Az Európai Bizottság kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzése szerint az Európai Unió gazdasága 2026 első három negyedévében a vártnál jobban teljesített, és a jövőben is további bővülés várható, annak ellenére, hogy a közösségnek tartós inflációs nyomással és szigorúbb finanszírozási feltételekkel kell megküzdenie.
Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján ismertette, hogy az EU reál-GDP-je 2026-ban 1,4 százalékkal nőhet, ami meghaladja a tavaszi várakozásokat. A növekedés üteme 2027-ben várhatóan szintén 1,4 százalékos lesz, 2028-ban pedig 1,5 százalékra gyorsulhat. Az euróövezetben a reál-GDP 2026-ban és 2027-ben 1,2 százalékkal, 2028-ban pedig 1,3 százalékkal bővülhet.
Inflációs folyamatok és fogyasztói árak
Az inflációs környezet ugyanakkor kihívást jelent: az EU egészében az éves infláció 2026-ban 3,3 százalékot, 2027-ben 3,2 százalékot érhet el, majd 2028-ban 2,3 százalékra mérséklődhet. Az euróövezetben az infláció 2026-ban 3,2 százalék, 2027-ben 3,1 százalék, 2028-ban pedig 2,1 százalék lehet. A fogyasztói árindex 2026 vége és 2027 eleje között 4 százalék feletti szinten tetőzhet.
A gazdasági teljesítményt a stabil fogyasztás és az áruexport fellendülése támogatta, ugyanakkor a beruházások visszafogottabbak maradtak. A háztartások reáljövedelmét továbbra is terheli a megélhetési költségek emelkedése, ami lassítja a magánfogyasztást. A foglalkoztatás növekedése szintén lassul, bár 2026-ban még 800 ezer új munkahely jöhet létre, a munkanélküliségi ráta pedig 6 százalék felett, történelmi mélypont közelében marad.
Államháztartási hiány és költségvetési kihívások
Az Európai Unió összesített államháztartási hiánya jelentősen emelkedik a védelmi kiadások, a kamatterhek és az energiaár-támogatások miatt. 2027-ben Lengyelországban, Romániában, Belgiumban, Franciaországban, Magyarországon és Szlovákiában várható a legnagyobb hiány, ahol az idén eléri a GDP legalább 5 százalékát. Az érintett tagállamoknak megfontolt költségvetési politikát kell érvényesíteniük – hangsúlyozta az uniós biztos.
A 2027-es nemzeti költségvetések enyhén megszorító jellegűek, a kamatkiadások pedig 2028-ra elérik a GDP 2,4 százalékát, ami több mint egy évtizede a legmagasabb arány. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az Európai Unióban a 2025-ös 82,6 százalékról 2028-ra 85,6 százalékra emelkedik.
Kockázatok és jövőbeli kilátások
A jelentés szerint a geopolitikai feszültségek, a piaci stressz és a kereskedelempolitikai bizonytalanság továbbra is kockázati tényezők. A mesterséges intelligencia elterjedése ugyanakkor növelheti a termelékenységet. Dombrovskis kiemelte az energetikai átállás fontosságát is.
Az energiapiacokon bekövetkezett fejlemények, ha tartósak, javíthatják az inflációs előrejelzéseket, miközben némi növekedési lendületet is adnak.
Az uniós biztos jelezte, hogy a jövő héten mutatják be az európai szemeszter őszi csomagját, amely értékeli a tagállamok uniós költségvetési szabályoknak való megfelelését.
A gazdasági előrejelzés alapján a következő években a versenyképességet célzó reformok és az egységes piac integrációja kulcsfontosságú lehet a vártnál erősebb gazdasági aktivitás eléréséhez.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.