Az Országgyűlés keddi ülésén több fontos törvényjavaslatról döntött, amelyek a szakképzési centrumok irányítását, az ügynökakták nyilvánosságát és az igazságügyi eljárások szabályait is érintik.
Elfogadta az új ügynökakta-szabályozást az Országgyűlés kedden, a jogszabály 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba.
Átalakul a szakképzési centrumok irányítási rendszere
Átalakul a szakképzési centrumok irányítási rendszere a szakképzési törvény módosítása nyomán, amelyet 143 igen 42 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadtak el a képviselők.
A szakképzési centrumokban megszűnik a kettős vezetés azzal, hogy kivezetik a kancellári munkakört, az intézményeket főigazgató vezeti majd. Az új vezetési struktúrában csökken a felsővezetők száma, amitől a kormány számottevő megtakarítást vár.
Az új vezetőt nyílt, a szakmai tudást, a szakképzés iránti elkötelezettséget előtérbe helyező pályázaton választják ki, a pályázaton a centrumok korábbi, illetve jelenlegi vezetői is indulhatnak.
Az új struktúrájú centrumvezetés 2027. január 1-jén kezdheti meg működését.
A szakképző intézmények önálló vizsgáztatói jogosultságát további 1 évvel, 2027. december 31-ig meghosszabbítják.
A már működő vizsgaközpontokat a tapasztalatok alapján az engedély kiadását követő 3 éven belül lesz indokolt kötelezően ellenőrizni.
Elfogadta az új ügynökakta-szabályozást az Országgyűlés
Elfogadta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 149 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 35 tartózkodó szavazattal.
Az előterjesztő által a közös történelmi önismeret és a demokratikus kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek mondott törvényjavaslat célja a múlt megismerhetőségének biztosítása.
A módosítás megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét, mint a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzője. A levéltár feladata nemcsak az iratok megőrzése lesz, hanem azok feldolgozása, digitalizálása, a kutathatóság elősegítése és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is. A digitális technológiák alkalmazásával a történeti források szélesebb körben, gyorsabban és átláthatóbban válnak hozzáférhetővé.
Emellett korszerűsítik az adatmegismerés szabályait is, valamint megerősítik az érintettek jogát arra, hogy a róluk keletkezett adatokat teljeskörűen megismerhessék. Egyszerűbbé válik az eljárás, bővülnek a hozzátartozók jogosultságai és lehetővé válik, hogy a megfigyelt személy megismerhesse a vele kapcsolatban eljáró, állambiztonsággal együttműködő személyek és hivatalos hivatásos alkalmazottak személyazonosságát.
A jogszabály az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba.
Megszűnik a bírósági tárgyalások online nyilvánossága
Az Országgyűlés 137 igen szavazattal – 43 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett – elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot.
A módosítás megszünteti a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, továbbá a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos európai uniós szabályozás átültetését kezdeményezi.
A javaslat indoklása szerint a tárgyalási online nyilvánosság megteremtésének eredeti jogalkotói célja a társadalmi kontroll kiteljesítése, valamint a jogi oktatás és tudományos kutatás támogatása volt. E célok önmagukban azonban nem igazolják egy olyan szabályozási rendszer fenntartását, amely az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működésére aránytalan kockázatot telepít.
Módosulnak egyes Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok
Az Országgyűlés 137 igen, 49 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Alkotmánybíróság működését érintő törvénymódosítást, amelyet az alaptörvény júliusban elfogadott tizenhetedik módosításával összefüggésben nyújtott be a kormány.
A jogszabály módosítja a köztársasági elnök jogállásáról, a jogalkotásról, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvények egyes rendelkezéseit.
A változtatás több Alkotmánybíróságra vonatkozó szabály esetében visszaállítja a 2026. január 1-je, illetve 2025. január 1-je előtti állapotot.
A jövőben az Alkotmánybíróság határozatai a Magyar Közlönyben jelennek meg, és nem az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban.
Visszaáll az alkotmánybíróvá válás feltételeit rögzítő, 2011 és 2025 között hatályban lévő szabályozás, így ahhoz, hogy valaki a testület tagja legyen, ismét szükséges lesz a 20 évi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlatot olyan munkakörben eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.
Az alaptörvény 17. módosítása alapján törvényben rögzítik azt is, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása megszűnik a hetvenedik életév betöltésével, illetve, hogy a testület elnökét az Alkotmánybíróság tagjai hároméves időtartamra választják.
A jogszabály meghatározza az Alkotmánybíróság elnökének megválasztására vonatkozó szabályokat is: a jövőben az elnöki megbízatás betöltésére pályázatot kell kiírni, és a testület teljes ülése dönt a pályázó személyek közül az elnökről.
Módosulnak az Alkotmánybíróság ülésének határozatképességére vonatkozó szabályok is.
A elfogadott törvények jelentős része a következő időszakban lép hatályba, meghatározva ezzel a szakképzési intézmények és az igazságügyi szervek jövőbeli működését.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
