Nemzetközi sajtóvisszhang: Magyar Péterék lezárnák az Orbán-korszakot
A parlament kedden Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta meg Magyarország új köztársasági elnökének.
A parlament kedden Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta meg Magyarország új köztársasági elnökének.
A parlament Baka Andrást választotta meg köztársasági elnöknek. A döntést több izraeli hírportál is a jogállamiság helyreállításának szimbolikus lépéseként értelmezte.
A Fidesz és a KDNP képviselői távol maradtak az új államfő megválasztásától, mivel a kormánypártok szerint Baka András nem testesíti meg a nemzet egységét.
Baka András köztársasági elnökké választása utáni parlamenti beszédében a társadalmi megosztottság felszámolását és az alkotmányos kultúra helyreállítását nevezte a legfontosabb feladatnak.
Az Országgyűlés Baka András jogtudóst választotta Magyarország köztársasági elnökévé. Az új államfő a 140 igen és 6 nem szavazattal történt megválasztása után letette az esküt.
Az Országgyűlés kedden titkos szavazáson Baka Andrást választotta meg köztársasági elnöknek. A jelölt 140 igen szavazatot kapott a képviselőktől.
Az Országgyűlésben megkezdődött a titkos szavazás az új köztársasági elnök személyéről. A tisztségre egyetlen jelöltet állítottak.
Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén a Tisza által jelölt Baka Andrást választhatják meg köztársasági elnöknek. A napirenden emellett számos törvénymódosítás és mentelmi ügy is szerepel.
A Tisza Párt frakciója elsöprő többséggel döntött Baka András államfőjelöltsége mellett. A döntést megelőző egyeztetésekről az Országgyűlés alelnöke nyilatkozott.
Az Országgyűlés hétfői ülésén a képviselők az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseit értékelték, vitát folytattak az államfői tisztségről, valamint megemlékeztek a roma holokauszt áldozatairól.
A házbizottság érvényesnek nyilvánította Baka András államfőjelölését, amelyet a Tisza frakciója nyújtott be 140 képviselő támogatásával.
A Tisza frakciója hivatalosan is benyújtotta Baka András államfőjelöltségét támogató ajánlóívét az Országgyűlésnek. A jelöléshez szükséges támogatást a képviselőcsoport szinte teljes egészében biztosította.
Magyar Péter napirend előtti felszólalásával veszi kezdetét az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. A képviselők több törvénymódosításról tárgyalnak, és kedden döntenek az új köztársasági elnök személyéről.
A Tisza -frakció bejelentette, hogy Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek, a döntés azonban több kérdést is felvet a szakmai elvárások és az egyeztetések kapcsán.
A hét első felében új köztársasági elnököt választanak, a folyamat a demokrácia visszaépítésének egyik fontos lépése a közéleti szereplők szerint.
A Mi Hazánk Mozgalom közölte, hogy nem támogatja Baka András köztársasági elnökké jelölését, mivel a jogtudós korábbi és jelenlegi megnyilvánulásait aggályosnak tartják.
Baka András elfogadta a Tisza-frakció felkérését a köztársasági elnöki pozícióra. A döntést a kormányfő jelentette be közösségi oldalán.
A TISZA-frakció döntése értelmében Dr. Baka András a párt köztársasági elnökjelöltje, akiről augusztus 11-én szavaz az Országgyűlés.
Fontos frakcióülést tartanak, amelynek központi témája a köztársasági elnök személyének megválasztása és a jelölttel szembeni elvárások.
Az Országgyűlés jövő kedden választja meg az új köztársasági elnököt, aki a szavazást követően esküt tesz és beszédet mond a képviselők előtt.
A Tisza parlamenti frakciója szombaton tart ülést, amelyen döntenek az államfőjelölt személyéről. A jelölési folyamat a jövő hétfői határidőhöz igazodik.
A Tisza-frakció indítványozta, hogy az Országgyűlés a jövő keddi rendkívüli ülésén válassza meg az új köztársasági elnököt.
A Mi Hazánk Mozgalom dr. Tóth Máté energiajogászt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre, akit szakmai tapasztalata és alkotmányos elkötelezettsége miatt tartanak alkalmasnak a posztra.
Forsthoffer Ágnes, a leendő ideiglenes köztársasági elnök a minisztériumban tett látogatást, ahol a jövőbeli közös munkáról egyeztettek.
A Sándor-palotában tartott megbeszélést Dr. Sulyok Tamás volt köztársasági elnök és Forsthoffer Ágnes az elnöki feladatok átmeneti időszakáról.
A törvényben előírt harmincnapos határidőn belül választják meg az új köztársasági elnököt. Szeptembertől alkotmányozási folyamat indul, amely érintheti az államfőválasztás szabályait is.
A TISZA-frakció bejelentette, hogy Polgár Judit elhárította a köztársaságielnök-jelöltségre vonatkozó felkérést. A politikai közösség folytatja a keresést az alkalmas jelölt megtalálása érdekében.
Magyar Péter miniszterelnök közölte, hogy Polgár Judit nem vállalja a köztársasági elnökjelöltséget. A kormányfő tiszteletben tartja a döntést.
Polgár Judit visszautasította a köztársasági elnöki tisztségre való felkérést. A sakkozó közölte, hogy nem érzi magában a kellő erőt a nemzet egyesítésének felelősségéhez.
Magyar Péter az Országgyűlésben fejtette ki álláspontját az államfőválasztással kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az új elnöknek az egész országot kell képviselnie.
Az Alaptörvény 17. módosításának elfogadása után megkezdődött az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata. Ezzel párhuzamosan több adóügyi és költségvetési reformjavaslat is a parlament elé került.
A politikus szerint a közmegegyezéses jelölt megtalálása időigényes feladat, ezért aggályosnak tartja a gyorsított tempójú jelölési folyamatot.
A Második Reformkor Párt támogatja Polgár Judit elnöki ambícióit, ugyanakkor éles kritikával illette a jelölési folyamat körülményeit és a Tisza Párt politikai stratégiáját.
Vona Gábor szerint a jelenlegi politikai helyzetben elengedhetetlen a köztársasági elnök közvetlen megválasztása a közjogi egyensúly fenntartásához.
Márki-Zay Péter a közösségi oldalán reagált Magyar Péter miniszterelnöki kommentjére, amelyben az óellenzéki szereplők megítéléséről fejtette ki véleményét.
Magyar Péter bejelentette, hogy találkozik Polgár Judittal, akit köztársasági elnöknek ajánlottak a közélet elismert szereplői.
A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat elismert képviselője levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit államfői jelölését szorgalmazzák.
Vóna Gábor közösségi oldalán osztotta meg gondolatait arról, milyen kritériumoknak kellene megfelelnie egy igazán jó köztársasági elnöknek.
Az Országgyűlés hétfői ülésén dönthet arról, hogy Hallerné Nagy Anikó alelnök lássa el ideiglenesen az elnöki feladatokat, miután változások történnek a közjogi tisztségekben.
A Fidesz-frakció szerint Magyar Péter és a Tisza Párt felelőssége, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnököt eltávolították tisztségéből.
Az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépése nyomán Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása 2026. július 20-án megszűnik.
Hivatalosan is kihirdették az alaptörvény 17. módosítását, amely többek között a köztársasági elnöki megbízatást és a képviselői mandátumokat is érinti.
Sulyok Tamás mandátuma július 20-án megszűnik, az Országgyűlésnek 30 napon belül új államfőt kell választania.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ugyanakkor súlyos aggályait fejezte ki a jogállamiság és az intézményi függetlenség kapcsán.
Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amivel július 20-án megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása, a jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes veszi át.
A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Fodor Gábor szerint a köztársasági elnöknek nem szabadna aláírnia a jogállamellenes alkotmánymódosítást, amely a mandátumát is veszélyezteti.
Orbán Viktor szerint a köztársasági elnök elleni fellépés az önkényuralom jele, amellyel szemben Magyarországnak joga van az ellenállásra.
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök határozottan visszautasította a miniszterelnök állításait, amelyeket az államfő 17. alaptörvény-módosítással kapcsolatos jogköreivel összefüggésben fogalmaztak meg.
Európában példa nélküli eljárás körvonalazódik a magyar köztársasági elnök elmozdítása kapcsán, ami számos közjogi kérdést vet fel.
Vona Gábor a 2RK álláspontját hangsúlyozva sürgeti a közvetlen köztársasági elnökválasztás megvalósítását, miután a miniszterelnök is nyitottnak mutatkozott a kérdésre.
Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló parlamenti vitában hangsúlyozta a jogállami normák visszaállításának fontosságát.
Áder János volt köztársasági elnök élesen bírálta a Sulyok Tamás államfő elmozdítását célzó kormányzati terveket, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást.
Magyar Péter javaslatot tesz a hivatali idejüket ki nem töltő köztársasági elnökök élethosszig tartó juttatásainak megvonására.