Az Országgyűlés kedden elfogadta az új ügynökakta-szabályozást, amely a kommunista diktatúra állambiztonsági iratainak kezelését és kutathatóságát hivatott megújítani. A törvény az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba.
A képviselők 149 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 35 tartózkodó szavazattal fogadták el a javaslatot. A szavazás során a fideszes képviselők döntő többsége tartózkodott, a Mi Hazánk és a Tisza képviselői támogatták a jogszabályt, míg a KDNP-s képviselők megosztottan szavaztak: egy részük tartózkodott, más részük igennel voksolt.
A levéltár szerepének megerősítése
Az előterjesztő szerint a törvény a közös történelmi önismeret és a demokratikus kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A módosítás megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét, amely a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzőjeként működik tovább.
A levéltár feladata a jövőben az iratok megőrzése mellett azok feldolgozása, digitalizálása és a kutathatóság elősegítése lesz. A digitális technológiák alkalmazásával a történeti források a tervek szerint szélesebb körben, gyorsabban és átláthatóbban válnak hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.
Egyszerűsödő adatmegismerés
A jogszabály korszerűsíti az adatmegismerés szabályait, és megerősíti az érintettek jogát arra, hogy a róluk keletkezett adatokat teljes körűen megismerhessék. Az eljárás egyszerűsítése mellett bővülnek a hozzátartozók jogosultságai is.
A törvény lehetővé teszi, hogy a megfigyelt személy megismerhesse a vele kapcsolatban eljáró, állambiztonsággal együttműködő személyek, valamint a hivatalos hivatásos alkalmazottak személyazonosságát.
A törvény elfogadásával a jogalkotó célja a múlt megismerhetőségének biztosítása és a levéltári iratokhoz való hozzáférés átláthatóbbá tétele.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.