat – közölte.

Néher András (Tisza) a teljes transzparencia jelentőségét hangsúlyozta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: attól, hogy a titokgazda ugyanaz marad, az Országgyűlés alá lehetne rendelni a létrehozandó bizottságot.

Latorcai Csaba (KDNP) kijelentette: valóban nyilvánosságra kell hozni azokat az iratokat, amelyek nem sértik az ország jelenlegi érdekeit. 1990-ben történelmi lehetőséget mulasztottak el, amikor egy teljesen új nemzetbiztonsági rendszert lehetett volna felépíteni, és így többen a Kádár-rendszerből „át tudtak zsilipelni” az új rendszerbe – közölte.

Az elnöklő Kőszegi Krisztián további felszólaló híján lezárta az általános vitát.