Ruszin-Szendi Romulusz: A koncepciós eljárásról szóló vádak hiteltelenek

Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében élesen bírálta a Fidesz azon narratíváját, amely szerint a Seszták Miklós és Hankó Balázs ellen zajló hatósági vizsgálatok „politikai koncepciós eljárások” lennének. A Magyar Honvédség volt parancsnoka és egykori vezérkari főnöke szerint ez a súlyos kifejezés óhatatlanul a saját, 2025 februárja óta átélt megpróbáltatásait idézi fel, amikor a miniszterelnök mellé állt a politikai rendszerváltás reményében.

A volt katonai vezető felidézte, hogy döntése meghozatalakor tisztában volt a kockázatokkal, mégis a lelkiismeretére hallgatott. Mint fogalmazott, több mint harminc évnyi katonai szolgálat után sem volt felkészülve arra a mértékű meghurcoltatásra, amely a nyilvános szerepvállalását követte. Azt remélte, hogy kiállása bizalmat adhat másoknak is, ám ehelyett egy összehangolt politikai támadássorozat célpontjává vált.

A beszámoló szerint a politikai szerepvállalását követően árulónak és hazaárulónak bélyegezték, összefüggésbe hozták az ukrán kémüggyel, és fegyverviselési engedélyét is elvették. A hatóságok rendőröket küldtek az otthonába, ahol rabosították, ami szerinte egyértelműen politikai megrendelésre történt. Ezt az állítását azzal támasztotta alá, hogy az eljáró rendőrök még elnézést is kértek tőle a kellemetlenségekért.

elmondta, hogy az ellene indított hat eljárást, köztük a vádemelést is, „hiper gyorsasággal” folytatták le, majd végül mindet megszüntették, és a fegyverét is visszakapta. Hangsúlyozta, hogy egy volt vezérkari főnök sem állhat a törvények felett, de a vele szemben alkalmazott módszerek szerinte a politikai leszámolás eszköztárába tartoztak.

A mostani ügyek kapcsán rámutatott, hogy Hankó Balázs esetében az ügyészség megalapozott gyanúja szerint a Nemzeti Kulturális Alap által kezelt vagyont 1079 esetben használták fel a törvényben meghatározott céloktól eltérően, amivel 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek. Seszták Miklós ügyében pedig több milliárd forintos, állami megrendelésekhez kapcsolódó feltételezett jogtalan előnyöket vizsgál az igazságszolgáltatás.

A volt parancsnok szerint itt magyar emberek milliárdjairól van szó, ezért egy jogállamban a hatóságoknak kötelességük a végére járni az ilyen ügyeknek. Úgy véli, a kormánypárti politikusoknak nem felháborodniuk kellene, hanem támogatniuk a tények feltárását, hiszen ez Magyarország és a magyar emberek közös érdeke.

A politikai közösségnek szerinte nem az igazságszolgáltatás útjába kellene állnia, hanem a hatóságok mellé kellene sorakoznia. „Vizsgálják ki. Tárják fel a tényeket. Ha nem történt bűncselekmény, mondják ki. Ha történt, annak legyen következménye” – fogalmazott a volt vezérkari főnök, hangsúlyozva, hogy van különbség az igazságszolgáltatás és a politikai megbélyegzés között.

A bejegyzésben kitért arra is, hogy a koncepciós eljárásnak előre megvan az ítélete, míg az igazságszolgáltatás bizonyítékokon alapul. Szerinte a kormánypárti politikusok talán azért használják ilyen könnyen a koncepciós eljárás kifejezést, mert pontosan ismerik azt a módszertant, amelyet ő a saját bőrén tapasztalt meg, amikor politikai ellenféllé vált.

A volt katonai vezető kiemelte, hogy a meghurcoltatások ellenére is emelt fővel állt az igazságszolgáltatás elé, mert tiszta volt a lelkiismerete. Most ugyanezt várja el minden érintettől, akit a hatóságok idéznek. Aki mindig Magyarországért és a magyar emberekért dolgozott, annak szerinte nincs oka félni az igazságszolgáltatástól, hiszen az igazság előbb-utóbb úgyis kiderül.

A cikkben említett ügyek súlyossága miatt a közvélemény joggal vár el átláthatóságot. A korrupciógyanús esetek kivizsgálása elengedhetetlen a jogállami normák helyreállításához, különösen akkor, ha közpénzek milliárdjairól van szó. A volt vezérkari főnök szerint a felelősségvállalás elkerülése csak tovább mélyíti a bizalmi válságot a politikai elit és a társadalom között.

Végezetül hangsúlyozta, hogy ő a jövőben is Magyarországért és a magyar emberekért fog kiállni, függetlenül a politikai nyomástól. A „Haza minden előtt” jelmondattal zárta gondolatait, utalva arra, hogy a nemzeti érdekek minden egyéni vagy pártpolitikai szempontot felülírnak, és a tisztességnek minden körülmények között meg kell maradnia a közélet alapkövének.