A kínai Shenzhenben megrendezésre kerülő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési (APEC) csúcstalálkozó keretében a világ vezető hatalmainak képviselői, köztük az Egyesült Államok, Kína és Oroszország vezetői is egyeztetéseket folytatnak, ahogy arról a Deutsche Welle beszámolt. A november 18-19. közötti eseményen Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök külön kétoldalú tárgyalásokat is folytat, miközben a háromoldalú egyeztetések lehetősége is napirenden van, ami az első ilyen jellegű találkozó lenne a három nagyhatalom között.
A szakértők többsége nem számít áttörésre a kereskedelmi vagy technológiai kérdésekben. A felek számára a legfontosabb cél a jelenlegi kereskedelmi fegyverszünet fenntartása és a kétoldalú kapcsolatok további romlásának megakadályozása. Patricia M. Kim, a Brookings Institution munkatársa szerint egyik fél sem érdekelt a napirend jelentős bővítésében, mivel mindkét vezető számára előnyös a status quo megőrzése. A következő két évben várhatóan nem következik be sem kontrollálatlan eszkaláció, sem drámai javulás, hanem a jelenlegi tranzakciós enyhülés folytatódik.
Zhang Lun, a CY Cergy Paris University professzora szerint Donald Trump bel- és külpolitikai nyomás alatt áll. A félidős választásokon elszenvedett republikánus veszteségek miatt a hazai politikai mozgástere szűkült, nemzetközi szinten pedig a szövetségesekkel való kapcsolatok meggyengülése és az iráni háborúval kapcsolatos nehézségek csökkentették az amerikai befolyást. Ez a helyzet arra ösztönzi az amerikai elnököt, hogy diplomáciai sikereket érjen el Pekinggel való együttműködés révén, mivel a korábbi nemzetközi tekintélye megkopott.
Jia Hui Tee, a Hinrich Foundation elemzője szerint a felek a törékeny kereskedelmi viszony stabilizálására fókuszálnak. Lehetséges előrelépésként említette a 30 milliárd dollár (kb. 11 800 milliárd forint) értékű árukra vonatkozó kölcsönös vámtarifák csökkentését. Bár a termékek listája ismert, az ütemterv még nem véglegesített. Washington elvárja, hogy Peking növelje az amerikai mezőgazdasági termékek vásárlását és a kritikus ásványkincsek, például a ritkaföldfémek exportját. Ugyanakkor Kína óvatosan kezeli a kötelezettségvállalásokat, különösen a hazai politikai nehézségekkel küzdő amerikai adminisztrációval szemben.
A szakértő rámutatott, hogy egyik fél sem akarja könnyen feladni a tárgyalási pozícióit, beleértve a ritkaföldfémek exportját és a technológiai exportkorlátozásokat. Mivel decemberben a G20-csúcstalálkozón Miamiban újabb találkozó várható a két vezető között, a feleknek lehetőségük van a vitásabb kérdéseket későbbre halasztani, és tovább hosszabbítani a kereskedelmi fegyverszünetet.
Oroszország számára a csúcstalálkozó lehetőséget kínál diplomáciai súlyának növelésére és az ukrajnai háború lezárására irányuló, számára kedvező feltételek keresésére. Yun Sun, a Stimson Center Kína-programjának igazgatója szerint Moszkva azt a látszatot akarja kelteni, hogy Washington hajlandó tárgyalni, ami gyengítheti az európai és ukrán bizalmat. Peking ezzel szemben azt a képet kívánja sugározni, hogy képes a nagyhatalmakat egy asztalhoz ültetni, miközben saját nemzetközi státuszát erősíti.
Alicja Bachulska, az Európai Külkapcsolati Tanács szakértője úgy véli, a felek inkább saját álláspontjukat ismétlik meg, mintsem valódi megoldásokat kínálnának. „Oroszország elismerést akar, az Egyesült Államok fegyverzetkorlátozást, Kína pedig feltételek nélküli státuszt” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy nem várható valódi áttörés.
Michael Kimmage, a Kennan Institute igazgatója szerint Peking számára a legfontosabb szempont Vlagyimir Putyin rezsimjének politikai túlélése, mivel Oroszország kulcsfontosságú energiaforrás és diplomáciai partner. Kimmage szerint Peking nem fogja nyomás alá helyezni az orosz elnököt a háború befejezése érdekében, amíg az nem áll érdekében, mivel az orosz stabilitás elsődleges a kínai stratégiai érdekek szempontjából.
Zhang Lun szerint a jelenlegi helyzet megfelel Peking érdekeinek. Az Egyesült Államok erkölcsi tekintélyének csökkenése és a szövetségi rendszerek eróziója Kína befolyását növeli. Kína nem akarja Oroszország összeomlását, de nem is támogatja olyan nyíltan, hogy az elidegenítse az európai partnereket. A jövőben Peking várhatóan kivár, és egy kedvezőbb pillanatban léphet fel semleges közvetítőként, hogy maximalizálja saját nyereségét.
W.A. Figueroa, a Groningeni Egyetem professzora szerint kevés jel utal érdemi kínai-amerikai együttműködésre Irán ügyében. Bár közös érdekük a Hormuzi-szoros stabilitása és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, Kína következetesen elutasítja a szankciókat és a katonai erőszakot. Peking továbbra is pénzügyi támogatást nyújt Iránnak az olajvásárlásokon keresztül, miközben diplomáciai befolyása korlátozott mindkét féllel szemben.
A csúcstalálkozó így inkább a nagyhatalmi pozíciók felméréséről, mintsem konkrét válságkezelésről szól. A felek közötti bizalmatlanság és a különböző prioritások miatt a találkozó elsősorban a diplomáciai látszat fenntartását szolgálja, miközben a globális kihívásokra továbbra sem születnek közös, hosszú távú megoldások.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.