Közös jelentést adott ki az egészségügyi mesterséges intelligenciáról két európai akadémiai szervezet

Közös jelentést adott ki az európai egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciáról az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (FEAM).

A két nemzetközi akadémiai szervezet hosszas előkészítést követően, szeptember 30-án hozta nyilvánosságra a csaknem 100 oldalas dokumentumot, amelyet elismert szakemberekből álló munkacsoport készített el a tagakadémiák folyamatos bevonásával és felügyeletével. A jelentést Kosztolányi György akadémikus ismertette.

Az egészségügy átalakulása

A dokumentum fő megállapítása szerint a mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor a klinikai gyakorlatba történő integrálása olyan összetett – biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos – kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek.

A jelentés az egészségügy minden lényeges területét érinti, így az orvosi képalkotó és diagnosztikai szolgáltatásokat, a virtuális betegellátást, az egészségügyi kutatást, a gyógyszerfejlesztést, a rehabilitációt, a népegészségügyi gyakorlatot, valamint az adminisztratív alkalmazásokat is.

A szakemberek nagy hangsúlyt fektettek az analitikai és klinikai validálásra, a személyes adatok védelmére és biztonságára, az etikai szempontokra, valamint a biztonsági kockázatokra és a kiberfenyegetésekre. A jelentés rávilágít, hogy az egészségügyi MI nem pusztán technológiai innováció, sikere a szilárd klinikai validáláson, a kiváló minőségű adatokon, a hatékony irányításon és a szakemberek, valamint a betegek érdemi bevonásán múlik.

Szigorú normák és európai koordináció

Mivel az uniós szabályozás a betegek életére gyakorolt hatás miatt többnyire „magas kockázatúnak” minősíti az MI-eszközök használatát az egészségügyben, a dokumentum szigorú biztonsági és etikai normák betartását sürgeti. Kiemeli: a betegek védelme érdekében elengedhetetlen a rendszerek átláthatósága, a szigorú klinikai validáció, valamint a betegbeleegyezési és jogorvoslati mechanizmusok biztosítása.

Az EASAC és a FEAM ajánlásaival egy olyan összehangolt európai megközelítést szorgalmaz, amely ötvözi a szigorú értékelést, az átjárható adatrendszereket, a készségekbe és kapacitásokba való folyamatos befektetést, valamint az egyértelmű elszámoltathatósági struktúkat.

A dokumentum kitér az Európa-szerte meglévő regionális különbségekre a digitális infrastruktúra, a beruházási kapacitás, a szabályozási felkészültség és a munkaerő szakértelmének egyenlőtlenségeiben. Ezért a kiegyensúlyozott fejlődéshez és a mesterséges intelligencia méltányos integrációjához EU-szintű koordinációt és célzott támogatást szorgalmaz.

Jelentésük zárásaként az EASAC és a FEAM három sürgős, általános üzenetet és tíz szakpolitikai ajánlást fogalmazott meg. Ezek együttesen arra szólítanak fel, hogy az MI-rendszerek felelősségteljes használata váljon szerves részévé az európai egészségügynek.

Az MI széles körű integrációja az egészségügyi ökoszisztémába alapjaiban határozza meg újra az egészségügyet. E folyamat középpontjában a digitálisan felkészült munkaerő fejlesztése áll; mely célt a tantervek korszerűsítésével és a folyamatos szakmai továbbképzéssel kell elérni, biztosítva, hogy az MI-vel kapcsolatos jártasság a teljes szakmai pálya során megmaradó kompetencia legyen.

A szakértők hangsúlyozták, hogy az MI-alkalmazásokat proaktívan kell kezelni egy fenntartható, előretekintő egészségügyi stratégia részeként.