Fodor Gábor közölte, hogy az alkotmánymódosítás kapcsán az lenne a következetes államfői magatartás, ha a köztársasági elnök nem írná alá a javaslatot, mivel az véleménye szerint nyilvánvalóan jogállamellenes. Nehezen elvárható egy olyan elnöktől, aki korábban végig amellett érvelt, hogy ez a politikai beavatkozás nem felel meg a jogállami normáknak, hogy a végén a kézjegyével hitelesítse a saját mandátumát felszámoló döntést. A kérdés most az, hogyan cselekszik az államfő ebben a rendkívül feszült politikai helyzetben.
A döntés következményei
Amennyiben az államfő mégis aláírja a dokumentumot, az intézkedés közvetlenül hatályba lép, és a köztársasági elnök azonnal elveszíti a mandátumát. Ha viszont a megtagadása mellett dönt, egy lényegesen hosszabb és közjogilag sokkal bonyolultabb procedúra elé nézünk. Ebben az esetben ugyanis valóban megindulhat az a megfosztási eljárás, amellyel a miniszterelnök korábban már megfenyegette az államfőt.
Az Alkotmánybíróság szerepe
Fontos azonban tisztázni, hogy a megfosztási eljárásban a végső szót nem a parlamenti többség, hanem az Alkotmánybíróság mondja ki. Az persze teljesen nyitott kérdés, hogy a testület tagjai hogyan határoznak majd egy ilyen kiélezett helyzetben. Különösen figyelemre méltó ez annak fényében, hogy a testület az elmúlt időszakban nem éppen a politikai bátorságáról tett tanúbizonyságot, hiszen inkább a döntés elkerülése mellett voksolt az elnök egy korábbi beadványa esetében. A kialakult helyzet komoly alkotmányos válságot vetíthet előre, amely próbára teszi a magyar közjogi intézményrendszer stabilitását és a jogállami garanciák érvényesülését.
Az eredeti Facebook bejegyzés:
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
