Hivatalosan is megkezdi munkáját Baka András, akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt a köztársasági elnöki tisztségre. A politikus megválasztására az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén került sor.
Baka Andrást a parlament titkos szavazáson választotta meg, ahol 140 igen szavazatot kapott 6 nem ellenében. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a voksoláson. A megválasztást rögzítő országgyűlési határozat értelmében az új államfő augusztus 19-én lép hivatalba, megbízatása pedig az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart.
Előzmények és az alaptörvény módosítása
A váltásra az alaptörvény 17. módosítása miatt került sor, amelynek következtében Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án megszűnt. Ezt követően a jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolta. A folyamat előzménye az április 12-i választás volt, amelyen a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott. Magyar Péter, a párt elnöke már a választás éjszakáján felszólította Sulyok Tamást a távozásra, majd május 31-ig adott határidőt a lemondásra.
Miután az államfő nem mondott le, a kormány július 4-én benyújtotta az alaptörvény 17. módosítását. A javaslat kimondta, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A Fidesz és a KDNP tiltakozott a lépés ellen, július 9-én tüntetést is szerveztek a Sándor-palotánál a szerintük „tiszás önkényuralom” ellen.
A megválasztást rögzítő országgyűlési határozat szerint az új államfő augusztus 19-én lép hivatalba, és az alaptörvény 17. módosításának értelmében megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.
Az Országgyűlés július 13-án fogadta el a módosítást. Sulyok Tamás öt nappal később aláírta a dokumentumot, ugyanakkor súlyos ellenvetéseket fogalmazott meg, a döntést a politikai hatalommal való visszaélés szégyenteljes példájának nevezve.
A jelölési folyamat
A köztársasági elnöki posztra több név is felmerült a nyár folyamán. Július közepén tizenhatan, köztük tudósok és sportolók, Polgár Judit sakkolimpiai bajnokot javasolták, aki azonban nem vállalta a feladatot. A kormányfő ezt követően többek között Fülöp Botond ügyvéddel és Romsics Ignác történésszel is egyeztetett, mielőtt a Tisza-frakció augusztus 8-án hivatalosan is Baka Andrást jelölte.
A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta, ám a jelöléshez szükséges 40 képviselői aláírást nem tudták összegyűjteni. A Fidesz és a KDNP az Alkotmánybírósághoz fordult az alaptörvény-módosítás miatt, de a testület augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.
Baka András beiktatásával lezárult az államfői tisztség körüli hetekig tartó politikai és jogi folyamat.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
