Baka András köztársasági elnök az Országgyűlésben hangsúlyozta, hogy az új legfőbb ügyész megválasztása kulcsfontosságú a jogállam jövője szempontjából. Az államfő szerint az intézmény iránti bizalmat mindenképpen helyre kell állítani.
Unger Anna elnök bejelentette, hogy a hivatal büntetőeljárási jogosultságainak élesedését követően azonnal megkezdik a korrupciógyanús ügyek feltárását. A szervezet elsősorban tiltott állami támogatásokkal és vagyonvesztésekkel kapcsolatos esetekre fókuszál, miközben folyamatban van az elnökhelyettesi pozíciók betöltése is.
Lajtár István legfőbb ügyészhelyettes szerint az ügyészség korábban nem tapasztalt feszültségekkel és bizonytalansággal küzd. A szervezet jelenleg átmeneti időszakát éli az új vezető megválasztásáig.
Az alkotmányos párbeszéd hívének vallotta magát Szomora Zsolt alkotmánybírójelölt az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán.
Baka András köztársasági elnökké választása utáni parlamenti beszédében a társadalmi megosztottság felszámolását és az alkotmányos kultúra helyreállítását nevezte a legfontosabb feladatnak.
A TISZA-frakció döntése értelmében Dr. Baka András a párt köztársasági elnökjelöltje, akiről augusztus 11-én szavaz az Országgyűlés.
Fodor Gábor szerint a köztársasági elnöknek nem szabadna aláírnia a jogállamellenes alkotmánymódosítást, amely a mandátumát is veszélyezteti.
A jogállam helyreállítása és a korrupció felszámolása érdekében új hivatalt hoznak létre a közvagyon védelmére és visszaszerzésére.
Gulyás Gergely bejelentette lemondását frakcióvezetői tisztségéről az alaptörvény 17. módosítása miatt, amelyet a demokratikus jogállam végének tart.
Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításáról szavaz, amelynek célja a jogállami keretek erősítése és egy új vagyonvédelmi hivatal felállítása.
Gulyás Gergely szerint a benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia végét és az önkényuralom kezdetét jelenti Magyarországon.
