Családpolitika, köztársasági elnök és roma holokauszt az Országgyűlésben

Napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés munkája, ahol a kormánypárti és ellenzéki képviselők többek között a demográfiai folyamatokat, az alkotmányos kérdéseket és a történelmi emlékezetet érintő témákat vitatták meg.

A KDNP képviselője az elmúlt 16 év családpolitikai intézkedéseit méltatta, a Fidesz az új köztársasági elnökről beszélt, míg a Tisza Párt a roma holokausztra emkékezett hétfőn napirend előtt az Országgyűlés ülésén.

KDNP: büszkét lehetünk az elmúlt 16 év családpolitikájára

Máthé Zsuzsa, a KDNP képviselője az elmúlt 16 év családpolitikai intézkedéseit sorolta fel és méltatta felszólalásában, amelynek végén arra kérte a képviselőket, hogy közösen tapsolják meg ezeket. (A közvetítés képei szerint a Tisza-frakció nem tapsolt.)

Úgy értékelt: az előző kormányok családpolitikájának köszönhetően születhetett 200 ezerrel több gyermek az elmúlt időszakban. Elismerte ugyanakkor, hogy mivel a Ratkó-unokák népes női generációja kifutott a gyermekvállalási korból, a demográfiai lejtmenet mindenütt elindult Európában.

Magyar Péter miniszterelnök válaszában sikerpropagandának nevezte a képviselő által elmondottakat, rámutatva: a termékenységi mutató történelmi minimumra csökkent a korábbi időszaka alatt.

Elismerte, hogy az előző kormányok költöttek pénzt családpolitikára, de szerinte ez nem működött, hiába próbálja a KDNP képviselője úgy beállítani, mintha sikeres lett volna.

Úgy értékelt: a bevezetett intézkedések legnagyobb haszonélvezője a felső-középosztály volt, pár tízezer ember, a szegényebb családoknak viszont nem segítettek, nem emelték a családi pótlékot. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány ezt megteszi.

Bírálta az Erzsébet-táborok lebonyolítását is, azt állítva, hogy a zánkai tábor hétvégén nincsen nyitva.

Fidesz: az új köztársasági elnök egy alkotmányos anomália lesz

Bóka János (Fidesz) arról beszélt, hogy alkotmányos válság van Magyarországon, miután önkényesen és illegitim módon a kormánypárt eltávolította a köztársasági elnöki posztról Sulyok Tamást. Szerinte ez az eljárás sérülést okozott az államfői intézménynek.

Közölte, teljesen mindegy, hogy a Tisza képviselői kit jelölnek államfőnek, mert egy illegitim módon eltávolított köztársasági elnöknek nem lehet legitim utódja. Akárki legyen is ez a személy – folytatta – , akármilyen életút, elismertség, tapasztalat álljon mögötte, ezt a helyzetet nem fogja tudni legitimálni, ő maga is áldozata lesz annak. „Aki ezt a pozíciót be fogja tölteni, az nem valódi köztársasági elnök lesz, hanem egy alkotmányos anomália, egy hiba a mátrixban, amit mi az első adandó alkalommal korrigálni is fogunk” – fogalmazott, két lábon járó kettős mércének nevezve Baka Andrást, a Tisza államfőjelöltjét.

Azt is kérdezte, képes és hajlandó-e a kormány a rezsicsökkentést jelenlegi formájában fenntartani.

Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, a rezsicsökkentést megtartja a Tisza-kormány. Ugyanakkor hozzátette, az előző kabinet 1,5-2 millió tűzifával fűtő embert magára hagyott; a tűzifa ára 2010 és 2026 között háromszorosára emelkedett és 27 százalékos áfa terhelte. A Tisza-kormány ezt megváltoztatja: 5 százalékra csökken a tűzifa áfája, továbbá duplájára emelik a szociálistűzifa-keretet.

Szólt arról is, hogy nem kell ahhoz eltörölni semmit, vagy megszorítást bevezetni, hogy csökkentsék a költségvetés hiányát. A Tisza-kormány 1000 milliárd forintot fogott meg felelős gazdálkodással, a lopás lehetőségének lezárásával, a felesleges kiadások visszafogásával – mutatott rá.

A kormányfő kitért arra, hogy az Orbán-kormányok 16 évig mást sem csináltak, mint leépítették a jogállamot. Óriási önkény van, mindenki retteg az országban – hangoztatta, úgy folytatva, leginkább Orbán Viktor retteg, de furcsa módon: tizezer dolláros VB-jegyekkel Amerikában, majd egy szerbiai trombitafesztiválon a Mol vezérigazgató-helyettesével és a hatvanpusztai birtok tervezőjével. Én még nem láttam így rettegni embert, mint Orbán Viktor – fogalmazott.

A Tisza a roma holokausztra emlékezett

Gyöngyösi István (Tisza) a roma holokauszt, a porajmos áldozataira emlékezett. Elmondta, 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradóra több ezer roma embert tereltek Auschwitz-Birkenauban gázkamrába és gyilkoltak meg egyetlen éjszaka alatt, köztük magyar állampolgárokat. Szerinte túl sokáig voltak elhallgatva a roma áldozatok.

Úgy vélte, augusztus 2. nemcsak a romák napja, hanem Magyarország napja is, mert amikor magyar romákat hurcoltak el, akkor magyar embereket hurcoltak el.

A képviselő azt kérte, hajtsanak fejet a roma holokauszt áldozatai előtt. Kérésének a képviselők – a Mi Hazánk-frakció tagjain kívül – eleget is tettek és néma felállással emlékeztek az áldozatokra.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kijelentette, nem elég emlékezni, a mindennapi életünkben kell tenni azért, hogy soha ehhez fogható ne forduljon elő. Szerinte még mindig előfordul, hogy embereket származásuk, felekezetük, bármilyen más meghatározottságuk miatt „ér hátratétel”.

A miniszter kötelességnek nevezte az emlékezést és annak megelőzését, hogy még egyszer a holokauszthoz hasonló történjen az emberiség történelmében. Ezért feladat, hogy fellépjenek a gyűlölet ellen – mondta. Hozzátette, a kormánynak kiemelt kötelessége a társadalmi megbékélés, ennek része az elmúlt másfél-két évtized következményeinek kezelése, de meg kell kezdeni a korábbi történelmi sérülések és tragédiák feldolgozását is. Hamarosan elkészülnek azok a javaslatok, amelyek e folyamat megindításához szükségesek – mondta.

A parlamenti ülésnapon a képviselők a politikai viták mellett közös néma felállással tisztelegtek a történelmi tragédia áldozatainak emléke előtt.