Téves hálózati besorolásokat eredményezett a levéltári adatbázis hibás átadása

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) váratlanul érte, hogy október 5-én strukturálatlan formában kapták meg a mágnesszalagok anyagait az Alkotmányvédelmi Hivataltól. A levéltár vezetése bízott abban, hogy a rendelkezésükre álló informatikai eszközökkel a törvényben rögzített november 4-ei határidőig el tudják végezni az adatok feldolgozását.

Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főigazgatója a nemzetbiztonsági bizottság hétfői – határozatképtelenség miatt berekesztett – ülése után beszélt a történtekről. Kifejtette, hogy míg a 6-os kartonok és a beszervezési naplók esetében többszörös ellenőrzésre volt lehetőség, a mágnesszalagoknál az ömlesztett adatátadás nehezítette a munkát. A főigazgató hangsúlyozta, hogy azzal nem számoltak, miszerint bizonyos kódok rossz helyre kerülhettek az adathalmazban.

Hibás adatok a rendszerben

A főigazgató elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapott 60 ezer adatot tartalmazó adatbázis rendkívül rossz állapotban érkezett. A munka során az Excel-táblákban lévő tulajdonneveket, születési adatokat és lakcímeket kellett elszeparálni. A problémát egy kétszámjegyű kód okozta, amely a személyek állambiztonsági kapcsolatát jelölte. 164 esetben a kód nem a megfelelő helyen volt, így az informatikai rendszer az érintetteket tévesen hálózati személyként azonosította.

Minket is sokkolt, amikor kiderült, hogy ártatlan emberek adatai kerültek ki

– fogalmazott Cseh Gergő Bendegúz és ismételten elnézést kért az érintettektől, és megerősítette, hogy felajánlotta lemondását. Kiemelte, hogy amint értesültek a hibáról, a kérdéses adatokat azonnal eltávolították. A főigazgató szerint a 60 ezer adatból 164 volt hibás, és hangsúlyozta, hogy ez a hiba nem kérdőjelezheti meg a közzétett iratanyag valódiságát és hitelességét.

Vizsgálat indul az ügyben

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben. Az eljárás az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapján zajlik, és több adatkezelőt is meg fognak keresni, nemcsak a levéltárat, hanem azt a szervet is, amelytől az adatok átkerültek.

A főigazgató kérdésre válaszolva elmondta, hogy a levéltár jogalkalmazóként járt el, és nem volt mérlegelési joga a közzétételt illetően. Hozzátette, hogy a jövőben a 9 ezer B-dosszié átnézése során fokozottan figyelnek majd a személyes adatok védelmére, mivel ezek az iratok esetenként 100-200 oldalasak is lehetnek. A levéltár tíz státuszt és további anyagi támogatást is kapott a feladat elvégzéséhez.

Cseh Gergő Bendegúz újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyar Péter miniszterelnökkel kétszer találkozott, először az ügynökakták megnyitásakor, majd a november 4-ei sajtótájékoztatón, telefonon azonban nem beszéltek. A főigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a levéltár a honlapján egyéb adatokat, például állambiztonsági archontológiát is közzétesz, amelyben a szervezeti struktúrát és a hivatali pályaképeket mutatják be.

Arra a felvetésre, hogy egyes korábban ügynökként azonosított személyek adatai miért hiányoznak, kifejtette: a levéltár a megkapott adatokat abban a formában őrzi és teszi közzé, ahogyan azokat átvették, így manipuláció, változtatás vagy törlés nem történik.

A levéltár vezetője leszögezte, hogy a közzétett adatbázis az állambiztonsági szolgálat saját nyilvántartása volt, amelyben manipuláció vagy változtatás nem történt, a levéltár pedig a kapott formában őrzi azokat.